Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
Mikroszkópi vizsgálatok a biológiai laborban Érdemes külön foglalkozni a gyakorlati oktatás problémájával. A gyakorlatokat biológiai és kémiai laboratóriumokban, tanműhelyekben, szabadtéri oktató berendezéseken és üzemekben végzik a tanulók. A kémiai gyakorlatokat minden tanuló egyéni foglalkozás keretében végzi önállóan, elemi berendezések alkalmazásával. Ugyanebben a laboratóriumban, illetve a vízügyi igazgatósági vízminőségi laboratóriumban végzik a tanulók a víztechnológiai gyakorlatokat, amelyek során a szabványos víz- és szennyvízvizsgálatokat önállóan végzik. A biológiai laboratóriumban az előzőhöz hasonlóan egyéni felszereléssel végzik a tanulók a tantervben előírt vizsgálatokat. A tanműhelyi gyakorlatokban a tanulók elsajátítják a fémek elemi megmunkálásának fogásait és a szerelvények kezelését. Megismerik a víz- és szennyvíztechnológiai berendezések kezelését. Elemi építményfenntartási gyakorlatot szereznek. Végül gyakorolják az üzemszervezés adminisztrációs tevékenységét is. A nyári szakmai gyakorlaton a víz- és szennyvíztechnológiai ágazat tanulói a gyakorlati körülmények között végeznek vízminőségi vizsgálatokat. Megismerik üzemi körülmények között a víztechnológiai berendezések működését. A tanulók az ismertetett tanulmányok alapján tesznek szakmai és közismereti érettségi vizsgát. Sikeres szakképesítés alapján megfelelő gyakorlattal víztechnológus-technikusi munkakörben alkalmazható a speciális szakközépiskolai ágazatban végzett tanuló. Fentiekből következik, hogy a víztechnológus-technikus elsősorban az ipari üzemekben, a víz- és csatornamű vállalatoknál, a vízügyi igazgatóságokon alkalmazható. Nem alkalmas azonban építmények (beton, vasbeton, azbesztcement csővezetékek stb.) építésére és karbantartására. E tekintetben csupán azokat az üzeA tanulók ülepítő modellt tanulmányoznak mi feladatokat láthatja el a víztechnológus-technikus, hogy a hibát észleli és a szakmailag megfelelő javítást megszervezi. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a vízügyi szakközépiskolák két ágazatán végzettek gyökeresen eltérő szakismereteket sajátítanak el. Alapvetően téves lenne valamely vízügyi technikusi munkakörre megfelelő megfontolás nélkül választani a vízügyi szakközépiskolában végzettek közül. Szükséges, hogy a vízgazdálkodási és vízépítési munkakörökbe, továbbá a víztechnológusi munkakörökbe az arra képzett szakembereket alkalmazzák a vízügyi szervek, az ipari és mezőgazdasági üzemek. A víztechnológus-technikus képzés az 1970—71. tanév végén jut el első alkalommal az érettségi vizsgáig. Ennek a vizsgának a befejezése után az oktatás szervezői és irányítói együttesen meg fogják vizsgálni a tapasztalatokat és megkeresik a szakoktatás hatékonyságának fokozásához szükséges eszközöket. A vízügyi szakközépiskolákban 1970. őszén indul oktatás első ízben a dolgozók tagozatán. A vízügyi szakközépiskola oktatói áldozatos munkával vállalták, hogy a víz- és szennyvíztechnológiai ágazaton is megindítják a felnőttoktatást azok részére, akik a 8 általános iskolát elvégezték korábban. A víz- és szennyvíztechnológiai ágazat tananyagának kialakításában számos kiváló szakember vett részt, akik között kutató, tervező, üzemi és igazgatási szakemberek egyaránt találhatók. Igen nagy feladatot vállalt magára a győri Mayer Lajos gimnázium és szakközépiskola, amelynek oktatói vállalták a speciális ágazat oktatásának megszervezésével kapcsolatos járatlan út valamennyi nehézségét. Ébényi Miklós, dr. Wisnovszky Iván 190
