Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
Hidrometeorológiai észlelőállomás A szélsőséges vízjárás és az erózióra hajlamos talajadottságok következtében a mezőgazdaság fejlesztése érdekében jelentős vízkárelhárítási és talajvédelmi feladatokat kell megoldani az Igazgatóság területén. A terület jelentős részén az elsődleges népgazdasági ágazat a mezőgazdaság. Hagyományos jelentősége van az állattenyésztésnek és egyes tájegységeken a szőlőművelésnek. Ennek következtében a Pécs-komlói ipari centrum kivételével a területen elsősorban élelmiszer és feldolgozó ipar települt, melynek fontosabb telepei Mohácson, Nagyatádon és Szigetváron vannak. A területen levő 657 üzem közül kereken 140 db a 10 m3/napnál nagyobb vízfogyasztású, ezek közül 53 üzem vízigénye meghaladja a 100 m3/nap értéket. A vízgazdálkodási feladatok megoldását jelentős mértékben meghatározzák a terület demográfiai és települési adottságai, amelyek az Igazgatóság számára az országosnál A Misinatetői Meteorológiai Állomáson az adatok továbbítása lyukszalagról kedvezőtlenebb feltételeket jelentenek. Az igen nagy települési sűrűség viszonylag alacsony népsűrűséggel társul. Az 580 településből 575 olyan kicsi, illetve közepes nagyságú, hogy az ezekre vonatkoztatott átlagos lélekszám csupán 1000 fő körül van. A vázolt természetföldrajzi, demográfiai és gazdasági sajátosságok nagymértékben meghatározzák az Igazgatóság tevékenységének fő irányait is. A terület távlati vízgazdálkodásfejlesztési irányelvei legjelentősebb célként a vízkészletek növelését hangsúlyozzák. Ennek megoldása egyrészről a szélsőséges vízjárás kiegyenlítését célzó tárolókkal, másrészt az idegen területről történő átvezetések létesítésével lehetséges. A készletek korlátozott volta szükségessé teszi a vizek minőségének védelmét: az ipari szennyező-Ellenőrző vízhozammérés az Almás patak kiépített vízhozamnyilvántartó szelvényében dések megakadályozását, a tisztított és tisztítatlan szennyvizek ismételt hasznosításának elterjesztését. A terület mezőgazdasági termelésének jelentősége távlatilag is a főbb vízgazdálkodási feladatok közé sorolja a vízkárelhárítási művek és beavatkozások fejlesztését. Ezek sorában a talajvédelem, az árvízkárok csökkentése és a területi vízrendezések fokozása általánosan jelentkező feladatok. A területet határoló két nagy vízfolyás, a Duna és a Dráva árterületének gazdasági jelentősége fokozatosan növekszik. Ez egyértelműen előírja a védvonalak erősítését és fokozatos fejlesztését. Bukó vízhozam-nyilvántartó szelvény Vízjő forrásnál Az Igazgatóság elsőrendű feladatának tekinti a lakosság és az ipar vízigényeinek kielégítését, elsősorban a közműves ellátottság fokozása révén. Az adottságok feltárása és az Igazgatóságra háruló feladatok megoldására való felkészülés szükségessé tették a szervezet fejlesztését és korszerűsítését is. A komplex vízgazdálkodás kialakítását csak jól kiépített őr hálózattal (csatornaőri, mederőri, gátőri, vízőri), valamint megerősített területi egységekkel (szakaszmérnökségekkel, felügyelőségekkel) és az egész működési területet átfogó észlelő és hírközlési hálózattal lehet megoldani. Az őrszemélyzet fejlesztésének ütemét jól szemlélteti, hogy az 1966. évi 35 fős létszámmal szemben 1970. januárjában az őrszemélyzet létszáma elérte a 80 főt. A területi egységek megerősítése, fejlesztése terén jelentős előrelépés volt a Kaposvári Szakaszmérnökség kirendeltségi szintre való emelése, ami Somogy megyére kiterjedően lehe-Perem-lyukkártya alkalmazása a vízkészletgazdálkodási nyilvántartásban 53
