Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-12-01 / 6. szám

a vízgyűjtő területén szükséges meliorációs beavatkozásokat. Fenti munkák között kiemel­kedő jelentőségű a szekszárdi borvidék és Eger város szőlő­rekonstrukciójának tervezése. A VIZITERV a halastavak tervezésének irányelveit folya­matosan kifejlesztette. Kidol­gozta a nagyüzemi, központo­sított teleltetővel rendelkező halastavák mintatervét és a műtárgyakat tipizálta. A VÍZI­­TERV tervei alapján létesült és üzemben levő halastavak az or­szág összes halastavainak több mint 25%-át teszik ki. Hazánk ipari és üdülőterüle­teinek nagy részén a vízellátás kizárólag regionális rendszer létesítésével oldható meg. Az első regionális vízellátási rend­szert, a Borsodi Regionális Víz­müvet a VIZITERV 1956. óta folyamatosan tervezi. Ez a ha­talmas mű végső kiépítésében 62 település -negyedmillió lako­sát látja el 75 000 m3/nap jó minőségű ivóvízzel, amit rész­ben talajvizet termelő sekély mélységű 'kutak, részben felszí­ni tárolók (a Lázbérci tároló, továbbá közvetve — a talajvíz­dúsításhoz szükséges vízmeny­­nyiséget biztosítva — a Ráka­­cai tároló) szolgáltatnak. A VIZITERV ezenkívül még a következő regionális vízmű­vek tervezésével foglalkozik: Mátravidéki Regionális Vízmű, Balatoni Regionális Vízművek, Velence-tavi Regionális Vízmű és Tatabánya—Tata—Oroszlá­nyi Regionális Vízmű. Hazánk természeti kincsek­ben egyik leggazdagabb terü­lete a Mátra hegység. Ennek a fontos turisztikai, üdülő- és gyógyterületnek vízellátása ne­héz problémát jelent, mivel forrásainak nagy része idősza­kos jellegű és vízmű létesítésé­re alkalmatlan. Az a néhány bővizű, állandó hozamú forrás, ami a Mátrában található, egy­két országos jelentőségű szana­tórium legszükségesebb vízigé­nyét fedezi csupán. A VÍZI­­TERV feltárásai és előtanulmá­nyai arra az eredményre ve­zettek, hogy e tájegység 5000 m3/nap vízigényét felszíni táro­lókra alapított regionális víz­művel kell kielégíteni. A VIZITERV elsőként a Kutasi belvízátemelő szivattyútelep ferde tengelyű szivattyúkkal Nagypatakra telepített 300 m3/nap teljesítményű ideigle­nes vízmüvet tervezte meg, amely azóta kivitelezésre is került. Feladata, hogy a csór­­réti tároló megépítéséig ivóvi­zet adjon Mátraházának, az egyik legforgalmasabb üdülő­központnak. A patak vizét las­­sű szűrőkkel tisztítják, majd a tisztított vizet szivattyúk eme­lik a 300 m-rel magasabban fekvő települések szintjére. A VIZITERV tervei szerint Mátraháza, Galyatető, Mátra­­szentistván, Mátraszentlászló és Mátraszentimre helységék víz­ellátását véglegesen a csórréti tároló fogja biztosítani. A 3000 m3/nap teljesítményű tároló a Nagypatak völgyében létesül. A másik nagy üdülőterület Parádfürdő és Recsk környéke. E területet a 2000 m3/nap tel­jesítményű Köszörű völgyi tá­roló látja el ivóvízzel. A vízmű hálózata gravitációs rendszerű, csupán Recsk után fcéll a vizet átemelni a magasabban fekvő települések felé. A VIZITERV most készíti a Velence-tavi Regionális Vízmű tervét, amely a tó teljes kör­nyékének vízellátását megoldja. A vízbeszerzés az Ercsi kör­nyéki kavicsteraszból történik Keszthelyi szennyvíztisztító telep, ülepítő és levegőztető medencék 171

Next

/
Thumbnails
Contents