Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
A védelmi osztag megnevezése GYULAI : SIEGED! -SWLHOKI - DEBRECENI -MISKOLCI - NYÍREGYHÁZI -SZMAMEIYI - PiCS! - SZÍKESEEHÉlél-BAJAI BUDAPESTI -GYŰRI ÁBKSZ JELMAGYARÁZAT-■ — Rendszeresített állandó osztng _ A védekezés sorbn szervezett, ideiglenes jellegű osztag * ' c ' »i ' ti' tb' io’ él ' A ' i ' Jóéi f' j ' l ' 7 ’ i ’ я ’ úés ' ér'» ' 2Í ' á ' is' A' * 1 _______M к J и s_______i _________ junius _________ 30 i ' á ' í ' Г é ' fi' Í3, és vj és ű is ú ér ze s j__________J и Lius__________ 1. ábra. A védelmi osztagok készültségi állapota 1970. május—július vízen kellett az osztagnak átkelni —, haladéktalanul megkezdték a szakadás elzárását. A szakadás hossza ekkor kb. 60 m volt s 3 m-es szintkülönbséggel átömlő víz, azt rövidesen 110 m-re bővítette. A szakadást az ÁBKSZ osztaga a székesfehérvári VÍZIG osztagával összedolgozva zárta el. Lassította az osztagok munkáját az a körülmény, hogy az egyszemélyi felelős szakaszvédelemvezető nem tartotta kezében erélyesen a védelemvezetést s a kormánybiztos által kiküldött szakértők is beleszóltak az osztagok munkájába s helytelenül, közvetlen utasításokat adtak az osztagoknak, ami természetesen erősen hátráltatta a munkát. A fennálló szabályzat szerint az osztagok kizárólag a védelemvezetőtől kapják meg feladatukat s több osztag működése esetén a jelenlevő ÁBKSZ osztag vezetője fogja össze az osztagok munkáját s hajtja végre teljes felelősséggel a védelemvezetőtől kapott utasítást. Az ÁBKSZ osztagát Tunyogmatolcs térségéből a szakadás elzárása után átirányították az alsótiszai védekezéshez, ahol az osztag csak kisebb pátriázási munkákat végzett. Első ízben volt tapasztalható — véleményünk szerint alaptalanul —, amire még nem volt példa a védekezés történetében, félelem a szádfal alkalmazásától. A helyi védelemvezetők tartottak attól, hogy a pátriaverés a töltést megbontja s a szádfalak verésénél elkerülhetetlen rezgések töltéscsúszásokat okozhatnak. A Szamoson kialakult második árhullám szükségessé tette a központi nehéz osztag visszarendelését a Szamoshoz. A központi osztagot a nyíregyházi osztag által csak részlegesen helyreállított szakadáshoz rendelték, ahol az osztag vezetőjének közvetlen irányításával megkezdődött a több napos küzdelem a Szamos árhullámával. Az elzárást homokzsákokkal építették ki 600 fő közerő segítségével. Két napig folyt a küzdelem a Szamos állandóan emelkedő vízszintjével s a megfeszített munka ellenére állandóan csak 20—30 cm-rel sikerült a homokzsákokból épülő töltéselzárás szintjével az áradó víz fölé érni. A nábrádi sikeres munka befejeztével az ÁBKSZ nehéz osztagát a Körösök térségébe rendelte a Kormánybiztosság, ahol az a Fekete-Körös jobb part 15-j—700 km szelvényében került bevetésre, töltésmegcsúszás elleni védekezésnél. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban Sarkad község teljes kiürítése már befejeződött, közerő vagy egyéb munkaerő nem volt, az osztag saját létszámával hajtotta végre a mentett oldali töltésláb és rézsű megtámasztását s a víz felőli oldalon pedig a pátriázást. Az OVH—ÁBKSZ nehéz osztaga 42 napot töltött védekezésben s június 24-én tért vissza budapesti állomáshelyére. A vízügyi szolgálat árvízvédelmi osztagai az árvízvédekezés tartama alatt az alábbi fontosabb munkákat hajtották végre: Levertek összesen 16 422 db pátrialemezt 4106 fm összhosszúságban. Levertek kereken 600 db 6—8 m hosszú cölöpöt, beépítettek 45 ezer db homokzsákot, 150 db 2 tonna súlyú kőzsákot és 400 tonna terméskövet. A felsorolt főbb munkákon kívül az osztagok számos egyéb munkát is végeztek. A szakaszvédelem-vezetők nagymértékben támaszkodtak az osztagok fegyelmezett s általában jól kiképzett szakemberekből álló személyzetére. Nagy segítséget nyújtottak az osztagok az elektromos világítás szerelésében. Számos helyen az osztagok végezték el a munkahelyek megvilágítá-39
