Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
nyitották, hogy a legnehezebb időszakban is bátran számíthatunk rájuk. A védekezés során többször is szóba került és személyes beszélgetések alapján még jobban kidomborodott az a bérfeszültség, amelyet az támaszt, hogy a védekezési munkát közvetlenül irányító gát- és csatornaőrök kevesebbet keresnek, mint a hozzájuk beosztott dolgozók. Ezen mindinkább tarthatatlan helyzet részbeni megoldására szakszervezetünk ismételt kezdeményezésére az OVH olyan intézkedést hozott, hogy január 1-től visszamenőleges hatállyal rendezi a vízügyi igazgatóságok gát- és csatornaőreinek bérét a rendelkezésre álló bértartalék-kereten belül, és erre a célra a 12 vízügyi igazgatóság részére 3 078 000 Ft-ot biztosított. Ez az összeg mintegy 15% béremelést tesz lehetővé, amely 1300 főt érint. A rendelkezés szerint a bérkeretből elsősorban azoknak a bérét kell rendezni, akik — kiemelkedően jó munkát végeznek — akik törzsgárdatagok — akiknek szociális helyzete ezt különösen indokolttá teszi, — gazdálkodási lehetőségük nem számottevő, és — akik nyugdíjazás előtt állnak. Ki kell hangsúlyozni, hogy a mostani rendezés sem oldja meg teljesen a helyzetet, mert figyelembe véve a gátőrök munkájának fontosságát, szakképzettségüket, ahhoz, hogy kellő megelégedés legyen, további intézkedésekre van szükség. Szükséges volna, és ez különösen a nyugdíjazás előtt álló gát- és csatornaőröket érintené kedvezően, ha a természetbeni juttatásokat, illetve a költségtérítés ellenében részükre kiszolgáltatott járandóságokat beszámítanák a nyugdíj megállapításánál. Ez mintegy 3—400 Ft-tal növelné a nyugdíj megállapítása szempontjából számításba vehető jövedelmet, és ez az intézkedés egyúttal csökkentené a gazdálkodási lehetőség különbözősége miatti feszültséget, mert ahol az igazgatóság az illetményföldet, a gátkaszálót, vagy az egyéb juttatásokat természetben kiadná, ott mód lenne ennek ellenértékét pénzben kiadni. Ennek megoldására már kielégítő javaslat készült, melynek tárgyalása az OVH, az illetékes tárcák és a szakszervezetek között már folyik. A gát- és csatornaőrök életkörülményeinek vizsgálatánál számításba kell venni azt a körülményt is, hogy a gát- és csatornaőrtelepek az esetek nagy többségében lakott helyektől, kulturális környezettől távol létesültek. A rossz útviszonyok miatt ezek sok esetben nehezen közelíthetők meg, egy részük nincs ellátva villanyvilágítással sem, és az ivóvízhiány is nehezíti a körülményeket. Elmondhatjuk, hogy a gát- és csatornaőröknek igen sok esetben le kell mondani a kultúra vívmányainak olyan tényezőiről, amely ma már a falusi lakosságnak is osztályrésze. Igen fájó pont, nagyon sok gátőr sérelmezi és ez nehezíti a munkaerő-utánpótlás biztosítását, hogy a gátőrgyerekek iskoláztatásának problémái ma szinte semmiben sem különböznek a felszabadulás előtt tanyáról a községekbe iskolába járó gyerekek helyzetétől. Ugyanúgy ki vannak téve iskolából menet és jövet az időjárás viszontagságainak, mint ezelőtt, miután az esetek többségében 5—6 km-re kénytelenek gyalog járni az iskolába. Ezt a problémát az erdőgazdaságokhoz hasonlóan kollégiummal ellátott és az ágazat által fenntartott iskolával lehetne megoldani. Enцек megvalósítására is folynak tárgyalások, de mind ez ideig azonban igen sok nehézség merült fel. Minden olyan javaslatot, amely meggyorsítaná a kérdés rendezését örömmel vennénk. Igazgatóságaink az OVH Kollégiuma által 1964. évben hozott határozat értelmében gyorsított ütemben végzik a gátőrtelepek ivóvízzel és villanyvilágítással való ellátását, ez az ütem azonban még mindig nem kielégítő. A nagy tiszai árvíz során igen kedvező volt a helyzet azokban a gát- és csatornaőr-körzetekben, ahol jó minőségű ivóvíz volt, mert ez lehetővé tette nemcsak a védekezésben részt vevő, de még a környező lakosság ivóvízellátását is. Ugyanúgy könnyítette a munkát a villanyvilágítás, mert mód volt azt megfelelő ütemben, éjjel is, végezni. A gátőrházak fúrt kúttal és villannyal való ellátására a megyebizottságainknak az igazgatóságokkal együttműködve az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani, mert meggyőződésünk, hogy ez legtöbb esetben nem kizárólagosan pénzügyi kérdés. E rövid tájékoztatóban áttekintést kívántunk adni a gátőröket érintő lényegesebb problémákról, akik oly áldozatos munkát végeztek az elmúlt hónapokban, és akiknek felelősségteljes és szakszerű munkájára a közeljövőben is igen nagy szükség van, hogy az ár- és belvizek megelőzésével, pusztításainak leküzdésével minél kisebb kár érje a népgazdaságot, a dolgozó népet. Szűrös József 138
