Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
A Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal együttműködésének alapelvei és lehetősége A rendőrség és a hajógyári dolgozók együttműködése a 1.1. mentésében A Belügyminisztériumnak és szerveinek egyik fő feladata a közrend, közbiztonság fenntartása. A társadalom részéről ezek a feladatok fokozottabb igénnyel merülnek fel rendkívüli körülmények között, elemi csapások esetén vagy közveszély helyszínén. Árvíz-, belvízveszély, illetve árvíz, belvíz elleni védekezés idején a Belügyminisztérium és szerveinek hatáskörébe tartozó, és a védekezés államigazgatási feladataival összefüggő intézkedések végrehajtása szorosan kapcsolódik az Országos Vízügyi Hivatal és alárendelt szerveinek tevékenységéhez. E területen kialakított együttműködés próbatétele volt az 1965-ös nagy dunai árvíz elleni védekezés. A Belügyminisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal együttműködése azonban nem korlátozódhat az árvíz és belvízveszély, illetve -védekezés idejére, megvannak az előfeltételek — különösen a főfolyókon (Duna—Tisza) és a tavakon (Balaton, Velencei-tó) —, az együttműködés további szélesítésére, olyan lehetőségeket látunk, amelyeket eddig egyik oldalról sem használtunk fel. Az együttműködés fejleszthető a vízgazdálkodás egyes területein, továbbá a partvédelemmel, vízszennyeződéssel, vízi utak kijelölésével, mederkotrásokkal, vízjogi engedélyezéssel összefüggő kérdésekben. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉS IDEJÉN A Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal együttműködésének különösen jó példája volt az elmúlt években a Duna, Tisza és a Körösök mentén kialakult árvízveszélynél végrehajtott védekezés. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva, készültek el a központi és területi szervek együttműködési tervei. Az együttműködési tervek szabályozzák: — a központi és területi szervek együttműködését veszélyhelyzet kialakulásának idejére, a védekezés időszakára és a védekezést követő helyreállítás (anyagvisszanyerés, közegészségügyi intézkedések, visszatelepítés stb.) időszakára. Az együttműködési tervek alapkoncepciója abból indult ki, hogy az előbbi időszakokban szükséges és a rendőri szervekre háruló intézkedéseket igénylő helyzetet a területileg illetékes megyei rendőr-főkapitányság ismerheti — természetes, hogy az érintett szervekkel együttműködve — legjobban. Ezért a belvíz- és árvízveszély elhárításánál a rendőri szervekre háruló feladatok összefogása, irányítása és ellenőrzése a megyei tanácsokkal és a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokkal egyetértésben a megyei rendőr-főkapitányság feladata. A helyzetismereten túl indokolja ezt az a körülmény is, hogy a megyei tanács államigazgatási jellegű intézkedéseinek és a rendőri intézkedéseknek összehangolása azonos szintű szerveknél — az érintett területeken legjobban megoldható. Ha azonban a védekezés műszaki feladatainak ellátása olyan államigazgatási intézkedéseket követel meg, amelyek elrendelése és a végrehajtáshoz szükséges lehetőségek, illetve előfeltételek biztosítása a megyei rendőr-főkapitányságok hatáskörét meghaladják, akkor az intézkedéseket, illetve azok végrehajtásához szükséges erőket, eszközöket a Belügyminisztérium az Országos 8
