Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
Árvízvédekezés az Alsótiszavidéki VÍZIG területén — 1970. A Tisza völgyének legnagyobb árvize nem érte váratlanul sem a vízügyi igazgatóságot, sem pedig a többi érdekelt és illetékes szervet. A Maros vízgyűjtőjében lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében, az 1932. évi maximumot elérő, vagy azt meghaladó árhullámra számíthattunk a Maroson is. Május hó 14-én a tavaszi árvizet értékelte ülésén az Árvízvédelmi Területi Bizottság. Beszámoltunk a lezajlott súlyos belvízről és az április hónapban lefolyt tiszai árhullámról. Május 15-én, az információk értékelése után, azonnal intézkedtünk a telefon- és műszaki ügyelet beállítására, az Árvízvédelmi Műszaki Osztag készenlétbe helyezésére, Nagylak térségében a Marosba torkolló Élővíz belvízcsatorna ún. „G” zsilipjének lezárására, a hajópark stb. készenlétbe helyezésére, ill. az érintett tanácsi szervek értesítésére. (12. ábra.) Május 16-án 18 órakor a makói vízmérce 398 cm-es vízállásánál már sor került a II. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére a Marosjobbparti és a Maros-balparti védvonalakon. A II. árvízvédelmi fokozat elrendelésével egyidejű vízállások a román és a magyar területen az alábbiak voltak: I d ő Soborsin Arad Makó vízállás (cm) 1932. évi max. + 500 + 704 + 580 1970. V. 16. 18h + 570 + 368 + 398 Mivel a marosi árhullám levonulásával kapcsolatban a román vízügyi szervektől kapott információk nem voltak teljesek, az árvízvédelmi helyzet egyértelmű megismerése végett a román vízügyi szerveket határtalálkozóra hívtuk. (11. ábra.) (A határtalálkozóra V. 18-án került sor, s ez alkalommal a román vízügyi szervek igen részletesen ismertették a román területen kialakult árvízvédelmi helyzetet, beszámoltak védekezési tevékenységükről, s tapasztalataik alapján sok hasznos tanáccsal is szolgáltak.) Május 17-én, 15.05 órakor, 409 cm-es makói vízállásnál rendeltük el a III. fokú árvízvédelmi készültséget. Ezzel egyidőben II. fokú árvízvédelmi készültség volt a Tisza alsó szakaszának védvonalain is. A III. árvízvédelmi fokozat elrendelésekor román és magyar területen a vízállások az alábbiak voltak: I d ő Soborsin Arad Makó vízállás (cm) 1932. évi max. + 500-f 704 + 580 1970. V. 17. 1505 + 580 + 380 + 409 Sajnos, az árvíz előre jelzései késtek és nem voltak pontosak, így magunknak kellett azt a vízszintet meghatározni, amely védekezésünk alapja lehetett. (24. kép.) Az előre jelzett, s az 1932. évi maximumot elérő, illetve azt meghaladó marosi árhullámot igen veszélyesnek ítéltük meg, ugyanis a marosi védtöltések teljes szerkezeti magasságából Ferencszállás község térségéig a töltéstest 30—40%-a, e térségtől az országhatárig pedig 50—60%-a nem kapott vizet 1932., illetve 1942. év óta. Ezért a töltéstest felső harmadát, máshol a felét — úgyszólván — alvó töltéstestnek tekinthettük. Meg kell említeni, hogy 1960—1970 évek között Nagylak térségében sor került a Maros-jobbparti töltés magasítására. Az 1932. évi LNV magasságában épült makó—nagylaki fő közlekedési út mellé, a korábbi 90,80 m A. f. koronaszint megemelésére az 1,0 m-es biztonsági tartományt szolgáló 91,80 m A. f. koronaszintű árvízvédelmi töltést építettünk. Ebben az időszakban 232 MAJUS JUN/U 11. ábra. Vízállásgrafikon (Makó)
