Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1970-06-01 / 3. szám

Г vc'zTrS 1

\&т<тп(т\

...... ГсЬмШЩ I stppm I

S7MFMBER ELLÁTOTTSÁG1 SZIVATTYÚS FÚFtTS7EMELY7EJE

körnveh ttkönuvtlő, 2 könyveli, fonók

pénztáros Vilj.mémok

ínfennt :éNo^Mk.!inMi Eepmemok Thoszt. :ßnök,ßrntrn6k,3mirnök 8-10 gépész diszpécser, kataszterül 1 szervo Séposzt -főgepész, vill.memök, 1 raktáros viil.fechn.,tóvkózl.teclm. 3telefonista Melior úiszp. szóig ■ főnök, mérnek, technikus

1 gépkocsivezető 1 raktáros_

1 takarítónő

FSY FÚRT S7EMELYZETE:

Fonók Mérnök Vizes technikus 2 vízmérő technikus ff-7 vízőr S-IOzsilipor 2-3 szerelő 7-3 mérce leolvasó i-3 traktoros ,

■; villamos és távközlési féliiggelö I gépkocsivezeti

3. ábra. Az igazgatóság szervezeti felépítése és az üzemeltetés funkcionális menete

meltető szervek viszont (a fenntartó egységekkel együtt) a területi tanácsok vízgazdálkodási osztályainak vannak közvetlenül alárendelve és öntözőrendszerenként alakították ki azokat.

Az Alsó-Doni Öntözőrendszer három közigazgatási egység, pontosabban rajon (járás) területén, 32 (90%-ban gyümölcs- és szőlőtermelő) állami gazdaság számára ad vizet, összesen 53 000 ha berendezett öntözőtelephez. Az öntözőrendszer területén mind a talajviszonyok, mind az időjárási tényezők hasonló természeti feltételeket adnak, mint az Azovi Öntözőrendszer területén. Az 1952-ben kiépült rendszer gravitációs vízellátású (melyek közül az egyik fürt azonban három szivattyútelepi lépcsővel kap vizet). Az összesen 73 km főcsatornához további 250 km (üzemközi) mellékcsatorna csatlakozik, melyekből gravitációs és szivattyús vízkivételek táplálhatok vízzel. A csurgalék, közbülső átemelő és telepi vízkivételekkel és a fentiekkel együtt összesen 14 szivattyútelepet üzemeltetnek.

A korábbi elképzelések alapján eredetileg itt sem épült lecsapoló hálózat. Annak kiépítését 1962-ben kezdték meg, ugyanolyan elvek és módszerek szerint, mint az Azovi-rendszerben.

6. kép. Vízszinttartó szegmens zsilip az Alsó-Doni Főcsatornán 8,4 m3/s vízszállítóképességgel (Foto: Molnár L.)

A rendszer területén a vetésszerkezet általában a következő:

a) gabona 32%

b) takarmányok 27%

c) szőlő-gyümölcs 31%

d) halastó, egyéb 10%

összesen: 100%

Az 1966. évi öntözött területi termésátlagok az alábbiak szerint alakultak:

a) gabona

b) kukorica mm.

c) vegyes zöldség

d) pillangósok

e) szőlő

f) gyümölcs

30,6 q/ha

35.0 q/ha 154,0 q/ha

45.0 q/ha

44.0 q/ha

45.0 q/ha

Az igazgatóság és területi szerveinek felépítését, az üzemeltetés funkcionális menetét, valamint a szakember- és létszámellátottságot a

3. ábra szemlélteti.

A szolgáltatói tevékenység itt is azzal kezdődik, hogy az év első negyedében a gazdaságok éves vízhasználati tervet készítenek (kultúránként, havonta és csatornánként). A tervet a gazdaság és az igazgatóság közösen felülvizsgálja, majd jóváhagyás után összegezéssel készül el az igazgatóság éves műszaki és pénzügyi terve.

A vízkiszolgálás részben az éves terv, részben a dekádonkénti — a gazdaságoktól előre kapott — vízigénylés alapján történik. Időjárás vagy agronómiái okok miatt bekövetkező, az éves tervtől való eltérés esetén pótterv készül, dekád pótvízigényléskel. A szolgáltatás és egyben az üzemelés rendje tehát a teljesen „telített” rendszereknek megfelelő időben és mennyiségben kötött vízszolgáltatást jelenti, az Alsó-Doni Öntözőrendszerben általában a felülről vezérelt öntözőfürtök vízkormányzásával.

Az igazgatóságon a továbbiakban arról tájékoztattak bennünket, hogy mind a csatornarendszer, mind a szivattyútelepek és ezek tartozékai karbantartását és fenntartását saját részleggel és gépüzemmel végzik. Különösen a — kivétel nélkül elektromos — szivattyútelepeknél tartják nagyon előnyösnek és gyorsnak a saját szervizszolgálatot, mely 1956 óta az összes elektromos és hírközlési munkát önállóan végzi. A rendszer állóeszköz-értéke csaknem pontosan 6 millió rubel, az éves fenntartási és üzemviteli költség pedig 560—600 ezer rubel között van évente. A csaknem 10%-os költségkeret messze meghaladja a hazai öntözőrendszerek éves fenntartási és üzemköltségeit (átlag 1—2% lehet).

Az Alsó-Doni és Doni Öntözőrendszer impozáns és nagy műtárgyai közül mutat be kettőt a 6. és 7. fényképfelvétel.

Azt, hogy az öntözés teremtette meg a nagyüzemi gazdálkodás alapját a szemikarakorszki gyümölcstermelő állami gazdaságban is tapasztaltuk. A gazdaság vezetője K. A. Valentinovics eivtárs elmondotta, hogy 1952-ben szervezték a szovhozt úgyszólván a semmiből. A 3000 ha te-106