Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
A belvízi gépészet, valamint a kisesatorna-karbantartás gépesítésének kérdései A belvízvédekezés hatékonyságát érintő gépészeti témák közül elöljáróban néhány szóval érinteni kívánom a szállítható szivattyús aggregátok általános kérdéseit, majd a csatornakarbantartás gépesítésével foglalkozom. A belvízvédekezés egyik döntő fontosságú alapfeltétele, hogy a jelentkező feladatoknak megfelelő, viszonylag kis súlyú, nagy teljesítményű, könnyen telepíthető és üzembe helyezhető szivattyús aggregátok álljanak rendelkezésre. E célok érdekében kedvező eredménnyel alakított ki néhány szivattyús gépegységet a Diósgyőri Gépgyár. Így a Pajtás VI. F. típusú szivattyús gépcsoport (1 ábra), melynek teljesítménye 200 1/sec és súlya 1300 kg. A megfelelő szivattyús aggregét meglétével azonos súlyban jelentkeznek azonban a csővezetékek, szerelvények, valamint ezek telepítésének kérdései. A felvonuló szivattyús aggregét szükséges csővezetékeinek és szerelvényeknek megléte ezek gyors rakodása és telepítése igen nagy mértékben befolyásolja a beavatkozás gyorsaságát. Az utóbbi időben szerzett tapasztalatok, melyek azonban nem új keletűek arról győztek meg bennünket, hogy a csővezetékek terén nincs minden rendben. A rendelkezésre álló csőkészlet egy része nem szabványos, ebből kifolyólag egy adott szivattyú telepítése során igen kellemetlen meglepetések érhetik a telepítéssel megbízott szakembereket. Erre jó példa az, hogy a DCSK—800-as típusú szivattyús aggregét szívó- és nyomócsöveinek karimája megmagyarázhatatlan okból nem azonos mérettel készült. A szívóoldali csövek és idomok ezért nem helyettesíthetők a nyomóoldaliakkal. Átmeneti idomok nélkül, így a DCSK—800-as aggregét gyors telepítése igen nagy nehézséget jelent. A belvízvédekezési eszközök különös tekintettel arra, hogy ezek szükség esetén más igazgatóság területén is telepítésre kerülhetnek, feltétlenül egységesített szerelvényekkel kell rendelkezniük. A vonatkozó magyar szabványok teljesen egyértelműen rögzítik a csőátmérőkhöz tartozó csatlakozó méreteket. Az új szivattyú, illetve csőrendeléseknél ezért el kell érni a gyártó művek felé a szabvány szigorú betartását. A meglevő csőkészletek esetében pedig felül kell vizsgálni azokat és a szabványban előírt méreteknek megfelelően az átalakításokat el kell végezni. Néhány Vízügyi Igazgatóság már korábban is foglalkozott ezzel a kérdéssel és a tapasztalat szerint ez csak komoly költségkihatással oldható meg. Az azonos átmérőjű csövek egységesítésével együtt jelentkezik a csövek szállításának, rakodásának megkönnyítésére vonatkozó igény. Az erre vonatkozó megoldás kétirányú lehet. Egyrészt a konténeres tárolás és rakodás megvalósítása, másrészt a jelenlegi lemezcsöveknél kisebb súlyú csövek alkalmazása. A konténeres megoldás lényegében azt jelenti, hogy szögvasból készült kengyelben kerül tárolásra egy-egy kocsirakománynak megfelelő mennyiségű cső, melyet autódaruval lehet a fel- és lerakodáskor mozgatni. E megoldás alkalmazása a jelenlegi helyzeten feltétlenül segít. Erősen lecsökkenti a nehéz fizikai munkát, viszont igényli a nagyobb tárolóteret, valamint az autódaru biztosítását. A másik megoldásra, a könnyebb csövek alkalmazására több kísérlet történt. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végzett vizsgálatot a műanyagcső alkalmazására. A VITUKI irányításával a Fővárosi Műanyagipari Vállalatnál gyártott 300 mm-es műanyagcsövek a kísérletek során beváltak és azóta üzemszerű alkalmazásukra is sor került. A poliészter csövek árban lényegesen nem térnek el a hagyományos lemezcsövek-1. ábra. Pajtás VI. F. típusú szivattyús gépcsoport tői, súlyuk azonban igen kedvező és ez a telepítési tevékenységet lényegesen leegyszerűsíti. A poliészter cső súlya az azonos méretű lemezcsőnek csak mintegy negyede, így például a 4 m-es 300 mm-es poliészter csövet, tekintettel arra, hogy ez csupán 30 kg körüli súlyú, egy ember könnyűszerrel tudja szállítani. A kisebb súlyú csövek alkalmazására más területen is folytak kísérletek. A Spiró csővel végzett kísérletek nem váltották teljesen be a hozzájuk fűzött reményeket. A kis falvastagság miatt szállítás alatt jelentős meghibásodások történtek a csöveknél. Üzempróba alatt pedig a beépített és szivornyahatásnak kitett alumínium Spiró cső részben a korcolásnál, részben a karimához csatlakozó hegesztésnél meghibásodtak. A szivattyútelepítés a védekezési időszakban általában mostoha körülmények között történik. Ezért feltétlenül célszerű a telepítés feltételeinek javítása. Az emelőgépek alkalmazásán túlmenően ide sorolom a munkatér megvilágításának biztosítását is, mely gyorsan telepíthető világítási aggregátegységet igényel. Az OVH—ÁBKSZ-nél kialakítottuk a mobil 4 kW-os komplett világítási aggregátot, mely utánfutóként a kívánt helyre vontatható és mivel minden, a telepítéshez szükséges tartozékkal rendelkezik, szinte percek alatt telepíthető. Az aggregátegység, mellyel egy-két év alatt felszereljük a VIZIG-ek védekezési osztagait, a helyi világítás biztosítására véleményünk szerint kiválóan megfelelnek. összegezve, a belvízvédekezési szivattyús gépcsoportokkal kapcsolatban a kis súlyú, emellett azonban nagyteljesítményű, ugyanakkor viszonylag egyszerűen telepíthető gépegységek kialakításán túlmenően nagy jelentőséget tulajdonítunk a szerelvények egységesítése kérdésének. Ezért az új beszerzések során nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a szerelvények és csövek a szabványnak megfelelőek legyenek. A belvízkárok csökkentésének egyik eszköze a szolgálat birtokában levő hordozható szivattyús gépcsoportállomány. Ezek megfelelő helyen történő telepítése és üzemeltetése nagy jelentőségű lehet a belvíz okozta mezőgazdasági károk csökkentése terén. Ennél is fokozottabb jelentőségű azonban a káros vizek levezetését szolgáló belvízcsatorna-hálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása a csatornák karbantartása 53
