Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
iparvidékek élővizeinek (a Sajónak, a Séd—Nádor csatornának, a Pécsi-víznek, a Fekete-víznek, valamint a Duna egyes szakaszainak stb.) nagyfokú elszennyeződését okozták. Az ipar jövőbeni feladata tehát nemcsak az új üzemek szennyvizeinek megfelelő tisztítása, hanem a meglevő üzemek hiányzó, vagy rosszul működő tisztítóberendezéseinek pótlása, illetve korszerűsítése is. Az ipari vízgazdálkodási létesítmények állóeszközértéke az ipari üzemek állóeszközértékének átlagosan 10%-a. Az ipari vízgazdálkodási feladatok megoldására — becsült évi 5,5—6,5%os termelési növekedést tekintve — 1985. évig szükséges beruházási igény kb. 50 milliárd Ft. a regionalis főművek építése Annak érdekében, hogy egyes térségek szűkös vízkészletei mellett a települések és az ipar fejlesztésének vízgazdálkodási feltételeit megteremtsük, egyre nagyobb beavatkozásra van szükség a természetes vízháztartásba. A vízellátás érdekében egyes területeken regionális vízellátó főműveket kell építeni, amelyek pl. a felszíni vizek tározásával, korszerű vízkezeléssel történő megtisztításával is, egy-egy nagyobb ipari, vagy üdülőövezet összes fogyasztóinak igényét közös víztermelő telepről és összefüggő hálózati rendszerekről biztosítják, hasonlóan az elektromos energia- és földgázellátó főművekhez, távvezetékekhez. Ezek a főművek mind több területen feltételei a helyi vízvezetéki ellátásnak. A III. ötéves tervben az Országos Vízügyi Hivatal vízellátó regionális főművek építésére 700 millió Ft-ot fordít. Borsodban befejezzük az ország egyik legnagyobb, 5,8 millió m3 tárolótérfogatú víztárolójának építését a Bán-patak völgyében. Vizének hasznosításával, tisztításával és a vízfogyasztási súlypontokig való eljuttatásával 1971-től a jelenleg ivóvízzel ellátott 120 000 lakoson felül további 40 000 lakos vízigénye elégíthető ki az üzembe lépő 20 000 m3 napi víztermelésű új egységgel. A közelmúltban helyeztük üzembe a Mátrai Regionális Vízmű 43 millió Ft költséggel épült JELMAGYARÁZAT■ © Épülő kitermelő telep ф —— Csőtamietik ' JELMAGYARÁZAT: A Mátrai Regionális Vízmű első (parádi) ütemét. Ezen a közismerten vízhiányos területen a kiépített művek 10 000 állandó lakos és közel 8000 üdülő vízellátását biztosítják napi 2500 m3 ivóvíztermelési kapacitással. 1971—1974 között a Csórréti felszíni víztároló és kapcsolódó főművekkel újabb 3600 m3 napi vízmennyiség juttatható el a Galyatető-—Mátraháza—Kékes térségébe és ezzel további, mintegy 6000 állandó lakos és 14 000 üdülő részére biztosítható ivóvíz 14 településen. Siófok közelében épül a Balatoni Regionális Vízmű délkeleti vízellátó egysége, mely első ütemben napi 12 500, távlatban 25 000 m3 vízmennyiséget fog eljuttatni a Somogy megyei, valamint a Veszprém megyei közel fekvő üdülési térség részére. Ezzel távlatban 80 000 állandó lakos és 140 000 üdülő lesz vízzel ellátható. Megkezdődött a nyugat-balatoni regionális vízellátó egység építése is, amely a Veszprém megyei, nyirádi bauxitbányászat vizeinek hasznosításával TELEPÜLÉSEK IPAR A vízellátásra és csatornázásra fordított A Balatoni Regionális Vízmű beruházások alakulása 6
