Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-08-01 / 4. szám
Szemelvények a Tisza hidrometeorológiai és Az elmúlt hónapokban eddig soha nem látott, óriási árvíz vonult le a Tiszán és mellékfolyóin. Ez a hatalmas áradat a rendkívül kedvezőtlen időjárási és víz járási körülmények egybeeséséből és egymásra hatásából alakult ki. Ismertetésünkben az árvizet kialakító időjárási helyzettel és az árvíz hidrometeorológiájának és hidrológiájának egy-két érdekes vonatkozású kérdésével foglalkozunk. Az árvíz kialakulásában és lefolyásában megtalálhatók a megelőző katasztrofális árvizek jellemzői, de igen sok új rendhagyó körülmény is kimutatható. Az időjárás alakulása Az időjárás vonatkozásában már a tél elején olyan szokatlan helyzet alakult ki, amilyennel az elmúlt két-három évtized alatt alig találkoztunk. A Tirrén-tenger vidékéről egymást szinte hetenként követő sekély, általában lassú mozgású ciklonok vonultak nyugat—keleti irányú eltolódással egy, a Kárpát-medencét is érintő ciklonpályán. Ez a tevékenység május végéig tartott. Ilyen pályán mozgó és ilyen tartósságú ciklontevékenység rendkívül szokatlan és nagyon ritkán fordul elő. Ezzel egyidőben a ciklonpálya tengelyének nyugati oldalán egy északias áramlási rendszer is kialakult, amely a Balti-tenger térségéből Lengyelországon át hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállított dél felé. Ezek az okok eredményezték a szokatlan téli időjárást és a tavasz folyamán folytonosan ismétlődő rendkívüli csapadékhozamokat. Az időjárás következtében az év kora tavaszi vízjárása is már rendhagyó módon alakult. A tavaszi lefolyás érdekes alakulását a szegedi vízmérceszelvény adataival szemléltetjük (1. ábra). Szegeden 1970. január első napjai +0,10 m-es vízállással köszöntöttek be. A 10-e körül kiala-TISZA SZEGED 1. ábra. A szegedi vízmérceszelvény vízállásidősora tavaszi nagy árvizének hidrológiai kérdéseiről 2. ábra. A Tisza vízgyűjtőjére hullott csapadékösszegek a) május 8—11-e közötti összeg b) május 12—13-a közötti összeg kuló első árhullám 24-én 4,70 m-es vízállással tetőzött. Ezt követően április hó végéig további három árhullám vonult le. Ezek tetőzése: II. 20-án 6,90 m, III. 19-én 6,70 m és IV. 23-án 8,50 m volt. Szokatlan a négy árhullám levonulásában az apadások mértéke, amiből a tárgyalt árhullámot megelőző nagymértékű mederteltség kialakult. 134