Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
1. ábra. A Sió-csatornázás hosszszelvénye ges balatoni vízeresztés menynyisége, lehetővé válik mintegy 5 ezer ha terület öntözése, Szekszárdon hajókikötő létesítése, új hajógyár telepítése (1. és 2. ábra). A fentieken kívül a nyitott kérdések tisztázására kiterjedt kutatásokat indítottunk, amelyek már eddig is sok értékes eredményt adtak. Ezek az intézkedések azonban még csak a külön-külön jelentkező vízgazdálkodási problémák megoldására irányultak. A Balatonnal kapcsolatos feladatokat összefüggéseiben a Vízgazdálkodási Kerettervben (1965.) foglaltuk össze. Ennek nyomán megindult a kérdések részletes tanulmányozása, amelynek eredményeit az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ átfogó tanulmányban foglalta össze, meghatározva a fejlesztés fő célkitűzéseit. A fejlesztési elgondolásokat 1969-ben az MTESZ széles körű részvétellel nyilvánosan megvitatta.* Így, amikor a Balaton Központi Fejlesztési Program jóváhagyásakor a Kormány az Országos Vízügyi Hivatalt felszólította, hogy készítse el a Balaton átfogó vízgazdálkodási koncepcióját és programját, már adva voltak azok a tanulmányok, amelyek ehhez a koncepcióhoz alapul szolgálhattak. A Balaton fejlesztésének ügye most új állomásához érkezett. Elkészült a Balaton Vízgazdálkodási Fejlesztési Proqram-ja (BVFP). Amint a Balaton fejlesztésének igénye tekintetében a BKFP mértékadó, a vízgazdálkodási munkákat a jövőben a BVFP célkitűzéseinek megfelelően kell előirányozni. Ezért érdemesnek látszik most áttekinteni, hogy mik jellemzik a Program-ot, hogyan kapcsolódik a BKFP-hez, miben jelöli meg a problémákat és a fejlesztés célkitűzéseit. A BVFP kiinduló alapgondolata, hogy az itt tervezett népgazdasági célkitűzések megvalósításának feltétele a vízgazdál* Dégen Imre: A Balaton vízgazdálkodásának fejlesztése, Hidrológiai Közlöny, 1969. 10. szám. kodásnak a követelményekkel összhangban levő, arányos fejlesztése. A jelentős népgazdasági érdekek miatt a Balatont vízgazdálkodási szempontból kiemelt területnek tekinti s ennek megfelelően különleges követelményeket támaszt a vízkészletek felhasználásával és a víz tisztaságának védelmével szemben. Lényeges jellemzője a Program-nak, hogy a problémákat, a feladatokat vízgazdálkodási szempontból teljes összefüggéseikben vizsgálja. Ezért nem korlátozódik az üdülőövezetre, hanem összefüggő egésznek tekinti a tavat, a Balaton közvetlen környezetét és a teljes vízgyűjtő területet. Foglalkozik még a kapcsolódó területek problémáival is, mint amilyen a tervezett mesterséges vízbevezetés, illetőleg a Sió menti övezet (3. ábra). A Program koncepciónak tekintendő, célja, hogy az összefüggéseket feltárja, a tennivalókat nagy távlatra körvonalazza, a részintézkedésekhez megfelelő keretet adjon. Mégis a BKFP- hez való kapcsolódás miatt meghatározza a IV. ötéves tervidőszak feladatait is. A Program a következő főbb vízgazdálkodási problémákat emeli ki: — a vízszint változása, — a part eróziója, — a feliszapolódás, — a hínárosodás, — a víz szennyeződése, — az üdülőövezet ivóvízellátása. Ezek sok tekintetben lassítják vagy akadályozzák a fejlődést s a gátló körülmények megszüntetése jelenti ebben a térségben a vízgazdálkodás előtt álló közvetlen feladatot. Miképpen befolyásolja a vízszintváltozás a Balaton fejlődését? A tó vízszintje erősen ingadozik. Ezt elsősorban az időjárás változása okozza, de hozzájárulnak az emberi beavatkozások is, mint amilyenek a vízgyűjtő terület lefolyási viszonyaira kiható mezőgazdasági művelés, vagy a vízkivételek ivóvízellátási, ipari és mezőgazdasági célra. JílMASYARAIAP 1 Új árvízvédelmi töltés 2 Torkolati műtárgy 3 Fetvizi medcrátváijás 4 Alvizl mederátvágas 5 Sió mederkotrás C ktederátföltés 7 Lakótelet) 2. ábra. Sió alsótorkolati mű helyszínrajza 11
