Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
8. kép. Elázott a korona az esőzések miatt nagybuzgár vizének hőmérséklete 2—3 C-fokkal volt hidegebb a Maros vizénél, így az a vélemény alakult ki, hogy a buzgár vize, bár a Marosból ered, de mélyebb rétegeken áthaladva kerül a mentett oldalon a felszínre. A buzgárjárat felkutatása a felvízi oldalon végrehajtott festéssel sikertelen maradt, és az azóta elvégzett kísérletek sem hozták meg a kívánt eredményt. A járatot ezért ebben a szelvényben fel kell tárni. A buzgárcsoportnái a védekezés folyamán sor került vízoldali pátriázásra, melyet 5 AMO osztag egyidőben végzett. Ezzel párhuzamosan a töltés vízoldali rézsűjét és annak közvetlen környezetét fóliaborítással láttuk el. A mentett oldalon a buzgárokat homokzsákokból kialakított csökkenő koronaszintű körtöltésekkel egyedenként zárták körül. A buzgár körüli lépcsősen kialakított ellennyomómedencék közötti kőszűrőn át biztosítottuk a buzgár vizének a lassú elszivárgását, elkerülve így a víznek a töltéstestbe való káros visszazárását. A buzgárcsoportot végül homokzsákokból kialakított körtöltéssel is körülvettük. A buzgárcsoport teljes védelme háromnapos nehéz munka után, május 22-én fejeződött be. (6. kép.) Május 23-án a Maros-balparti töltés 14 -+- 300 km-es szelvénye környezetében, Ferencszállás község térségében igen veszélyes töltéslábelázást észleltek, ezzel egyidőben ugyanott a vízoldalon kagylós rézsűleválás látszott. Az igen veszélyes jelenséget a mentett oldalon, homokzsákokból kialakított, bordás megtámasztással, és a bordák közében kőterheléssel izoláltuk. A vízoldalon ezzel egyidőben fóliás rézsű bevédés re került sor. A Maros jobb partján kialakult rendkívüli árvízvédelmi helyzet, valamint az esetlegesen bekövetkezhető Maros torkolatközeli — Maros-jobbparti, vagy Tisza-balparti — töltésszakadásból eredő árvízkitörés lokalizálásának biztosítása szükségessé tette, különösen Makó város védelme érdekében, lokalizációs töltés megépítését. A lokalizációs töltés a Maros-jobbparti védtöltés 14 -f- 100 km-es szelvényéből — a makói szivatytyútelep térségéből — kiindulva, a makói keresztgát, Gencsháti csatorna-őrház, Urmösgái, Makó—Hódmezővásárhely vasútvonal közötti nyomvonalon épült, s a makó—hódmezővásárhelyi vasútvonaltól keletre kötött be a 83,50 m A.f.-i magasságú magaspartba. A lokalizációs töltés 83,50 m A.f. magasságú koronaszintre épült ki 6. kép. A makói buzgár 238
