Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-12-01 / 6. szám

A vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok első országos tanácskozása A KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zete és az Országos Vízügyi Hi­vatal első ízben rendezték meg a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok országos tanácskozását. A résztvevők a felkészüléshez előre megkapták: Az üzemi és területi tanácskozások tapasz­talatairól, a vízgazdálkodás ne­gyedszázados fejlődéséről és a IV. ötéves, valamint a 15 éves távlati fejlesztési terv célkitű­zéseiről szóló írásos anyagokat. Az országos tanácskozáson 164-en, a területi tanácskozáso­kon megválasztott küldöttek, a vízügyi igazgatóságok, vízügyi építő, tervező, vállalatok, kuta­tó-oktató intézetek igazgatói, szakszervezeti és KISZ-titkárai, valamint a vízgazdálkodási tár­sulatok fiataljainak képviselői és elnökei vettek részt. Szerdahelyi Mihály elvtárs, a KISZ KB osztályvezető-helyet­tesének bevezetői szavai után Főcze Lajos elvtárs a KISZ KB titkára mondott ünnepi megnyitó beszédet. Breinich Miklós elvtárs, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökhelyettese és dr. Fekete József elvtárs, a KISZ KB Mezőgazdasági és Falusi Osztályának vezetője vitaindító előadásokat tartottak. A vitában 16-an vettek részt. A tanácskozás alkalmából az Országos Vízügyi Hivatal 3 Ár­­vízvédelmi Emlékérmet és 7 Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést adományozott. A tanácskozáson az OVH kép­magnó-berendezése az árvéde­kezésről és a tanácskozásról szóló filmeket vetítette. A vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok országos tanácskozása Micsuch László elvtársnak, a MEDOSZ titkárának zárszavá­val ért véget. Differenciált munka A vízgazdálkodásban is — mint a társadalomban — az ága­zat, és az ifjúság érdekei, céljai azonosak. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tevé­kenységében fontos helyet fog­lal el az egyes ifjúsági rétegek és korosztályok helyzetének megismerése, érdekeik védelme. Helyzetük, feladataik konkrét ismeretében hatékonyabb út­mutatást adhatunk a fiatalok­nak, a KISZ-szervezeteknek, hogy hogyan, milyen feladatok elvégzésével kapcsolódhatnak be még eredményesebben a szo­cialista építés gyakorlatába. így egy-egy ifjúsági rétegen belül is különbségek találhatók, a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok sem ugyanazon körül­mények, viszonyok között dol­goznak és élnek. Eltérések ta­pasztalhatók, ami a munkameg­osztásban elfoglalt szereptől, a szakmai, politikai általános is­meretektől, a munkában, sőt egy munkahelyen, egy beosztásban eltöltött időtől is függ. A lányok és fiatalasszonyok helyzete to­vábbi sajátosságokat tükröz. Mindezek indokolták, hogy a fiatalokkal nemcsak általában, hanem konkrétan is foglalkoz­zunk. Ezt kívánja a társadalom, a fiatalok és a KISZ érdeke is. E felismerésünk alapján ren­dezzük meg időről időre az if­júsági parlamenteket. így került sor a középiskolások és szak­munkástanulók, a termelőszö­vetkezetekben dolgozó fiatalok, az ifjúmunkások parlamentjére. A megkezdett út folytatása az állami mezőgazdasági, erdő­­gazdasági, és vízgazdálkodási üzemekben dolgozó fiatalok ak­tívaértekezletének megrende­zése. A KISZ Központi Bizott­sága 1969-ben határozta el az üzemi, ágazati-területi és az or­szágos aktívaértekezletek meg­rendezését. Az első félév során 21 vízgaz­dálkodási üzemben, helyi ta­nácskozást tartottak 1050 fiatal részvételével. Az üzemi tanács­kozásokat, az 5 helyen megren­dezett ágazati-területi tanácsko­zás követte. Az árvíz elleni vé­dekezés miatt a Szabolcs me­gyei területi aktívaértekezletre a tervezett időpontban nem ke­rülhetett sor. Az országos ta­nácskozást is az első félévről ok­tóberre kellett elhalasztani. A tanácskozások jelentősége Az üzemi, területi és az or­szágos tanácskozás jó alkalom volt: 1. A felszabadulás negyedszá-A vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok I. országos tanácskozásának részvevői 227

Next

/
Thumbnails
Contents