Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-12-01 / 6. szám

KIENITZ VILMOS

(1889 — 1959)

10 évvel ezelőtt halt meg, 80 éve született Kienitz Vilmos az egykori ALsó-Fehérkörösi Ármentesítő Társulat, majd a Gyulai Vízügyi Igazgatóság főmérnöke, a vízgépészet kiváló művelője.

E kettős évforduló jó alkalom arra, hogy a 10 évvel ezelőtt elmaradt nekrológ helyett egy rövid megemlékezésben rójjuk le régi tartozásunkat a Körösvölgy vízrendezésében és öntözésének fejlesztésében kiemelkedő és úttörő eredményeket elért kiváló mérnökkel szemben.

Kienitz Vilmos 1889. október 14-én született Alsószilen. 1912-ben a budapesti Műegyetemen szerezte gépészmérnöki oklevelét. Gyakorlati működését a Lipták Gépgyárban kezdte, de egy évvel később már a Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő Társulatnál dolgozott, majd 1913—15 között a temesvári vízműveknél szolgált. A harctérről hazatérve 1919-ben a gyulai Alsó- Fehérkörösi Ármentesítő Társulathoz került, mint szakaszmérnök, s ettől kezdve 40 éven át, haláláig, a Körösvölgy vízgazdálkodásának fejlesztésén dolgozott. 1932-ben a Társulat főmérnökévé választották, s a társulatok államosításakor, 1948-ban ebben a minőségben került a gyulai КВН-hoz, majd a Vízügyi Igazgatósághoz.

Kienitz Vilmos — mint Kvassay Jenő — gépészmérnökként került a vízügyi szolgálatba, de ízig-vérig vízimémökké vált, úgy azonban, hogy közben gépészmérnök is maradt.

Felmérve a vízügy gépészeti igényeit, a szükséges berendezéséket maga tervezte meg, gyártotta le, s sajátmaga rögtön alkalmazta, sőt azok országos elterjedését is előmozdította. Országos viszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a Körösvölgy belvízrendezése és öntözése terén s ebben említett gépészeti alkotásainak és mérnöki érzékének is nagy része volt.

Gépészeti alkotásai közül legismertebbek szivattyúi, melyeket tervei alapján Békés megyei kisiparosök, majd a Gyulai Vízügyi Gépműhely állítottak elő. Ezek az egyszerűen kezelhető, olcsón gyártható, könnyen szállítható és üzemeltethető szivattyúk, a maguk idejében, mind a belvízlevezetés, mind az öntözés alapvető problémáit megoldották. Ezért terjedtek el az egész országban. A belvízvédekezés terén jól ismert az

általa feltalált zsilipkapu-szivattyús megoldás. Jól bevált az élete utolsó éveiben tervezett úszókotró is, amely belvízcsatornák fenntartási munkálatainál alkalmazható. Az említetteken kívül is sok kisebb-nagyobb jelentőségű gépészeti megoldása ment át a vízgépészeti gyakorlatba. Így az esőztető öntözésnél használható gépek, szórófejek, csőkapcsolások problémáival foglalkozva már harminc évvel ezelőtt jól bevált típusokat, illetve megoldásokat dolgozott ki. Gépészeti munkássága hosszú éveken át összeforrott a Gyulai Vízügyi Gépműhellyel, amelyet ő hozott létre még a társulati időszakban, s amelynek fejlesztése és eredményes munkája mindig szívügye volt.

A körösvölgyi öntözések megalapozása és fejlesztése terén az 1930-as évékbem elért eredményei országos viszonylatban is kiemelkedő eredményt jelentettek. A berendezett minta-öntözések (pl. Szanazúg), a kiépített öntözőművek és a parasztság körében végzett lelkes felvilágosító munkájának első eredménye az Élővíz csatornamenti bolgáröntözések fejlődése volt, amit a szántóföldi öntözés, majd a Békés megyei rizstermelés ugrásszerű fellendülése követett. Munkája eredményességét elsősorban az biztosította, hogy miközben — minden korábbi támpont nélkül —- az öntöző-mérnök alapvető problémáit kellett megoldania, mint gépészmérnök, rögtön biztosítani tudta az öntözéshez szükséges megfelelő, gazdaságos berendezéseket is.

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztését a belvízrendezés színvonalának korszerűsítésével alapozta meg: a Körösvölgy belvízrendezésének színvonala ma is az első helyen áll az országban. Ennek érdekében elsősorban az átemelőtelepek fejlesztését szorgalmazta. Gomba módra szaporodtak el az egyszerű házikivitelezésű másodlagos emelésű szivattyútelepek, nagyrészt az általa kialakított szivattyútípus felhasználásával. Az elsődleges átemelések fejlesztése terén a felszabadulás után végzett jelentős, elméleti kutatásokkal megalapozott munkát, melynek eredményeképpen épültek fel a Körösök mentén azok a nagyteljesítményű modern szivattyútelepek, amelyek e vidék alapvető belvíz-problémáit megoldották, p, j^, zs.

186