Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
4. ábra. A Tiszának és mellékfolyóinak esésviszonyai tottak el. Ez az árhullám Polgárig megközelítette az eddigi maximumokat, alatta pedig lefolyásirányban növekvő mértékben meghaladta azokat. A 4. ábrából látható, hogy amíg a felső vízgyűjtőn a mellékvizeknek a befogadóba érkezéséhez közel azonos idő szükséges, addig a hosszan elnyúló Maros völgyben ez nagyobb idő alatt megy végbe. Így a Maros folyó árhulláma, melynek hevessége és mérete eddig elképzelhetetlen volt, május 20-án tetőzött Makónál és a megelőző 7,40 m körüli tiszai vízállást 8,92 m-re, vagyis közel 9,00 m-re emelte meg. Ebben az időben a tiszai árhullám Szolnok térségét érte el. A Körösökön pedig apadó tendenciájú vízállások voltak. Ezt a lefolyási helyzetet értékelve, már látható volt, hogy a tiszai árhullám hatására Szegednél minden eddigi vízállást meghaladó vízszint fog kialakulni. A lefolyás vonatkozásában kialakult helyzetet a május 22-től kezdődő csapadékhullás lényegesen megváltoztatta, a Körösök is áradni kezdtek. A június 10—12-e közötti hatalmas záportevékenység hatására a bal oldali mellékfolyókon a májusi vízszinteket megközelítő árhullámok alakultak ki és ez alapjaiban megváltoztatta a lefolyási helyzet további alakulását. A Szamoson és a Maroson megindult árhullám mellett a Körösökön egyidőben olyan vízállások jelentkeztek, melyek az eddigi legnagyobb vízszinteket 60—80 cm-rel meghaladták. A június 12-e után kialakult helyzet súlyosabbnak látszott, mint a május közepei. A Körösök árhulláma, mivel lényeges vízhozamtartalék nem volt a vízgyűjtőn, aránylag rövid idő alatt levonult és így a Csongrád—Szeged közötti sza-5. ábra. A Szamos folyó csengeri szelvényében észlelt jellegzetes árhullámok vízállásidősora kaszon nem ismétlődött meg a májusi vízállás. Ez az árhullám Szegednél június 18-án 9,24 m-rel tetőzött. A vízjárásnak rövid áttekintéséből kitűnik, hogy a Tisza alsó szakaszán a május végén és június elején jelentkező tetőzésekben elsősorban a Szamos és a Maros játszott jelentős szerepet, a június 18-i tetőzésben pedig a Körösök vízállásalakulása. Június elejétől a lefolyást és vízállások alakulását nagymértékben befolyásolta, hogy Tiszafüredtől lefelé az árhullámok transzformálódtak, amiben a rendkívül nagy hullámtéri tározódás 6. ábra. A Tisza szegedi szelvényének részletes vízhozamgörbéje 136
