Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
csőre, amelynek szerelése a vascsövekével szemben mintegy negyed annyi időt igényel. Ezeknél a csöveknél azonban még változatlanul csavarkötéses csőkötést alkalmazunk. A Budapesti Műanyagipari Vállalatnál elindított fejlesztési munkával sikerült kialakítani kétféle, az előbbi módnál lényegesen egyszerűbb csavarkötést, amely a csőszerelési munka időszükségletét még tovább csökkenti. A csöveken túlmenően visszacsapó szelepet is készítettünk műanyagból. A visszacsapó szelep és a műanyagcsövek alkalmazása különösen a szívóoldal szerelésénél jelent előnyöket. Ezek a szerelvények is bemutatásra kerültek (12. kép). A belvízvédelmi szivattyúállomány csőkészletének további egyszerűsítése érdekében kísérletképpen alkalmazásra került a Győri Pamuttextil és Műbőrgyár textilszövettel erősített műanyagcsöve a Graboplan elnevezésű műanyag. A Graboplan egy kitűnő szakítószilárdságú, a hőmérsékletkülönbségekre nem érzékeny, hajlító és a raktározási igénybevételt is jól tűrő műanyagszövet, melyből hegesztéssel készül a szivattyú nyomócsöve. Jelenleg 300 mm 0-4 g készíttettünk kísérletképpen csöveket, de vizsgálataink szerint jó terepfelfekvés esetén az 500 mm 0 kialakításának sem lesz akadálya. E csövek nagy előnye, hogy 20— 30 m hosszúságban is készülhetnek, tárolása tekercsben történik és több száz méteres szállítóvezeték megépítése néhány csőkötéssel rövid idő alatt megoldható. A műanyagok alkalmazását a hullámverés elleni védekezésben, valamint a szivárgás elleni védekezésben is tovább fejlesztettük. Az 1965-ös nagy dunai árvíz alkalmával szivárgás elleni védekezésben kiterjedten alkalmaztuk a műanyag ponyvákat, fóliákat. Ezek azonban könnyen megsérültek s a szakadás helyén megszűnt a vízzárás. A győri gyár egy másik termékével, a Grabopack elnevezésű vászonbetétes műanyaggal is kísérletezünk. Ez az anyag minden mechanikai hatással szemben, a korábban használt műanyagnál lényegesen jobban ellenáll. Hullámverés elleni védekezésben is jól alkalmazható. Bemutatásra került a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 2 műszaki dolgozójának újítása hullámverés elleni védelmet szolgáló, különlegesen kialakított s szellemes mozgató berendezéssel ellátott műanyag ponyva (13. kép). A védekezési helyeken számtalan esetben problémát jelent a védekezési anyagok fedett helyen való elhelyezése, ill. a védekezési osztag tagjainak elszállásolása, étkeztetése, és melegedése. Nyilvánvalóan a védekezés jellegéből adódóan e célra csak olyan építmények alkalmasak, amelyek könnyen szállíthatóak és gyorsan üzembe helyezhetők. A győri Pamutszövő és Műbőrgyár kialakította a fenti céloknak is megfelelő műanyagsátrat, amelyet légnyomással üzemeltet. A ventillátort hőlégfúvóval lehet kombinálni s ebben az esetben fűtött tartózkodási helyet, illetőleg tárolóteret nyerünk. Miután a sátor nagysága szinte korlátozás nélküli méretekben készíthető, a védekezési munka számos területén használható. A sátor tehergépkocsin a helyszínre szállítható s a legrövidebb idő alatt (egy-két óra alatt) felállítható (14. kép). Az osztagfelszerelés korszerűsítése keretében az elmúlt évben már bemutattuk a 4,5 kW-os világítási egységet. A fejlesztési munka ezen a területen is továbbhaladt, ezeket, az egységeket az idei kiállításunkon már higanygőz-lámpás világítótestekkel mutattuk be. A 4,5 kW-os világítási egység mellett az év végére elkészül a 30 kW-os teljesítményű vontatható világítási egység, amelynek korszerű világító oszlopait és lámpatesteit kiállításunkon bemutattuk. A világítótesteket a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság fejlesztette ki és bocsátotta a kiállításon rendelkezésünkre. Ugyancsak a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szerkesztette meg a vízzáró lemezek karbantartására, revétlenítésére szolgáló berendezést, amely a pátria-lemezekről a rozsdát eltávolítja. Természetesen hasonló elven működő berendezés más méretű, szélesebb vízzáró lemezek rozsdátlanítására is alkalmazható. A vízzáró lemezek karbantartásának teljes gépesítésére foglalkozunk a pátriavég-levágó berendezés kialakításával, továbbá a vízzáró lemezek festésének gépesítésével is. A védekezési technológiához tartozó robbantási módszerek területén is számos új eredményt értünk el. Bemutatásra kerültek a nagy perforátorok mellett a nemrégen kialakított 2—5 kg-os nagyságú töltetek. Elkészítettük azt a tanulmányt, amely iránymutatást ad arra, hogyan kell elhelyezni a jégrobbantó tölteteket ahhoz, hogy a közelben levő műtárgyak károsodást ne szenvedjenek. A jól áttekinthető táblázatba foglalt telepítési módokat a védekező igazgatóságok jégrobbantó járőrei részére már megküldtük. A belvízvédekezés alkalmával számtalan esetben felmerül annak szükségessége, hogy sokszor több km hosszúságban, esetleg fagyott talajban vízlevezető árkot építsünk ki. Ilyen csatornák előállítására igen alkalmas módszer a robbantással előállított csatorna, amelynek kialakítására új technológiát dolgoztunk ki. A műanyagtömlőbe betöltött robbanótöltet a talajfelszín alatt megfelelő mélységben való elhelyezését egy drénező gép segítségével biztosítjuk, amelynek haladási sebességével egyidejűleg a tekercsben is tárolható tömlő a megkívánt mélységbe behúzható s elhelyezés után szakaszosan robbantható (15. kép). A vízzáró lemezek verőberendezései közül bemutatásra került a H—2S típusú DELMAG kis pátria verőberendezés, az FR—200-as DEMAG verőberendezés és a D-—5- ös 500 kg-os DEMAG verőberendezés. A széles vízzáró lemezek alkalmazásával olyan verőberendezésre van azonban szükségünk, amelylyel az építési sebességet lényegesen fokozni tudjuk. Az elmúlt évi bemutatón szerepeltettük a lengyel BC—3-as típusú vibrációs berendezést, amelynek azonban komoly hátránya, hogy a lemezhez való rögzítése mechanikusan történik és mintegy 5 percet vesz lemezenként igénybe. Az idei gyakorlatunkon két berendezést mutattunk be, mégpedig a francia PTC cég 2—A1 és 10—A1 típusú vibrációs verőberendezéseit. Mindkét berendezés hidraulikus rendszerrel fogja meg a széles vízzáró lemezt és így a megfogási idő, amely az eddigi berendezéseknél döntő volt, nagymértékben lecsökken (16., 17., 18. kép). A lehajtott vízzáró lemezek kihúzására eddig nem rendelkeztünk megfelelő teljesítményű berendezésekkel, ezért a lemezek kihúzását rendszerint autódaruval végeztük. A beépítettség időtartamától és a talajviszonyoktól függően ez igen sokszor az autódaruk meghibásodá-181