Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
[ßeHurfttfä Jól sikerült árvízvédekezési és belvízvédekezési kiállítást és bemutatót rendezett október 30-án Csepel határában, a Soroksári Duna-ág jobb partján elterülő állandó bemutató területén az OVH Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet, az OVH—ÁBKSZ. A kiállítást és bemutatót megtekintette Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a Barbu Popescu miniszterhelyettes vezetésével hazánkban tartózkodott román delegáció társaságában. A kiállított berendezéseket, anyagokat és gépeket, valamint a bemutatott gyakorlatokat nagy érdeklődéssel figyelte a bemutatón megjelent több száz főnyi vízügyi szakember (1. kép). A Szervezet, melynek feladata a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvényben meghatározott árvíz- és belvízvédekezési műszaki tevékenység korszerű és hatékony ellátása, valamint a helyi vízkárelhárítási tevékenység támogatása, megalakulása óta nagy erőfeszítéseket tesz a vizek kártételei elleni védekezés módszerei, anyagai, eszközök és gépei műszaki fejlesztése érdekében. Az árvíz- és belvízvédekezés gazdasági jelentőségének fokozódása világjelenség. Ma már közismert tény, hogy az árvíz- és belvízvédelem nélkülözhetetlen biztonsági rendeltetésű műszaki-gazdasági tevékenység. Egyrészt a mezőgazdasági termelés rohamos fejlődése, belterjesebbé válása és a rohamos iparosodás következtében emelkedő fajlagos árvízkárok, másrészt az emberi beavatkozások eredményeképpen egyelőre még emelkedő árvízszintek parancsolólag írják elő a vízgazdálkodás irányítóinak világszerte, de — figyelemmel Magyarország különleges árvízi és belvízi helyzetére — elsők között hazánkban, az árvizek és belvizek kártételei elleni védekezésre való felkészülés fokozását. Az eredményes védekezés érdekében a védelmi művek gyors ütemű fejlesztése mellett a védekezési felkészültség is a megfelelő szintre emelendő s korszerűen kiképzett s felszerelt védekező alakulatok létrehozása majdnem elengedhetetlen feltétele az eredményes védekezésnek. A Szervezet műszaki fejlesztési koncepciói elsősorban az árvíz- és belvízvédekezés technológiájának és eszközeinek fejlesztésére vonatkoznak s ez a törekvés siker esetén a beavatkozás gyorsasága és hatékonysága és a védekezési költségek leszállítása révén — az emberi munkaerőnek a minimumra való csökkentésével — igen nagy jelentőségű. Hiszen az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezésnél felhasznált kereken 1 millió egyszázezer munkanap 100 millió forint nagyságrendű népgazdasági kárt jelentett, nem számítva a védekezésnél foglalkoztatott több ezer gépjármű, földmunkagép, valamint a sok-sok tízezer tonna súlyú különböző felhasznált védekezési anyag értékét. A most már másodízben megrendezésre került árvíz- és belvízvédekezési kiállítás és bemutató célja megismertetni a vizek kártételei elleni védekezésben érintett szervek szakembereivel Szervezetünknek a műszaki fejlesztés terén elért eredményeit. A hosszú és dicső múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező magyar árvíz- és belvízvédelem védekezési módszerei, anyagai és szerszámai még a múlt évszázadban alakultak ki s akkor élenjárók voltak európai viszonylatban s számos esetben alkalmazták őket eredményesen, mentesítve az országot jelentős árvízkároktól, de a legutóbbi évekig alig fejlődtek s így ma már, amikor a szocialista iparosodás, a mezőgazdaság belterjessé válása s a városiasodás folytán a fajlagos árvízkárok nagymértékben emelkedtek, ezek az eljárások és eszközök elavultak, nem korszerűek, a nagyobb követelmények folytán rendkívül költségessé váltak és így fejlesztésre szorulnak. Szervezetünk elsősorban biztonsági szervezet, mert fő feladata a sok egyéb kapcsolódó feladat mellett a vizek kártételei elleni hatékony védekezés, mellyel dolgozó népünk otthonait és a nép javát szolgáló intézményeket menti az elemi erők pusztításaitól. Ez a tevékenység a Szervezet minden dolgozójától fokozott tettrekészséget és szocialista gondolkodást követel. Szervezetünk minden dolgozója érzi a reáháruló nagy felelősséget, s ezért dicséretre méltó odaadással dolgozik a nagy cél érdekében: egy ütőképes, jó szellemi és anyagi felkészültségű rohamcsapat kialakításáért. Egy esztendővel ezelőtt tartotta Szervezetünk az árvíz- és belvízvédekezés technológiájának és a hozzá tartozó eszközöknek első műszaki fejlesztési bemutatóját. Ez alkalommal azokat a módszereket mutattuk be, melyeket különösen fontosnak és időben elsőrendűnek tekintettünk a megvalósítást vagy a teljes kifejlesztést illetően. Az azóta elmúlt egy év alatt a fejlesztési munkát töretlen lendülettel vittük tovább, a korábbi elképzeléseket újabb megvalósítandó témákkal egészítettük ki és az ez évi bemutatónk ezek összességének eredményeit tükrözte. A témák bővítésénél és megoldásánál alapelvünk, hogy lépést tartsunk a korszerű technikával, a vízügyi szakemberek minél szélesebb rétegét kapcsoljuk be a fejlesztési munkába és felhasználjuk azokat az eredményeket, amelyek az igazgatóságoknál rendelkezésre állnak. Az együttes munka kiszélesítését szolgálták azok a megbeszélések — az úgynevezett tájértekezletek —, melyeket a pécsi, a debreceni, a szegedi és a győri igazgatóság területén három-három igazgatóság gyakorlati szakembereinek részvételével szerveztünk. A tájértekezleteken — a legfontosabb fejlesztési feladatok megbeszélésén túlmenően arra is mód nyüt, hogy az igazgatóságok kivitelezett védekezési eljárásait és eszközeit megszemlélhessük. 175
