Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-04-01 / 2. szám
Az öntözőrendszerek létesítése és üzemeltetése tárgykörben múlt év október és novemberében tanulmányúton vettem részt a Szovjetunió három körzetében: a rosztovi kievi területeken, valamint Üzbegisztánban. A doni és kievi öntözőrendszerek mellett talán nem anynyira ismert üzbég öntözőrendszereket és vízgazdálkodást választottam beszámolómban témául, nem kevésbé azért, mert a személyes élmények is inkább itt voltak erősebbek számomra. Az egy alkalom kivételével repülőgéppel beutazott tanulmányút vonalas vázlatát az 1. ábra tünteti fel. Természeti adottságok A hazánknál csaknem ötször nagyobb területű, 10 megyéből és egy autonóm köztársaságból álló Üzbegisztán kereken tízmillió lakosával a közép-ázsiai szovjet köztársaságok között a második helyet foglalja el. Területének nagyobbik felét a Kizil- Kum sivatag, valamint a Tien-San és a Pamir előhegyei foglalják el. Fő folyói a Szir-Darja és az Amu- Darja, valamint a Zeravsan. A köztársaság területe a 4000 C° éves hőmennyiséggel jellemezhető tájon van. Az éves csapadék alig 200 mm, mely november és március között hull le. Az éghajlat meglehetősen szélsőséges. A júliusi középhőmérséklet +31, a januári —1,3 C°, de nyáron nem ritka a nagy hőség, mely 40—50 C°-ot is elér. Ez azonban viszonylag elviselhető a meleg száraz levegő miatt. A domborzat általában nyugodt, sík vagy a magas hegyek termékeny völgyeiben enyhén hullámos. A talajadottságok korántsem ilyen kedvezőek, mert általában rossz vízgazdálkodásúak, nagy a vízáteresztő képességük. A művelt terület nagy részén magas a talajvízszint, nagy a kapilláris vízemelkedés. Mindezen felül a talajvíz sótartalma igen magas. A tanulmányút során érintett területeken ez általában 3000— 3500 mg/1 volt, de egyes helyeken elérte a 4000 mg/1 értéket is (Pachta Arái). Mindezekből is leszűrhető már, hogy Üzbegisztánban igen fontos a vízzel való okszerű gazdálkodás, melynek két alapvető célja van: egyfelől az optimális talajvízhelyzet, másfelől a hiányzó csapadék biztosítása. Enélkül ugyanis a köztársaság legtöbb körzetében semmiféle földművelés sem lehetséges. T át' kaptádat Pio tje 11 ni о ö an rssei te-ttat tóton юдгеМ /а n и Imá nyétrd/ Л1» 1 : 2o ooo ooo tett teer "d V \ J lotajnt . i ■- e ^4 Vs tYttttct \ J t. * 'íí, J" III t . KottAtt V d + X * * * ) tetet tu /, ‘ ' d \'uri t 1. ábra. A tanulmányút vonalas vázlata 1. kép. A Nagy-Ferganai csatorna kettős torkolati szakasza 39
