Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / Különszám

A Körösvidéki VÍZIG ABKSZ-osztaga munka közben munkákat kritikus helyzetben, emberfeletti nehéz­ségek leküzdésével végeztük. A Fekete-Körös jobb partján az országhatár menti szakaszon alakult ki veszélyes töltésátázás és csurgás, amit erős bordás megtámasztással biztosítottak. A Kettős-Körös jobb parti védvonalán a dobozi híd alatt, valamint a Sebes-Körös betorkollásának közelében töltéscsúszások és átázások ellen kel­lett védekezni. A Kettős- és Hármas-Körös bal parti védvonalain a veszélyes helyek a községek belsőségében alakultak ki. Békés, Kőröstarcsa és Gyoma belterületén csurgás és altalaj-fellazulás ellen bordás leterhelést készítettek. Ezen a sza­kaszon összesen tizenhárom helyen alkalmaztak homokzsákos megtámasztást, hat helyen a töltés­rézsű fóliázására, egy helyen pedig pátrialeme­zes védekezésre került sor. A Hármas-Körös jobb parti töltése a vártnál kedvezőbben viselkedett a rendkívüli terhelés alatt. Átázás és csurgás miatt csak Endrőd községgel szemben, a kocsorhegyi település mentén kellett bordás megtámasztással beavatkozni. Mintegy 2 km hosszban nyúlgát épí­tésére is sor került. A Hortobágy—Berettyó bal parti védvonalán négy helyen alkalmaztak bordás megtámasztást, Mezőtúron pedig szivárgókat készítettek az elázás megakadályozására. Hullámverés ellen összesen 9 km hosszban védekeztek a Hármas-Körös jobb parti és a Hortobágy—Berettyó bal parti védvo­nalain. A Fehér-Körös bal parti töltése kifogástalanul bírta a nagy víznyomást, így védelmi beavatko­zásra nem került sor. A jobb parti töltés az apa­dás időszakában, a torkolat közelében több he­lyen megrepedt, ezek a repedések azonban vé­delmi munkákat nem igényeltek. Román területen — amint az várható volt — a Fehér-Körös töltése átszakadt. Június hó 14-én 3,30 h-kor, Kisjenő felett 8 km-rel a víz a folyó mindkét oldali töltését meghágta, majd 5 órakor a jobb parti töltést 150 m hosszban átszakította. A szakadáson mintegy 100 millió m3 víz folyt ki, amely a terep esése folytán a két folyó között az országhatár felé tartott. Az árvizet az 1966—67- ben megépült lokalizációs töltés minden veszély nélkül megtartotta, azonban a töltésen kívül eső magyar terület egy része (1492 kh) elöntés alá került (1. ábra). Az árvízi biztonság érdekében a magyar vízügyi szervek magukra vállalták az árvíz visszavezetését. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság június hó 22-én megnyitotta a Fehér-Körös jobb oldali töltését és június 23., valamint július 14. között 50 millió m3 vizet vezetett vissza a Fehér-Körös medrébe. A többi víz részben elpárolgott, részben beszívódott a talajba, részben pedig román és magyar bel­vízcsatornákon került levezetésre. A töltést július 14—22. között helyreállították. A fővédvonalakon végzett munkákkal egyidő­­ben nagy erővel folyt a lokalizációs vonalak ki­építése is. Június 11—16. között folyamatban volt a Sebes-Körös bal parti töltéséből kiinduló, ll/6-os határ menti lokalizáló töltés építése. A Fehér- Körös bal parti lokalizációs töltését Elek község irányába 2,5 km-rel meghosszabbították. A leg­nagyobb volumenű munka a ll/1-es lokalizáló töl­tés építésével kezdődött. Ez a töltésszakasz a Fe­kete-Körös és a Kötegyáni vasútvonal között hú­zódik az országhatár közelében. Teljes kiépítése 1971. év végére fejeződik be. Az árvízvédekezés idején a községeket védő körgátakon is elvégez­ték a szükséges erősítési munkákat. A közvetlen árvízi veszély elmúltával, június hó 18- i ülésén a Területi Bizottság engedélyezte Sar­kad, Kötegyán, Méhkerék, Sarkadkeresztúr, Nagy­­gyanté, Üjszalonta, Körösladány és Dévaványa lakosságának visszatelepítését. A visszatelepítést 19- én 03—09 óra között végrehajtották. Dénes­­major község lakosságának visszatelepítésére jú­nius hó 21-én 18 órától került sor. A visszatelepí­tések ugyancsak a legnagyobb rendben történ­tek meg. A rendkívüli árvízből adódó hatalmas védelmi feladatot az igazgatóság nem lett volna képes csupán a maga erejéből elvégezni. Nagyon ko­moly segítséget kapott az OVH-tól és külön az OVH elnökétől, aki több alkalommal felkereste a legveszélyesebb gátszakaszokat és utasításai­val, tanácsaival segítette, személyes jelenlétével lelkesítette a védekezésben elfáradt embereket. Ugyancsak komoly segítséget kapott igazgatósdr­­gunk a társ VIZIG-ektől is, akik legjobb erőiket küldték segítségünkre. Az igazgatóság védelmi munkáiban részt vett a szegedi, debreceni, gyu­lai, szolnoki, pécsi és budapesti vízügyi igazgató­ság egy-egy, valamint az ABKSZ két osztaga. A munkákat az MHS 39 könnyűbúvára is segítette. 255

Next

/
Thumbnails
Contents