Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / Különszám

Árvízvédekezés az Alsótiszavidéki VÍZIG területén — 1970. A Tisza völgyének legnagyobb árvize nem érte váratlanul sem a vízügyi igazgatóságot, sem pe­dig a többi érdekelt és illetékes szervet. A Maros vízgyűjtőjében lehullott nagy mennyiségű csapa­dék következtében, az 1932. évi maximumot el­érő, vagy azt meghaladó árhullámra számíthat­tunk a Maroson is. Május hó 14-én a tavaszi ár­vizet értékelte ülésén az Árvízvédelmi Területi Bi­zottság. Beszámoltunk a lezajlott súlyos belvízről és az április hónapban lefolyt tiszai árhullámról. Május 15-én, az információk értékelése után, azonnal intézkedtünk a telefon- és műszaki ügyelet beállítására, az Árvízvédelmi Műszaki Osztag készenlétbe helyezésére, Nagylak térsé­gében a Marosba torkolló Élővíz belvízcsatorna ún. „G” zsilipjének lezárására, a hajópark stb. készenlétbe helyezésére, ill. az érintett tanácsi szervek értesítésére. (12. ábra.) Május 16-án 18 órakor a makói vízmérce 398 cm-es vízállásánál már sor került a II. fokú ár­­vízvédelmi készültség elrendelésére a Maros­­jobbparti és a Maros-balparti védvonalakon. A II. árvízvédelmi fokozat elrendelésével egyidejű vízállások a román és a magyar területen az alábbiak voltak: I d ő Soborsin Arad Makó vízállás (cm) 1932. évi max. + 500 + 704 + 580 1970. V. 16. 18h + 570 + 368 + 398 Mivel a marosi árhullám levonulásával kap­csolatban a román vízügyi szervektől kapott in­formációk nem voltak teljesek, az árvízvédelmi helyzet egyértelmű megismerése végett a román vízügyi szerveket határtalálkozóra hívtuk. (11. áb­ra.) (A határtalálkozóra V. 18-án került sor, s ez alkalommal a román vízügyi szervek igen részle­tesen ismertették a román területen kialakult ár­­vízvédelmi helyzetet, beszámoltak védekezési te­vékenységükről, s tapasztalataik alapján sok hasznos tanáccsal is szolgáltak.) Május 17-én, 15.05 órakor, 409 cm-es makói vízállásnál rendeltük el a III. fokú árvízvédelmi készültséget. Ezzel egyidőben II. fokú árvízvédel­mi készültség volt a Tisza alsó szakaszának véd­vonalain is. A III. árvízvédelmi fokozat elrendelé­sekor román és magyar területen a vízállások az alábbiak voltak: I d ő Soborsin Arad Makó vízállás (cm) 1932. évi max. + 500-f 704 + 580 1970. V. 17. 1505 + 580 + 380 + 409 Sajnos, az árvíz előre jelzései késtek és nem voltak pontosak, így magunknak kellett azt a víz­szintet meghatározni, amely védekezésünk alap­ja lehetett. (24. kép.) Az előre jelzett, s az 1932. évi maximumot elérő, illetve azt meghaladó marosi árhullámot igen ve­szélyesnek ítéltük meg, ugyanis a marosi védtöl­­tések teljes szerkezeti magasságából Ferencszál­­lás község térségéig a töltéstest 30—40%-a, e térségtől az országhatárig pedig 50—60%-a nem kapott vizet 1932., illetve 1942. év óta. Ezért a töl­téstest felső harmadát, máshol a felét — úgy­szólván — alvó töltéstestnek tekinthettük. Meg kell említeni, hogy 1960—1970 évek kö­zött Nagylak térségében sor került a Maros-jobb­­parti töltés magasítására. Az 1932. évi LNV ma­gasságában épült makó—nagylaki fő közleke­dési út mellé, a korábbi 90,80 m A. f. koronaszint megemelésére az 1,0 m-es biztonsági tarto­mányt szolgáló 91,80 m A. f. koronaszintű árvízvé­delmi töltést építettünk. Ebben az időszakban 232 MAJUS JUN/U 11. ábra. Vízállásgrafikon (Makó)

Next

/
Thumbnails
Contents