Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-12-01 / 6. szám
Észlelések a hósűrűségmérő- és a párolgáshőmérő-hálózat útján. Hidrológiai észlelések a felszín alatti vizekről (talaj-, karszt-, mélységi vizek). A hidrológiai észlelések során nyert adatok évről évre gazdagítják a vízrajzi adattárat. Ezek az adatok képezik a vízgazdálkodás, a tervezés, üzemelés alapadatait és ebből az igen értékes alapanyagból merítenek a kutatók is a kutatási témák művelése során. Az adatfeldolgozás eredményeképpen készülnek a gyakorlat számára a belvízi helyzetjelentések és előre jelzések, a tavaszi maximális talajvízállás előre jelzése, a napi vízjárási térképek, a havi talajvízállási térképek. A vázolt alapfeladatokon felül az Országos Vízügyi Hivatal a vízügyi ágazat fejlesztése érdekében ágazatfejlesztési célkitűzéseket vetített a VITUKI felé. A VITUKI valamennyi célkitűzésre elkészítette az átfogó kutatási tervet, amelyeket az Országos Vízügyi Hivatal hagyott jóvá. A célkitűzések és az átfogó kutatási tervek az alábbi területekre vonatkoznak: árvízvédekezés folyószabályozás vízrendezés vízellátás szennyvízkezelés öntözés vízépítés automatizálás, műszerfejlesztés. Az átfogó kutatási tervek keretében összefoglalták az elért kutatási eredményeket, módszereket és eszközöket, felmérték a célkitűzést, a rendelkezésre álló ismeretanyagot és technikai színvonalat. Mindezek alapján meghatározták a kutatások célkitűzését és várható eredményeit. A tervek a részletes kutatási tematikán kívül időtervet, pénzügyi tervet és az egész kutatási folyamat áttekintése céljából hálótervet tartalmaznak. A hálótervek szemléletesen bemutatják a kutatások folyamat- és időtervét. Elemzik a kutatások végrehajtásához szükséges költségigényeket és megjelölik azokat az intézkedéseket, amelyek közreműködésére a kutatások végrehajtása érdekében múlhatatlanul szükség van. A kutatás-szervezés vázolt módszere biztosítja azt, hogy a kutatás a vízgazdálkodás fejlesztési célkitűzéseit szolgálja és adott időre felhasználható kutatási eredményeket biztosít. Az ágazatfejlesztési kutatásokra az Országos Vízügyi Hivatal kutatási szerződést köt az Intézettel. Ennek révén módja van a súlyponti feladatok, illetve területek kiemelésére, a kutatási igények sorolására. Mindezeken felül a népgazdaság különböző területeiről is nyilvánulnak meg kutatási igények az Intézet felé. Az Intézet azonban csak a vázolt állami alapfeladatok és ágazatfejlesztési kutatások maradéktalan elvégzésének biztosításán felül vállalja ezeket a kutatásokat. EzekAvtomatikus öntözési vízszintszabályozó vizsgálata kísérleti csatornában re a kutatásokra az Intézet szintén kutatási szerződéseket köt. Kutatási szerződéssel külső szervektől vállalt témák száma 1969- ben 130 db, 1970. évben 146 db. Azt, hogy a kutatási igények milyen széles körű területről jelentkeznek, néhány megrendelőcsoport felsorolásával mutatjuk be. Vízügyi igazgatóságok évente 40—50 témára Tervező vállalatok (VIZITERV, MÉLYÉPTERV, ERŐTERV, VEGYTERV, VÁTI stb.) 35—40 témára Tanácsi szervek 6— 8 témára Termelővállalatok 15—20 témára Termelőszövetkezetek 3— 4 témára Milyen kutatás tervezési előkészítő munkát végzett az Intézet a IV. ötéves terv időszakára? A népgazdaság és a vízügyi ágazat 1971—1985 közötti időszakára tervezett fejlesztése alapján a VITUKI a VIZITERV-vel és a VIKÖZ-zel együttesen kidolgozta a Vízügyi ágazat kutatási-fejlesztési tervét, az érdekelt intézmények bevonásával pedig elkészítette a Vízgazdálkodás tudomány ágazati kutatási tervét. Ezek az OVH által jóváhagyandó tervek képezik a megjelölt időszakban a vízgazdálkodási kutatások alapjait. Szivárgás elleni védekezés aktivált bentonittal az 1970. évi tiszai árvíz alkalmával 207
