Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-12-01 / 6. szám

csőre, amelynek szerelése a vascsö­vekével szemben mintegy negyed annyi időt igényel. Ezeknél a csö­veknél azonban még változatlanul csavarkötéses csőkötést alkalma­zunk. A Budapesti Műanyagipari Vállalatnál elindított fejlesztési munkával sikerült kialakítani két­féle, az előbbi módnál lényegesen egyszerűbb csavarkötést, amely a csőszerelési munka időszükségletét még tovább csökkenti. A csöveken túlmenően visszacsapó szelepet is készítettünk műanyagból. A vissza­csapó szelep és a műanyagcsövek alkalmazása különösen a szívóoldal szerelésénél jelent előnyöket. Ezek a szerelvények is bemutatásra ke­rültek (12. kép). A belvízvédelmi szivattyúállo­mány csőkészletének további egy­szerűsítése érdekében kísérletképpen alkalmazásra került a Győri Pamut­textil és Műbőrgyár textilszövettel erősített műanyagcsöve a Graboplan elnevezésű műanyag. A Graboplan egy kitűnő szakítószilárdságú, a hő­mérsékletkülönbségekre nem érzé­keny, hajlító és a raktározási igény­­bevételt is jól tűrő műanyagszövet, melyből hegesztéssel készül a szi­vattyú nyomócsöve. Jelenleg 300 mm 0-4 g készíttettünk kísérletképpen csöveket, de vizsgálataink szerint jó terepfelfekvés esetén az 500 mm 0 kialakításának sem lesz akadálya. E csövek nagy előnye, hogy 20— 30 m hosszúságban is készülhetnek, tárolása tekercsben történik és több száz méteres szállítóvezeték megépí­tése néhány csőkötéssel rövid idő alatt megoldható. A műanyagok alkalmazását a hul­lámverés elleni védekezésben, va­lamint a szivárgás elleni védeke­zésben is tovább fejlesztettük. Az 1965-ös nagy dunai árvíz alkalmá­val szivárgás elleni védekezésben kiterjedten alkalmaztuk a műanyag ponyvákat, fóliákat. Ezek azonban könnyen megsérültek s a szakadás helyén megszűnt a vízzárás. A győri gyár egy másik termékével, a Gra­­bopack elnevezésű vászonbetétes műanyaggal is kísérletezünk. Ez az anyag minden mechanikai hatással szemben, a korábban használt mű­anyagnál lényegesen jobban ellenáll. Hullámverés elleni védekezésben is jól alkalmazható. Bemutatásra ke­rült a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság 2 műszaki dolgozójának újí­tása hullámverés elleni védelmet szolgáló, különlegesen kialakított s szellemes mozgató berendezéssel el­látott műanyag ponyva (13. kép). A védekezési helyeken számtalan esetben problémát jelent a védeke­zési anyagok fedett helyen való el­helyezése, ill. a védekezési osztag tagjainak elszállásolása, étkeztetése, és melegedése. Nyilvánvalóan a vé­dekezés jellegéből adódóan e célra csak olyan építmények alkalmasak, amelyek könnyen szállíthatóak és gyorsan üzembe helyezhetők. A győri Pamutszövő és Műbőrgyár kialakí­totta a fenti céloknak is megfelelő műanyagsátrat, amelyet légnyomás­sal üzemeltet. A ventillátort hőlég­fúvóval lehet kombinálni s ebben az esetben fűtött tartózkodási he­lyet, illetőleg tárolóteret nyerünk. Miután a sátor nagysága szinte kor­látozás nélküli méretekben készít­hető, a védekezési munka számos területén használható. A sátor te­hergépkocsin a helyszínre szállítható s a legrövidebb idő alatt (egy-két óra alatt) felállítható (14. kép). Az osztagfelszerelés korszerűsí­tése keretében az elmúlt évben már bemutattuk a 4,5 kW-os világítási egységet. A fejlesztési munka ezen a területen