Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-10-01 / 5. szám

rel csökkenti. Ez a lehetőség azt eredményezi, hogy a szélső esetben előálló, mintegy 180 cm-es vízszintingadozást 95— 115 cm-rel csökkenteni lehet. Nem szélsőséges évet véve figyelembe, a megmaradó vízszint-ingadozás 30—60 cm-nél nem várható nagyobbra.

Mindkét tárolótavat a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság tervezte, kivitelezte, illetve Pátka esetében fogja kivitelezni.

A vízszint-állandósítás másik fontos oldala a levezető kapacitás megteremtése. Az ezt biztosító Dinnyés—Kajtori csatornán a legfontosabb munkák (kitorkolló zsilip, mederbővítés) végre lettek hajtva. Egy közúti híd átépítése és néhány kisebb mederszűkület felszámolása van még hátra. E munkák előreláthatólag 1971-ben elkészülnek. Ezt követőleg rendszeres karbantartási feladatokat kell majd a levezető csatornán végezni.

Partrendezés

A tó déli és északi oldalán a természetvédelmi terület kivételével végleges partokat kell kiépíteni. A kiépítendő partfal hossza kb. 14 km. A partfalak mögött, általában a + 210 cm-es szintig, feltöltés készül árvízvédelmi, illetve lecsapolási indokok miatt. Ez a partrendezési program 1980-ig lenne végrehajtandó.

A leglátogatottabb déli parton már jelentős hosszban elkészült a partszabályozás. így az agárdi strandtól északra 1260 fm hosszú végleges part épült, az előtte levő nádasszakasz kikotrásából származó anyaggal pedig a partfal mögötti területet megfelelő magasságra töltöttük fel. Ez a munka 1967-ben fejeződött be és kereken 10 millió Ft beruházási költséget igényelt.

1970 augusztusában fejeztük be az agárdi kikötőtől délnyugatra lévő ún. Béke strandi partszakasz kiépítését és a mögöttes terület rendezését. 16,2 millió Ft-os költségű beruházás keretein belül vitorlás kikötő, horgászkikötő, úszó- és gyermekmedence is létesült. A kiépült partvonal hossza 800 fm.

A feltöltés itt is hidromechanizációs eljárással készült, úgy, hogy a kotrási anyaggödör egyúttal kajak-kenu pálya céljait is szolgálja.

Még az 1960-as évek elején került sor az agárdi kikötő és a hozzá csatlakozó partszakaszok (agárdi strand), valamint a Vitorlás Klub vitorlás kikötőjének rekonstrukciójára. E munkák révén kb. 700 fm hosszú partszakasz lett korszerűsítve.

Folyó évben indult a Velence községi északi partrendezés (autósstrand) 23,6 millió Ft-os előirányzattal. A rendezés kapcsán 1050 fm új partszakasz épül ki, s a mögötte feltöltött területen az M 7-es út leágazásához csatlakozva autósstrand létesül. A munka 1974-ben fejeződik be.

E munkákat fogja követni, illetve azokkal párhuzamosan létesül az északi partrendezés hátralévő része (evezős pálya) és az elkészült vagy folyamatban lévő partépítési munkák közötti déli partrendezés. A IV. és V. ötéves terv során az ismertetett partrendezési munkákra kb. 160 millió Ft-ot kell fordítani.

A partfalak a kikötői szakaszok kivételével kőből készültek. Mögöttük betonjárda, s kb. 20 cm magas kertészeti támfal helyezkedik el. Miként említettük, a mögöttes feltöltés hidromechanizációs eljárással épül. Rendkívül nehéz problémát jelent a nádtalanítás. Ezt a munkát egy Botond és egy PPV típusú úszó kotrógép végzi. Sajnos, az általuk levágott nádtömegnek a partra való kihordására és megsemmisítésére megfelelő hatékonyságú technológiát nem sikerült még kialakítani.

Vízminőség-védelem, mederfenntartás

A tó kis vízmélysége és a vízkészlet cserélhetőségének hiánya miatt nagy gondot kell fordítani a vízminőségi kérdések megoldására. Rontja a helyzetet, hogy több helyen rendkívüli módon elszaporodott a vízi növényzet (a hínár, a súlyom stb.). Ez a körülmény a fürdési lehetőségeket is erősen befolyásolja.

A nyílt víz kémiai összetétele délnyugat felől északkelet felé haladva lényegesen változik, ami a friss víz utánpótlás következménye. Érdemes megemlíteni még azt is, hogy a végzett vízvizsgálatok szerint a Csontréti patak torkolatának környéke a tó általános állapotához képest kiugróan szenny ezettebb. Ez részben az itteni lassúbb áramlásnak, részben a patak szennyezettségének következménye.

Mindezek felszámolása érdekében ki kell küszöbölni a vízi növényzet elburjánzását, el kell a tóból távolítani a felgyülemlett és helyenként rothadó iszapot, s gondoskodni kell a víz felfrissítéséről.

E feladatokat folyó évtől kezdődően, évenként mintegy 5—6 millió Ft-os költségráfordítással végzendő mederfenntartási munkák segítségével oldjuk meg. A munkák összetétele a következő:

— a már korábban betelepített növényevő halak tevékenysége;

— a hínár- és sulyomirtás egy e célra vásárolt angol gyártmányú hínárvágó-berendezés segítségével;

— mederkotrás és nádtalanítás.

Ezeken kívül a VITUKI a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján kisminta kísérletet folytat annak megállapítására, hogy milyen mértékben kell a tó nádas felületein ún. szélutakat nyitni, melyek segítségével a vízmozgást intenzívebbé lehet tenni, s ezáltal vízminőség-javulást lehet elérni. A kismintakísérletek 1971-ben befejeződnek, s eredményük alapján történik majd a mederkotrások végzése, a kikotort anyag elhelyezése.

A vízminőség-védelem érdekében a tóba és a beletorkolló vízfolyásokba semmilyen szennyvíz bevezetését nem lehet engedélyezni, mert az az eutrofizációt csak tovább fokozná.

Ivóvízellátás, csatornázás, szennyvízelvezetés

A Velencei-tó regionális fejlesztésével kapcsolatban a vízgazdálkodás kérdései között je-196