Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-06-01 / 3. szám
tetve. A mélylazítások felújítását általában 4 évenként kell megismételni, az előzőkhöz hasonló megoldással. A kavicsos zártgyűjtők élettartama az alagcsövezéshez hasonlóan cca. 50— 80 év. A fajlagos költségek átlagos alakulása az alábbi: zártgyűjtő tereprendezés mélylazítás vakonddrén 79 Ft/fm 710 „ 700 „ 1003 „ A mélyebb fekvésű, főleg lefolyástalan területek elsődleges javítási módja az alagcsövezés. A mindenkori altalaj állapot határozza meg az egyes gyűjtőrendszereken belül a szívóhálózat sűrűségét. Általában 15— 30 m közötti szívótávolságokkal dolgoztunk. Területünkön az alagcsövezett tábla minden esetben megkapja a mély lazítást. Az alagcsövezésnek állékonysága mellett (jelenleg is vannak területünkön 50—80 éves működő alagcsövezett táblák) nagy előnye, a megfelelő esés mindenkori biztosíthatósága, mely a vakonddrénezésnél a jelenlegi technikai feltételek mellett, csak kedvező felszíni és minimálisan, 3%o-es lejtésű terepnél valósítható meg. Hátrányaként emlegetik, hogy beruházási költsége drága, 20 Ft/fm, mely egy kát. holdra vonatkoztatva 5000—7000 Ftot tesz ki. Ez az összeg csak az alagcső árának lényeges mérséklésével csökkenthető. Megemlítem, hogy míg a környező szocialista és kapitalista államokban 1 db tégla árának felel meg 1 db égetett alagcső ára, nálunk 4 db tégla árával egyenlő, bár némi árcsökkentésre intézkedés már történt. Ha a költségeket vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk, hogy az alagcsövezés állékonyságánál fogva, csak 50 éves élettartamot véve is figyelembe, a költségesnek látszó beruházás egy évre eső hányada lényegesen kedvezőbb képet mutat. A mechanikailag javított vízrendezett táblák, illetve területek biológiai javításával kapcsolatban megjegyzem, hogy a javítással egyidőben a tábla khként 100 q tőzeges fékáliát, másodvetésként rendszerint napraforgó zöldtrágyát és további 2 q vegyes műtrágyát (150 kg N és 50 kg P) kap, hogy a többlettápanyag és szervesanyag-igényeket kielégíthessük. Azokon a táblákon, ahol nagyobbmérvű a lemosódás, vagy az alapmeszezés 3—4 éve történt, ott további 10 q/kh őrölt mészkőpor-terítést kap a talaj, fenntartási céllal, mésztrágyaként. A fajlagos költségek a következők: szerves trágya 1240 Ft/kh zöldtrágya 360 „ műtrágya 300 „ fenntartómész 300 „ Az adott területek további meliorációjához tartozik a talajvédő táblásítás, üzemi utak kialakítása, a talajvédő művelési ág és irány meghatározása. A komplex kiviteli tervek a vízrendezési munkákat és az utak kialakítását, illetve vonalvezetését már e szempontok meszszemenő figyelembevételével tartalmazzák, így gyakorlatilag ezek a kiviteli munkákkal egyidőben egy kitűzéssel megvalósulnak. Eddigi számításaink szerint egy m3 földmunka teljes kiegészítő munkáival együtt kb. 22 Ft/m3, 1 db műtárgy átlagosan — természetesen igen széles skálájú nagyságrendről van szó, de egyedi eseteket vizsgálva — 10 000 Ft. Az őrségi tájon 1963—68-ig a kijelölt és nem kijelölt üzemekben, valamint a társulati feladatokat képező közcélú feladatoknál végzett munkák nagyságrendjéről a következő összeállítás ad képet: Megnevezés Teljesítés ossz. Vízrendezés m3 1 062 671 Műtárgy db 486 Kémiai javítás kh 42 438 Alagcsövezés fm 72 270 Zártgyűjtő fm 112 801 Vakonddrén kh 2 737 Mélylazítás kh 4 040 Tereprendezés kh 1 206 Szerves trágya kh 2 461 Zöldtrágya kh 20 154 Fenntartómész kh 1 325 Gyeptelenítés kh 243 Gyepfelújítás és bokortalanítás kh 1 543 Mivel a gazdaságosság kérdéseinek tárgyalása hosszabb és bővebb elemzést igényel, az eddigi eredményekről csak anynyit: a kiviteli munkák utáni 3—4 éves terméseredmények arról tanúskodnak, hogy az új talajstruktúrának megfelelően történő szakszerű gazdálkodás esetén, általában gabonafélékből 4—5 q/kh, kukoricából 8— 10 q/kh, pillangós takarmányok és szénafélékből 10—15 q/kh terméstöbblet jelentkezik. Találunk negatív eredményű táblákat is, amelynek oka a helyenkénti kivitelezési hibán kívül, elsődlegesen a gazdálkodás hibáiból (talajmunka, talajerővisszapótlás, vetőmag, nem megfelelő növényi sorrend stb.) adódik. Mindamellett megállapítható, hogy azoknál az üzemeknél, ahol a vezetés személyi és szakmai feltételei kielégítettek, ott a mostohább közgazdasági és tárgyi adottságok mellett is egyértelműen érzékelhető a termelési eredmény javulása. Buzdor Attila az őrségi Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat főagronómusa A földrengés zónájában Az asszuáni gát építését két év múlva fejezik be, a tabkai erőmű első turbinái 1975-ben kezdenek forogni, pedig ma még csak tervrajzokon létezik. Az afganisztáni Kabul folyón a múlt évben adták át a Naglu vízerőművet. A szovjet energetikusok a 100 m magas gát építésében jól hasznosították itt a közép-ázsiai földrengésálló gátak építésében szerzett gazdag tapasztalatokat. A beépített 750 ezer köbméter beton és vasbeton adja meg a biztonságot a víznyomás és a föld alatti lökések ellen. A vízerőmű mellett ugyancsak szovjet segítséggel egy városias település is felépült. A víz megzabolázása után a folyó szintje egyre emelkedett. Végül hét kilométer széles hegyi tóvá duzzadt. Kb. 550 millió m3 vizet tárol, amelyből több tízezer hold termőföld öntözhető. A már működő naglui három turbina teljesítménye egyenként 75 ezer kW. 86