is továbbhaladt, ezeket, az egységeket az idei kiállításun­kon már higanygőz-lámpás világító­­testekkel mutattuk be. A 4,5 kW-os világítási egység mellett az év vé­gére elkészül a 30 kW-os teljesít­ményű vontatható világítási egység, amelynek korszerű világító oszlopait és lámpatesteit kiállításunkon be­mutattuk. A világítótesteket a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság fej­lesztette ki és bocsátotta a kiállítá­son rendelkezésünkre. Ugyancsak a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szerkesztette meg a víz­záró lemezek karbantartására, re­­vétlenítésére szolgáló berendezést, amely a pátria-lemezekről a rozsdát eltávolítja. Természetesen hasonló elven működő berendezés más mé­retű, szélesebb vízzáró lemezek rozsdátlanítására is alkalmazható. A vízzáró lemezek karbantartásának teljes gépesítésére foglalkozunk a pátriavég-levágó berendezés kiala­kításával, továbbá a vízzáró leme­zek festésének gépesítésével is. A védekezési technológiához tar­tozó robbantási módszerek területén is számos új eredményt értünk el. Bemutatásra kerültek a nagy per­­forátorok mellett a nemrégen ki­alakított 2—5 kg-os nagyságú töl­tetek. Elkészítettük azt a tanul­mányt, amely iránymutatást ad ar­ra, hogyan kell elhelyezni a jég­robbantó tölteteket ahhoz, hogy a közelben levő műtárgyak károso­dást ne szenvedjenek. A jól átte­kinthető táblázatba foglalt telepí­tési módokat a védekező igazgató­ságok jégrobbantó járőrei részére már megküldtük. A belvízvédekezés alkalmával számtalan esetben felmerül annak szükségessége, hogy sokszor több km hosszúságban, esetleg fagyott talajban vízlevezető árkot építsünk ki. Ilyen csatornák előállítására igen alkalmas módszer a robbantással előállított csatorna, amelynek ki­alakítására új technológiát dolgoz­tunk ki. A műanyagtömlőbe betöl­tött robbanótöltet a talajfelszín alatt megfelelő mélységben való elhelye­zését egy drénező gép segítségével biztosítjuk, amelynek haladási se­bességével egyidejűleg a tekercsben is tárolható tömlő a megkívánt mélységbe behúzható s elhelyezés után szakaszosan robbantható (15. kép). A vízzáró lemezek verőberende­zései közül bemutatásra került a H—2S típusú DELMAG kis pát­ria verőberendezés, az FR—200-as DEMAG verőberendezés és a D-—5- ös 500 kg-os DEMAG verőberen­dezés. A széles vízzáró lemezek al­kalmazásával olyan verőberendezés­re van azonban szükségünk, amely­­lyel az építési sebességet lényegesen fokozni tudjuk. Az elmúlt évi be­mutatón szerepeltettük a lengyel BC—3-as típusú vibrációs berende­zést, amelynek azonban komoly hát­ránya, hogy a lemezhez való rög­zítése mechanikusan történik és mintegy 5 percet vesz lemezenként igénybe. Az idei gyakorlatunkon két berendezést mutattunk be, még­pedig a francia PTC cég 2—A1 és 10—A1 típusú vibrációs verőberen­dezéseit. Mindkét berendezés hid­raulikus rendszerrel fogja meg a széles vízzáró lemezt és így a meg­fogási idő, amely az eddigi beren­dezéseknél döntő volt, nagymérték­ben lecsökken (16., 17., 18. kép). A lehajtott vízzáró lemezek ki­húzására eddig nem rendelkeztünk megfelelő teljesítményű berendezé­sekkel, ezért a lemezek kihúzását rendszerint autódaruval végeztük. A beépítettség időtartamától és a talajviszonyoktól függően ez igen sokszor az autódaruk meghibásodá-181

Next

/
Thumbnails
Contents