Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
A vízügyi szakközépiskola ris- és ssennyvíztechnológiai ágazata A vízgazdálkodás hazai fejlődésében közismerten előtérbe kerül a vízellátás és csatornázás. Ez a strukturális változás fokozta az érdeklődést a víztechnológiai kérdések iránt. Ennek következtében a vízügyi szervek szakembereinek szakképzettségében fokozatos változás észlelhető. Az eddiginél nagyobb teret kapnak a vízgazdálkodásban a kémiai és biológiai alapképzettségű szakemberek a vízgazdálkodási, vízépítő és vízgépészeti szakemberek mellett. Ez a szerkezeti változás természetesen nemcsak az egyetemet és főiskolát végzettek, hanem a középfokú végzettségűek között is észlelhető. A középfokú iskolai képzésben azonban csak általános vegyész- és mezőgazdasági biológus-képzést szerveztek. Ezek a szakemberek a vízgazdálkodás fogalmi körétől viszonylag távol állnak és ezért asszimilálódásuk nehézkes a vízügyi szervezetbe. Ez a probléma vetette fel azt a gondolatot, hogy a vízügyi szakközépiskola vízépítő és vízgazdálkodási ágazata mellett víz- és szennyvíztechnológiai ágazatot kell létesíteni. Segítette ennek a következtetésnek kialakítását az a lengyel tapasztalat, hogy speciális középiskolai képzéssel a vízgazdálkodás kémiai és biológiai ismereteivel felvértezett technológus-technikus jelölteket lehet képezni. A lengyel tapasztalatokból kiindulva 1965-ben kezdeményezte az Országos Vízügyi Hivatal a győri vízügyi szakközépiskolában víz- és szennyvíztechnológiai ágazat szervezését. Az ágazat létesítésével azt a célt kívántuk elérni, hogy a középfokú képzettség szintjén kémiai és biológiai alapozásra építve sajátítsák el a tanulók a víz- és szennyvíztechnológiai feladatok ellátásához szükséges ismereteket képesség szintjei felszerelt szakközépiskolai gyakorló laboratórium önálló kémiai gyakorlat jén. Szerezzenek jártasságot a vízgazdálkodásban és a vízi létesítmények építményeinek, gépészeti berendezéseinek karbantartásával kapcsolatos problémák megoldásában. Legyenek képesek a vízkezelési és szennyvízkezelési üzemegységek középfokú képzettséget igénylő irányítására. Tömören ezt a célkitűzést az alábbiak szerint fogalmazza meg a tanterv: „a víz- és szennyvízkezelés, valamint -tisztítás műszaki, gazdasági és adminisztratív elméletének és gyakorlatának ismerete”. A szakmai követelményeket bővebben is kifejti a tanterv, a következőképpen. Munkahelyi és laboratóriumi vizsgálatok: — a víztermelő üzemben a felhasználás céljának (ivó-, ipari, mezőgazdasági) megfelelő minőségű víz biztosítása, a minőség állandó laboratóriumi ellenőrzésével és ennek eredményeként meghatározott beavatkozással; — a szennyvíztisztító üzemben az elhelyezésnek megfelelően és az érkező szennyvíz fajtájától függő tisztítások biztosítása, a tisz188