Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-02-01 / 1. szám

A BM alakulatai az árvízzel elöntött területről végzik a személy- és vagyonmentést összefüggésben más hírközlési lehetőségek is megoldhatók. Veszélyhelyzet jelzésére a rendőr­ség körzetmegbízottainak irodáján levő távbeszé­lő állomások is felhasználhatók bármely időpont­ban. A belügyi szervek a közrend, közbiztonság fenntartása, vagyonvédelemmel kapcsolatos fel­adatok ellátása stb. mellett tevékenyen részt vet­tek a védekezés és mentés feladatainak ellátásá­ban is. — Az olyan veszélyeztetett területeken, ahol a szükséges eszközöket, erőket helyileg biztosí­tani nem lehetett, a Belügyminisztérium az Országos Vízügyi Hivatallal összehangoltan központilag biztosította az elegendő erőket és eszközöket. — A vízrendészeti rendőrkapitányságok szemé­lyi állománya és vízi járművei részt vettek — különösen a Duna, Tisza és Körösök men­tén — az árvíz által elöntött területeken a va­gyonmentésben és a védekezéshez szükséges anyagok szállításában, homokzsákok töltésé­ben. — Központilag biztosították a különösen ve­szélyes helyekre a gát őrzéséhez, figyelőszol­gálat ellátásához, védekezési anyagok szállí­tásához, őrzéséhez szükséges erőket. Az elmúlt években az árvíz- és belvízvédeke­zéssel összefüggő intézkedések végrehajtásában jelentős szerepet játszott a társadalom széles kö­rű segítő ereje. A Belügyminisztériumra háruló feladatok ellátásában széles körben vettek részt — a belügyi szervek állománya mellett — mun­kásőrök, önkéntes rendőrök és a veszélyeztetett területen levő lakosság. A társadalmi erők igénybevételére közerő ki­rendelésére, tevékenységük irányítására azonban nagyobb gondot, szervezettséget célszerű fordí­tani. Az együttműködési tervek a gyakorlat próbá­ját kiállották. Szükséges azonban azokat — a ta­nácsi és vízügyi szervekkel egyeztetve — min­den évben felülvizsgálni, a változásoknak meg­felelően kiegészíteni és pontosítani. Erre alkal­mas lehet az évenként előirányzott és végrehaj­tott árvízvédelmi területek bejárása és más — védekezéssel — összefüggő értekezletek, ahol át­fogóan vizsgálatra, tárgyalásra kerül egy-egy te­rület árvíz- és belvízvédelmi helyzete. A BM részéről további lehetőségeket látunk az együttműködés fejlesztésére a következő te­rületeken : 1. A vízgazdálkodásban jelentős szerepet ját­szik a vizek tisztaságának védelme. A vízrendé­szeti rendőrkapitányságok a Dunán, Tiszán, Ba­latonon a vízi járőrszolgálat keretében ellenőriz­hetik rendszeresen a vizek tisztaságát. A vízfel­ület szemmel látható szennyeződése esetén a rendőr járőrök eddig is intézkedtek, ilyen irányú bejelentésekkel a területileg illetékes vízügyi szerveket folyamatosan tájékoztatták. Az ellen­őrzés hatékonyságát azonban fokozni lehetne, ha a járőröket a vízminta vételéhez szükséges és arra alkalmas edényzettel látnánk el. A vizek tisztaságának védelme olyan társadalmi érdek, amely szükségessé tenné a vízügyi szervek és a vízi rendőri szervek együttműködésében rejlő és e területen is meglevő lehetőségek fokozot­tabb felhasználását. 2. A vízi rendőri szervek vízparti vagy vízi szolgálat ellátásük alkalmával a vízügyi igazga­tóságok gátőreivel közösen vagy önállóan is el­lenőrizhetik a parti létesítményeket, illetve köz­vetlen a vízpartot. Az ellenőrzés kiterjedhet a partvédelemre, mederkotrásra és egyéb módon való sóderkitermelésre. A folyökból, tavakból a vízkivétel is mindjobban növekszik. Az engedé­lyesek viszont az engedélyben előírt rendelkezé­seket nem mindig tartják be. Pl. a vízkivétel nem olyan helyen, illetve oly módon történik, ahogy azt engedélyezték. Mederkotrásoknál elő­fordul, hogy a kotrás nem az engedélyben meg­határozott helyen történik, mert más területen jobb minőségű kavics, vagy homok kitermelésére nyílik lehetőség stb. A vízrendészeti rendőrőrsök járőreinek szol­gálatuk ellátása során lehetősége nyílik az enge­délyben előírt rendelkezések betartásának ellen­őrzésére. Megkönnyítené az ellenőrzést, ha a te­li

Next

/
Thumbnails
Contents