Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

nek, míg az egy, vagy több rész számára legjobbat, szuboptimum-döntésnek szokás nevezni. A vezetésnek természetesen az egész rendszer, vagy organizációs szimultán optimalizálására kell törekednie. A gyakorlatban rendszerint csak a részleges, és egymást követő fázisoptimumokat lehet produkálni és azokat kell a fő célhoz igazítani.

Az operációkutatás tevékenységében részt vett a matematika-lineáris algebra, és analízis is, a valószínűségszámítás, játék- és gráf-elmélet, matematikai logika, — a fizika-, mechanika-, villamosságtan, stb., — a közgazdaságtan — mérleg, szállítási, raktározási, beruházási problémák, — a pszichológia, a fiziológia, a filozófia, — az ember és a természet kölcsönhatásának problematikája, stb. — és néhány egyéb tudományág. Az operációkutatás tehát igen heterogén, s még ma sem véglegesen rendezett és körülhatárolt tudományág.

Általában az operációkutatásban tudományos munkacsoport (team) — ez megfelel a törzskarnak — dolgozik, pl. matematikus, mérnök, közgazdász, kibernetikus, stb. taggal.

Általában a fő szakaszok:

a) a probléma megfogalmazása;

b) a matematikai modell megszerkesztése, a megfelelő matematikai feladat megoldása, a modell és a megoldás ellenőrzése;

c) a megoldás gyakorlati alkalmazása.

Csak érintem, hogy különböző „szervezés-automatizálás” igénye merül fel sok esetben. Ez különösen akkor jelentkezik, amikor a részmunkák közötti öszszefüggés mintegy automatizálása a vezetés számára rendkívül fontos. Az elveket illetően a gyakorlat általában esemény, vagy tevékenység szemléletű eljárásokat alkalmaz. (PERT, CPM, CPA, LESS, PEP, RAMPS, stb.). Az N. C. B. (National Coal Board), azaz Angol Államosított Szénbányáknál a hálótervezéses programozást már üzemi feladatok megoldására is alkalmazzák.

Summázva az eddigieket: matematikai módszerek segítségével is megállapítjuk a különböző szintű vezetők vezetési képességét. Ezeket a vezetőket rendkívül módszeresen és vigyázattal képezzük tovább, mert a továbbképzés módszertanában elkövetett minden tévedés végzetes lehet. Megemlítem pl., hogy napjainkban Pécsett egy vállalat önállóságát kellett megszüntetni, mivel hiába adtak a vezetőknek megfelelőnek látszó gazdasági tanácsokat, a veszteséges gazdálkodást a Pécsi Ruhaipari Vállalat több mint egy év óta nem volt képes megszüntetni. Ezekután számomra elgondolkoztató, hogy vajon ezek a vezetők vezetői képességgel egyáltalán rendelkeztek-e? Ki vizsgálta?!

A vonalas-törzskari rendszernek a kiváló vezetési előnyein kívül megvan az a lehetősége, hogy a kiváló szakembereket, akik azonban vezetési képességgel nem rendelkeznek, a törzskarba helyezi. Így „a megfelelő ember, a megfelelő helyre” kerül.

A második részben, — mint már említettem — a I. Q.-t és a quilford-tesztet, illetve az ezzel összefüggő interkorrelációs mátrixot fogjuk tárgyalni.

Hardy András

IRODALOM:

dr. Ing Walter Bellingrodt: FÜHRUNGSAUFBAU MODERNER BERGWERKSUNTERNEHMEN DARGESTELLT BEISPIEL EINER GRÖSSEREN BERGWERKSGESELLSCHAFT; GLÜCKAUF, 101 évf. 14. szám (821—830).

H. J. Eysenck: „USES AND ABUSES OF PSYCHOLOGY”. (Penguin Books England. 1966.)

Hardy András: „MUNKA- ÉS ÜZEMSZERVEZÉS A BÁNYÁSZATBAN” Munkaügyi Szemle, 1965. (234—237).

Hardy András—Véniss Zoltán: A KORSZERŰ VEZETÉS SZERVEZÉSE. NIM. Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet, 1966.

dr. László Ferenc: „AZ EMBERISMERET SZEREPE A VEZETÉSBEN”. „SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS”. Szerk.: dr. László Ferenc. (205—226.) VIMTI, 1967. dr. László Ferenc: „A VEZETÉS FELADATAI, FUNKCIÓI ÉS MŰKÖDÉSE”. „SZERVEZÉS ÉS VEZETÉS”. Szerk.: dr. László Ferenc. (139—202.) VIMTI, 1967.

Franklin G. Moore: MANAGEMENT ORGANIZATION AND PRACTICE. Harper and Rov. L. T. D. London, 1964.

Horváth—Rinágel—Szőke: „ÚJ MÓDSZEREK A GAZDASÁGI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG TERÜLETÉN”. Bányászati Kutató Intézet, 1967. Andre Maurois: FLEMING ÉS A PENICILLIN regénye. Gondolat, 1962.

HARCBAN

A TALAJERÓZIÓ ELLEN

Moldvában széles fronton bontakozott ki a talajvédő munka, a víz és szél eróziós tevékenységével szemben. A kolhoz- és szovhozföldeken az idén különleges vízépítészeti létesítményeket hoznak létre. 865 holdnyi területen védőteraszökat létesítenek, ezenkívül 1730 holdon erdősávokat ültetnek. Fásítják a szakadékok és vízmosások partjait. Az ötéves terv végéig az állam 27 millió rubelt folyósít e célra.

A köztársaságban most dolgozzák ki a talajerózió elleni harc általánost tervét 1971—1980-ra. A tervben nagyszámú hidrotechnikai létesítmény építését, a dombok keresztirányú szántását, szakaszos barázdálását és egész sor agrotechnikai intézkedés megvalósítását tervezik.

A szakértők úgy vélik, hogy Moldva viszonyai között a talaj egyik legmegbízhatóbb védelmezője

az erdő. Tíz év alatt a köztársaság szovhozainak és kolhozainak földjén összesen mintegy 1038 hold új erdő létesült. Erősítik a szakadékok partfalát, megelőzik a földcsuszamlásokat és a meredélyeket megerősítik.

Több ezer kilométeren át húzódnak a mezővédő erdősávok. Hogy e munkákat eredményesen végezzék, erdőtalaj-javító állomásokat hoznak létre és rendezik a szakemberek kiképzését.

81