Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-04-01 / 2. szám

A Rudas gyógyfürdő Gül Baba forrása a Gellérthegy tövében gunkban értékes hagyományai van­nak. Ezek a hagyományok, a kedvező természeti adottságok, de népgaz­dasági célkitűzéseink is arra köte­lezik az illetékeseket, hogy a für­dőkkel kapcsolatban jelentkező és egyre növekvő igények megfelelő kielégítéséről gondoskodjanak. A fürdők egészségügyi, kommuná­lis, kulturális és nem utolsósor­ban szociális jelentőségükön túl, mint vízi létesítmények, fontos sze­repet játszanak az adott terület víz­­gazdálkodásában is. Ezeknek a lé­tesítményeknek vízkitermelésénél, felhasználásánál és vízelvezetésénél, egyrészt nagyfokú vízigényük, más­részt különleges helyzetüknél fogva olyan feladatokat kell megoldani, amelyek eltérnek a szokványos vízi val történő újbóli felhasználására, stb. A 10 219/1961. GB sz. határozat az ország fürdőtevékenységének fel­ügyeletét az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság jog-, illetve hatáskörébe utalta. Részleteiben még nem rendezett és különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, illetve annak szervezeti változásaival kap­csolatban nem tisztázott teljesen a területileg illetékes Vízügyi Igazga­tóságoknak a fürdőügyi tevékeny­ségre vonatkozó feladata, jog- és hatásköre. Nem kétséges a Vízügyi Igazgató­ságoknak a fürdőintézmények, léte­sítmények vízjogi engedélyezési — a gyakorlatban már kialakult és minden vízi létesítményre egyaránt vonatkozó — eljárással kapcsolatos feladata, joga, illetve hatásköre. Amíg azonban egy más jellegű, pél­dául ipari üzemnél vagy vállalatnál ^7 /4 római, a török kori emlékek, a modern balneotherápia alkal­mazását bizonyító gyógyfürdők, az utóbbi évtizedekben épült tisztasági fürdők, a testedzést, üdülést, pihe­nést, szórakozást biztosító uszodák, strandfürdők mind arról tanúskod­nak, hogy a fürdőkutúrának orszá-A Rudas gyógyfürdő Rákóczi és Kara Musztafa forrása A Rudas gyógyfürdő forrásvízgyüjtö csatornájának felújítása létesítményeknél alkalmazott köve­telményektől. Gondoljunk csak az ásvány- és gyógyvizek feltárási, ki­termelési, felhasználási, mégpedig a komplex felhasználási, elvezetési kérdéseire, a védőterületi, védőöve­zeti előírásokra, a fürdővíz szűrő­forgató berendezések alkalmazásá­a Vízügyi Igazgatóság a vízbeszer­zés, vízfelhasználás és vízelvezetés megoldásában, a vízgazdálkodás ki­alakításában, annak a vízjogi enge­délyben történő jóváhagyásában illetékes — gondoljunk csak a léte­sítési és üzemeltetési vízjogi enge­délyeket szabályozó rendelkezések előírásaira — addig a fürdőüzemek­nél a bevezetőben említett GB-ha­­tározat, valamint a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény és annak végrehajtásáról intézkedő 32/1964. (XII. 13.) sz. Korm. rendeletben fog­laltak alapján a vízgazdálkodás mellett még további szakmai és gaz­dasági feladatokra is ki kell, hogy terjedjen a jog-, illetve hatásköre. A 32/1964. sz. Korm. rendelet 96. § (1) bekezdése a tanácsi végrehajtó bizottság vízgazdálkodási tevékeny­séget ellátó szakigazgatási szervé­nek feladatait sorolja fel — többek között meghatározza a közfürdők létesítését, fenntartását és üzemel­tetését. Ugyanaz a paragrafus kö­vetkező bekezdésében az alábbiakat tartalmazza: „A tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek az (1) bekezdésben felsorolt felada­tok ellátásával kapcsolatos tevékeny­ségét az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője irányítja és annak végrehajtása felett szakfelügyeletet gyakorol. A szakigazgatási szerv a tevékenységének ellátása során a területileg illetékes Vízügyi Igazga-58

Next

/
Thumbnails
Contents