Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-04-01 / 2. szám

jegyár Tanác^köitáraasá|^F^ Népbiztossága u. Budapest, 1919 junluu hó 20 ti 19 1* J • 1 • я t ói a IXeift-Tlee» oeatorna ©pitééi l^^bgatóaófánalc folyó éri Aprilia ó« «AJue havi «ülcödAeAről. А Dur».-Ti«» оtorna épltáel lg»»g«t PaAganalc vosotfr­­»é<t folyó óv 1 «Arcain« hó as-ón lőtt a rai<tolvléeügyl Népbiz­tosáé« Altéi fcln»w«v.T«yólfnyBÓg6t a 7. orr» 1 aJJcaU»e hely leég »•£­­asarzÓBÓvol ICMdt« »cq.A helyiséget a Muz«i»-lcörut l.eaAn alatti háatoan Mgaoerart«, Irodai oaélóim« alkalaaean horondozt* é© a mur\*i­­latofc —igtesadéaAh— MOkaAgjM eaaaélyxetet felfogadta ée aagezerv©^­ts. A korákban a Dur»-Tla*a «atoméról k^ez ltot t hivat aloe és nem hivatala« Омам torveiwt óo aövalataket ösea«gjf<ytött« ée b«ható tanulaányoaáa tárgyává tette aaon osólból,hoey a»n*Qválto­­aott Viaxonyokkal taésaló konkrét Javaelatot tagyen;hogyпП-К*п vcnalveeetéeeel év «ilyen vwndeaer aavrlnt épltvék ki a _ csatornát. Valamint temlaánsnásní. tat tv a eódosetofcat la, hogy miként kall a korábban vngadélyaMtt DearvOlgyl Öntöző év Lvovapoló Térau- Int által folyamatba tvtt ■orticálatokát öoeaeegyoxtotni a csatorná­nak i^yanoser. a területen tvrramett részével. Tanú lm Anyát kit erjoextmtte arra le,hogy a változott poli­tikai éa gozdeeégl viszonyodnak mettfelelclmg minő változásokat ta- Ejmr. a oeatomo éjltésl terre in. Fmen változások eagtervezéeéhec srük­­argeo tazopfal’átalmk OMkOaléoo védett kiküldte a t#rapfölvétal«r­­r® az alsó némOkaa«jiirt at JliMldte tvvá^fcá közegét azon óráiból, hofy a Unarm.völgyi ooatarm éyttáaének gyereit 6*« ally módokm vol*» Rá­érhető.0®» ni* a йвэе-íi««. esatvirm ép it é со agy horns то vonalán acak mar gyoralthetó.hagyho в «fcnavClgyl caatorr» által a terep minél előbb lacaapoHatlk. á nayyaaabávm év*» prvgmiarmli zltéel »rucái •-nyíre •lí ra ha ladtak,hogy a legrövidebb Idő alatt a vonatkozó faltarjaar.. tés e. Pöldmivelieügyi Népbiztos sálhoz elkészül. Végül készítjük azon Ja vas latot, hogy as agéss csatorna és valv каре со lat oe müvek közül maly réazakhvz Ívhat azonnal hozzá­fogni ée allya.n sorrendben, a munkálatodnál mllyan gépvicra és asekö­­»вкга van szükségünk és mllyan lntéskadéavkmt tegyünk,hogy a aun­­iÄsok élalmazéee Mztoslttaa ék; t,SL'S** U JATo«n «Атташе vLzrrta A Duna—Tisza Csatorna Építési Igazgatóság első jelentéséből nek célja az volt, hogy a technikai haladás min­den vívmányát a mezőgazdasági területek re­gionális fejlesztésének szolgálatába állítsa: a gé­pesítést, villamosítást, műtrágyaellátást, kultúr­mérnöki munkákat — beleértve a vízellátást is — éppúgy, mint a közlekedés fejlesztését. Ez a szervezet mintegy összefogta és támo­gatta a területen működő egyéb műszaki hivata­lok és szervek —• így a Kultúrmérnöki Intéz­mény — munkáját is. (Létrehozásában és irá­nyításában a vízügyi szolgálat vezetői közül fő­leg Bogdánfy Ödön, Rozsnyai Károly és Czver­­dely Andor vettek részt.) Az egyes területi szer­vek közül a már április folyamán megszervezett Pest megyei hivatal munkája volt különösen eredményes. (Ennek vezetője Czeglédy Endre volt.) Helyreállították a Pest megyei belvízleve­zető hálózat jelentős részét s összesen 20 új tó­gazdaság létesítésére tettek javaslatot. A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolat­ban külön ki kell emelnünk az öntözések és a tógazdaságok fejlesztése terén országszerte meg­indult tervezőmunkát. A mosoni és a soroksári Duna-ág, illetve a Duna—Tisza csatorna mellé­kén tervezett nagyobb öntözőrendszerek mellett foglalkoztak a gyorsabb eredményt felmutató ki­sebb vízemeléses (főleg kertészeti) öntözések fej­lesztésének tervével is, elsősorban a Balaton és a főváros környékén. Egyes helyeken már a ha­lastavak építésére vagy bővítésére is sor került. (Buzsák, Perkátapuszta.) Ismeretes, hogy a Tanácskormány legsúlyo­sabb politikai hibáinak egyikét a parasztpolitika terén, a földosztás átugrásával követte el, s ezt általában az egyoldalú termeléstechnikai szem­lélet rovására írják. A Mezőgazdasági Műszaki Szolgálatra vonatkozó (,,Bogdánfy-féle”) AMOSZ- javaslat megelőző példája annak, hogy ellenkező irányú, a parasztság megnyerésére, szövetségé­м».п> \r t rrAasASAG KIKÖTÓÉPITÓ IGAZGATÓSÁG BUDAPESTEN.' V. Lipót körút 1. ot 45r;/919. á magyar földmiveléslígyi népbiztosáig 71.?izgazdaoági ée halászati osztály főnőkének, ЛILAIE-U-L. Vonatkozással a népbiztosáig e hó 12-én kelt és hozzánk e hu 18-án érkezett körrendeletére az alábbiakban tisztelettel felterjesztjük a kikötöépitO igazgatóság f.é.májas havi Büködé» eérOl szóló jelentésükkel: 1./ шШ;-- -1. / a gubaoei hid általános tervei és Alapozási tervei, 2. / a síigetvágány*tér létén létes.teidó helyi kiket6k általános tervéi,-3. / a vizerOtelep l-zeaterve. 1. / a feleOtorkolati vizerOtelep építésének elOkészitO munkálatai és pedig: földkiemelés,két gOsoölöpverő szerelése, munkésbarakkok-, raktárak- és irodaépületek építése,vágány fektetés,mUkö­­gyártás,egy villamos transformátor állomás építése,* каша razsilip gépi berendelésének tatarozása,anyag beszerzés, talajkatatási «unkák; 2. / a soroksári Dunáig balpartján a * 4.5 m végleges az lnnél magasabb terep lehordása a legsürgősebben szükséges he­lyeken; 3. / gubacsi gát feletti kotro munka a vizerOtelep és soroksári Danaág szabályozásának céljaira; <./ a gubaoei hiá alapozása: barakk építés,iroda épilés,anyagieszerzés,a földsurka megkezdése; A Csepeli Kikötőépítési Igazgatóság május havi jelentéséből 36

Next

/
Thumbnails
Contents