Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
Lázbém gát és üzen« rnútárgg feladatok vázlatos felsorolása után röviden ismertetni kívánom a tároló teljesítményét és főbb műszaki jellemzőit, a vízhasznosítás módját. A 3. sz. ábra az üzemi műtárgy szelvényében keresztmetszetben mutatja a gátat. Az 5,8 millió m3 hasznos térfogatú és a max. duzzasztáshoz 77 ha víztükrű tároló: KV-os távvezeték. A környék erdőit túlnyomórészt a Keletbükki Állami Erdőgazdaság üzemelteti. Mindezen körülmények, valamint Dédestapolcsány község elöntésének kizárása, a gát alatti és az anyagnyerőhelyre alkalmas terület talaj feltárása és a gát, valamint műtárgyainak tervezése komoly megfontolást és számos műszaki problémát jelentettek a tervezőnek. A főközlekedési út áthelyezésére több változat készült és végül a völgyet 41,6—38,0 km-ek között, a hegygerinc mellett, megkerülő út épült meg, ugyanakkor az upponyi bekötő út megszűnt. A 120 KV-os távvezetéket még a felvonulási munkák során sikerült a völgyből a hegygerincre áthelyeztetni. A vadnai állomásnál külön kirakodóvágányt kellett létesíteni. Az erdészeti tevékenység folytatásához — a duzzasztott vízszint fölött — közel 6 km hosszban erdészeti út épült, melyhez 4,2 millió Ft-tal a beruházásból kellett hozzájárulni. A tároló vízminőségének védelmére a duzzasztott víztükör körül belső és külső védősávot, erdőátalakítást, a vízgyűjtőn műszaki beavatkozást igénylő erózió elleni védelmet, erdészeti és mezőgazdasági beavatkozást, végül patakszabályozást kellett végezni. Az elöntésre kerülő területen a fák, bokrok és cserjék kivágása mellett gondoskodtak a régi útszakasz felszámolásáról. A gát üzemeltetése, az esetleges árvízvédekezés céljára, gátőrházat, árvízvédelmi raktárt, feljáróutat, a nyersvíz tisztítására szolgáló víztisztítómű közelében üzemi lakótelepet, helyi vízellátást és csatornázást, közvilágítást létesítettek. Az előzmények és az alaplétesítményekkel szorosan összefüggő járulékos és kapcsolódó — 290 1/s folyamatos üzemi vízkivételre, — a Bán patakban 15 1/s-os élővízforgalom fenntartására, — esetenként 400 1/s Sajóvízpótlásra alkalmas. A 255 fm hosszú, maximálisan 19,3 m magas gát össztérfogata 252 ezer m3. A koronaszélesség 5 m, a maximális talpszélesség és egyben az üzemi műtárgy hossza 150 m. Ezen többfeladatú műtárgy vízkivételi toronyból, bejáróhídból, csőalagútból, üzemi és fenékürítő vezetékekből, csillapítómedencéből áll. A csőalagút az építés során a 3 éves gyakoriságú, 22 m3/sec-os árvíz levezetésére volt alkalmas, végleges formában a fenékürítésre 2 db, 600 mm NÄ acélcső épült. Az üzemi vezeték három, különböző vízmélységből tud nyersvizet leereszteni, melyre 500 mm-es csövek szolgálnak. Nagyon fontos műtárgy az árapasztó-surrantó, mely a gát hegy felőli szélén épült meg. A tervezés alapjául a 200 éves gyakoriságú (0,5%-os) árvíznek megfelelő, 70 m3/sec vízmenynyiség szolgált, de a műtárgy az árvízi túlduzzasztási szint esetén (Af -j- 202,3) a 0,1%-nak megfelelő 100 m3/sec vízmenynyiséget is tudja szállítani. A 72 m hosszú, U alakú, felül nyitott gyűjtőcsatorna bukókoronájának szintje +201,5 m; öszszesen 16 db 4 m-es nyílás épült. Ehhez csatlakozik a 40 m hosszú, zárt surrantó, mely csuklóval az U alakú, nyitott és 76 m hosszú, nyílt surrantóhoz kapcsolódik. A surrantó oldal. fala 100 m3/s vízszállítás mel■ lett 1 m-es magassági biztonsá- I got ad. Az energiatörő medenl ce fokozatosan bővül, a 205 fm A gát az üzemi és árapasztó műtárgyakkal 140
