Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
A korszerű eljárásoknál a termőföldterítés elmarad, a gépek pedig 6—8 atm. nyomással, egy munkamenetben juttatják a felszínre a vetőmagot, a koncentrált növényi tápanyagot, cellulóz tapasztóanyagot és a felszínt stabilizáló vegyszert. A napi teljesítmény — a gép típusától függően — 5—80 ezer m'2. Ugyancsak gép juttatja a felszínre a mulch-réteget, a talajtakaró anyagot is, a rögzítő folyadékkal — bitumenemulzióval vagy egyéb anyaggal — kevertem A talajfelszínt stabilizáló vegyi anyag a hőmérséklettől függően néhány óra alatt megköt és a növényzet védőképességének a kialakításáig véd az erózió ellen. Másfél-két év után lebomlik és a védelmi szerepet az erre az időre fölerősödött növényzet veszi át (19., 20. kép). Az alkalmazott vegyianyagok a növényzetre, a vízi életre nem mérgezőek, így a telepítéshez, illetőleg az idősebb növényállomány védőképességének a növelésére — pl. árhullámok levonulása esetén a védőtöltéseken — egyaránt alkalmazhatók. Az ismert többféle eljárás közül három eljárás került bemutatásra: I. Telepítés a talajfelszínt stabilizáló vegyi anyaggal (Curasol). II. Telepítés cellulóz (facsiszolat) borítással. III. Telepítés talajtakarással, a takaróanyag cellulózép rögzítésével. A kísérleti töltésszakaszon 22 napos állapotot mutattunk be s a vegetáció sötétzöld, dús, egészséges s 6—8 cm magas volt. A töltés lábánál, a parton, Unisol 91, talajstabilizáló vegyszert juttattunk a felületre, annak a vizsgálata érdekében, hogy milyen hatásúak a felszínt stabilizáló vegyszerek a hullámzás elhaboló hatása ellen. A földműépítésben is egyre kiterjedtebb szerepet kapnak — főként anyagkihordás nélküli szivárgás elérésére — a műszaki szövetek, fonatok, nem korrodálódó, nagy szakítószilárdságú műanyagfonaíok formájában. Jelentőségük abban rejlik, hogy anyaguk hidrophób, így a hőhatásokra nem érzékenyek, a hagyományos eljárásoknál olcsóbbak, állagukat nem változtatják, kis íajsúlyúak, könnyen kezelhetők. Alkalmazásukat a parton és a csatornában természetben, a képeken pedig a kihelyezés különböző munkafolyamataiban mutattuk be. Főbb alkalmazási területük kiskötöttségű talajok esetén a csatornaépítés, folyószabályozás, ár- és belvízvédekezés, a műtárgyak, vízfők, elágazások védelme terén van. Kedvező jellemzőik, hogy vegetációs kombinációkra kiválóan alkalmasak. A gyökérzet a nyílásokat átnövi és egyenletesen köti a fonatot a talajhoz. Nagy szakítószilárdságuk gépi terhelésüket, könnyű kezelhetőségük pedig a kotrógép utáni azonnali kihelyezést is lehetővé teszi. Az ismertetett eljárások bevezetése — megfelelő speciális ismeretekkel rendelkező kivitelező egységek révén — jelentős eredményű lehet a földművek és medrek eróziójának, a fenntartás költségeinek a csökkentése, illetőleg az üzembiztonság növelése terén. Szélesebb körű gyakorlati kipróbálásuk ezért az ár- és belvízvédekezésben, a vízépítés területén, indokolt. Kísérleti célokra 2000 m2 eredeti — Hollandiában, Belgiumban mintegy 10 éve alkalmazott — műanyagfonat még ez év folyamán rendelkezésre fog állni. Az OVH—ÁBKSZ árvízvédekezési kiállítása és bemutatója az ismertetett anyagokon, eszközökön, gépeken és védekezési módszereken kívül még számos egyéb, kisebb-nagyobb jelentőségű újdonságot is bemutatott az érdeklődőknek, bizonyítva, hogy a magyar árvíz- és belvízvédelmi szolgálat jó úton halad a vizek kártételei elleni védekezés hatékonyságának fokozása terén. Sipos Béla OVH—ÁBKSZ igazgatója A fényképeket Hámor Szabolcs VIZDOK készítette A NERETVA VÍZLÉPCSŐRENDSZER A Jugoszláviában kidolgozott tervek szerint 1980-ig a Neretva folyón megépül az Ulog, Konic, Grabovica, Mostar-I., Mostar-II, Buna és Pocsitelj vízerőmű, amelyek a Neretván már megépült Jablanica és Ram vízerőművekkel együtt kiegyenlített vízjárású folyóvá változtatják a sebes folyású Neretvát. A Jablanica vízerőmű 700 millió kWó és a Rama vízerőmű 634 millió kWó évi energiatermelésével együtt a neretvai vízlépcsőrendszer energiatermelése 1980-ig 3 milliárd kWó-га nő. A Jablanica vízerőműből fogják irányítani a Rama vízerőművet és az új erőműveket. A körzeti teherelosztó Mostarban épül. A korszerű műszerekkel és eszközökkel felszerelt központban távirányítással vezérlik a Neretva vízlépcsőrendszer egyes erőműveit. A neretvai vízerőművek legfőbb sajátossága a gazdaságosság és hatékonyság. A vízerőművek jól kapcsolódnak egymáshoz, hasznosítatlan szakasz nem marad. A közeljövőben Jugoszlávia villamosáramot exportáló országgá válik. A neretvai vízerőművek is ezt segítik elő. Borza Dezsőné-o-Az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság által meghirdetett „Víznyerés talajvízdúsítással” című országos tervpályázaton 20 000 Ft-os I. díjat nyert Zarándy László, 16 000 Ft-os II. díjat Jani Sándor, Virág Lajos, Becker Károly, 14 000 Ft-os III. díjat Nadzon Béla, Rück István, Dávid Mihály kapott, 6000 Ft-os megvételben részesült Gyulavári Imre, Szilágyi István, Sümegi Emil által beküldött tanulmány. A PÁLYÁZAT BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGA 183
