Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
számos helyen átszakadt a gát és hatalmas károk keletkeztek. Vásárosnamény és Tokaj között a hóolvadásből és esőzésből származó 1888. évi árvíz idézte elő a legmagasabb vízszinteket. A megáradt Szamos hatalmas árvízi hozama emelte a Tisza vízállását. A térségben akkor 400 ezer holdat öntött el a víz. A tiszai árvíz találkozott a Maroson levonuló árhullámmal és ez idézte elő a magas vízállást. Szolnok és Szeged között szintén olvadásból és csapadékból származó, 1932. évi árvíz okozta az eddigi maximumokat. Érdekes, hogy a jugoszláv torkolati Tisza-szakaszon eddig 1965-ben észlelték a legmagasabb vízszinteket. Ennek oka a nagy dunai árvíz visszaduzzasztása volt. A Tisza-völgyi árvízmentesítés alapja a 2900 km hosszú töltésből álló fővédvonal rendszer, amely több mint 3 millió holdat véd az elöntéstől (1. ábra). A Duna 1965. évi rendkívüli árvize elleni védekezés felülmúlt minden megelőző magyarországi árvíz elleni küzdelmet. Az árvízi tapasztalatok további lendületet adtak a védelmi rendszer fejlesztéséhez, a védekezési módszerek tökéletesítéséhez és a kapcsolódó tudományok előrehaladásához. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz azonban még súlyosabb volt, mint az 1965. évi dunai, mert — hevessége, — magassága, — tartóssága, — vízhozama, — egyidejű jelentkezése a Tisza összes bal parti mellékfolyóján, — a veszélyeztetett terület nagysága és értéke, — a veszélyeztetett területen élő lakosság száma, — a védelmi szakaszok hossza, — a védekezéshez mozgósított emberi, anyagi és gépi erő, — a közvetlen gátszakadások veszélye, — az emberi helytállás igénye, — az irányítás szervezettsége és még számos egyéb tényező tekintetében világviszonylatban is legfeljebb olyan árvizekhez hasonlítható, mint a 30-as évek árvizei a Mississippin, a firenzei árvíz, vagy az indiai és pakisztáni árvizek. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvizet rendkívül nagy kiterjedésű és heves esőzés váltotta ki. Már a tél folyamán kialakult és május végéig tartott a szinte hetenként szabályszerűen egymást követő lassú mozgású ciklonok nyugat—keleti irányú áramlása. Ilyen pályán mozgó és ilyen tartós ciklontevékenység igen ritka jelenség. Ezzel egyidőben Európa középső része felé különböző irányú és hőmérsékletű légtömegek érkeztek, így a Kárpát-medence többnyire a keveredő légtömegek határzónája volt. Az állandóan érkező nedves légtömegek a különböző irányú és hőmérsékletű áramlásokkal találkozva, szinte folyamatosan csapadékos időjárást okoztak a Kárpát-medence területén hó, majd később eső formájában. A Felső-Tisza vízgyűjtőjéről a tél végén olvadásból és esőzésből jelentős árhullámok indultak, amelyek a folyók medrét szinte folyamatosan megtöltötték. Május 9—17. között a Felső-Tisza vízgyűjtőjén 130 mm, a Szamosén 80 mm, a Krasznáén és a Bodrogén 60 mm átlagos csapadékot észleltek. Ez a nagy intenzitású és hatalmas kiterjedésű esőzés, a telített talajra hullva, hirtelen nagy áradást váltott ki szinte az összes vízfolyáson. Az árhullám hevességét jól szemlélteti a 2. ábra, ahol látható, hogy a Szamoson, Felső-Tiszán és Túron egy nap alatt 4—5 métert emelkedett a vízállás. A május végi, június eleji esőzések további — az előzőeknél kisebb — árhullámokat váltottak ki. Ezek nem csupán az apadást lassították, hanem még kisebb áradást is eredményeztek. A Zagyva—Tárná vízgyűjtőjén a vastag hótakaró szakaszosan olvadt meg, viszonylag száraz időjárás mellett. így a Zagyván nagyobb árhullám nem alakult ki. A tiszai árhullámokhoz hasonlóan a Körösökön is szélsőséges árhullámok vonultak le május közepén, illetve június első dekádjának végén. Az első árhullám alkalmával 5 nap alatt 20—50 mm, a második alkalommal 3 nap alatt 30—100 mm csapadék hullott, szinte a teljes vízgyűjtőn. A Hármas-Körös vízállását tovább emelte a Beretytyó árhulláma, amely egy időben lépett fel a Körösök árhullámával. Az említett időszakban a Maros vízgyűjtőjén 100—150 mm csapadék hullott 1. táblázat Vízfolyás neve Mértékadó vízmérce 1970 előtti LNV cm 1970. évi LNV cm Különbség cm Tisza Tiszabecs 573 680 +107 Vásárosnamény 900 912 + 12 Záhony 751 728 — 23 Tokaj 872 858 — 14 Tiszafüred 765 774 + 9 Szolnok 894 909 + 15 Mindszent 954 982 + 28 Szeged 923 960 + 37 Szamos Csenger 743 902 +159 Túr Garbolc 540 614 + 74 Kraszna Agerdő 650 651 + 1 Berettyó Szeghalom 566 678 +112 Fekete-Körös Sarkad 813 888 + 75 Fehér-Körös Gyula 675 718 + 43 Sebes-Körös Foki-híd 600 700 +100 Kettős-Körös Békés 862 938 + 76 Hármas-Körös Kunszentmárton 918 951 + 33 Maros Makó 580 624 + 44 4
