Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
Az összes helyszíni betonra és vasbetonra vetített fajlagos faanyag-felhasználás területén a kép az alábbi: Vállalat megnevezése Fenyőfűrészárú m3/beton m3 Mélyépítő 0,0264 Közmű és Mélyépítő 0,0424 Hídépítő 0,0393 Vízügyi Építő 0,0560 Dunántúli Vízügyi Építő 0,1760 Keletmagyarországi Vízügyi Építő 0,0860 Fenti fajlagos számok a faanyaggal való további takarékosság lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Fajlagos cementfelhasználásunk alig haladja meg a vizsgált vállalatok átlagos értékeit. A vásárolt beton és vasbeton aránya az összes betonmennyiségen belül alacsony, de az is tény, hogy a reform első évében ez az építőiparban általában nem emelkedett lényeges mértékben. Vállalataink a földmunkákat magas fokon gépesítették, ugyanakkor azonban a földmunkagépparkunk rendkívül elmaradott, az értékcsökkenés alapján számított avultsági fok pl. a Vízügyi Építő Vállalatnál 38,6% volt. A betonkeverés gépesítettsége vállalatainknál 88—90 százalék között mozog, szemben az élen járó mélyépítőipari vállalatok 96—98 százalékos arányával. Ez a lemaradás arra figyelmeztet, hogy a betontechnológiát vállalatainknál fejleszteni kell. Betonszerkezetek területén az előre gyártási színvonalunk kb. az átlagnak felel meg, míg az előre gyártott vasbetonszerkezetek területén az élen járó vállalatokhoz képest le vagyunk maradva. Az állóeszköz-állomány alakulása a hazai mélyépítőipar összességében vizsgálva kielégítőnek minősíthető. Ha a hazai mélyépítőipar összességéből csak a vizsgálatba bevont vállalatokat tekintjük, akkor az állóeszközök területén mind abszolút értékben, mind pedig a termelési volumenhez viszonyított nagyságban is a Vízügyi Építő Vállalat éri el a maximális értéket. Az 1968. évi helyzet elemzésénél nagy fontosságú a szűkített önköltségek vizsgálata. A nagyobb vállalatoknál ez közel azonos árszínvonal mellett az alábbiak szerint alakult: Építményfajta Mélyépítő V. Közmű és Mélyépítő V. Hídépítő V. VIÉP Épületek 70,6% 85,7% 65,0% 87,1% Utak 63,6% 63,4% 61,6% 72,1% Csővezeték Csatorna nélkül _ 70,7% 76,9% 63,1% Víziépítmények 71,1% 70,5% 63,0% 74,0 % Csatornák — 60,6% 74,1% 79,3% Egyéb építmény 67,4 % 58,4% 55,0% 76,9% Felvonulás 89,1% 93,2% 95,6% 125,4% összesen 69,2% 66,3% 70,2% 77,0% A táblázat a befejezett saját termelés szűkített önköltségeit tartalmazza. A táblázatot áttekintve megállapítható, hogy a csatornák nélkül számba vett csővezetékek kivételével — amelyek legnagyobb része gázvezeték volt — az összes többi építményfajtánál a Vízügyi Építő Vállalatnál a legmagasabb a szűkített önköltség. Különösen feltűnő ez a vízügyi ágazat egyik fontos területén, a szennyvíz-csatornázásnál. Megjegyzendő, hogy a vállalatok szűkített önköltség szerinti sorrendje éppen fordítottja a nyereségszázalék szerinti sorrendnek. A csatornázás önköltségére térve ki, meg kell állapítani, hogy a fejlett vállalatok szintjére ez csak akkor szorítható le, ha az építéstechnológián, anyagfelhasználáson és munkaszervezésen változtatásokat hajtanak végre. Ennek kezdeti jelei már mutatkoznak (Siemens ducolás bevezetése, elektronikus számítógéppel történő költségvetés-bontás és adatszolgáltatás stb.), szükséges azonban ehhez a gépgazdálkodásnál kimutatott géppark-változtatás megvalósítása is. Sajnos e téren legnehezebb a feladat, mert a sűrűn telepített belsőségben keresztező közműveket is figyelembe vevő csatornaépítés gépesített technológiája világszínvonalon a mai napig nincs megoldva. Az építésvezetői általános költségek szintje vállalatainknál ugyancsak magasabb, mint a régi nagy vállalatoké, míg a fel nem osztható költségek szintje kb. az átlagon mozog. A költségalakulások részletes elemzésével számos eredményforrás tárható fel a következő évekre, de ezekkel egy rövid ismertetés nem foglalkozhat. Végül tárgyalni kell a nyereségek és nyereségrészesedések alakulását, mert az eddig mondottak ezt készítették elő, lévén az új mechanizmusban a vállalatvezetés mindenhol nyereségorientált beállítottságú. Az 1968. évi nyereségrészesedésből 1969. évre tartalékolt összegeket is figyelembe véve, az egy főre eső nyereségrészesedések alakulása — a legnagyobb összeget fizetett vállalat adatait véve fel 100-nak — a következő: Vállalat megnevezése Nyereségrészesedés Közmű és Mélyépítő 100,0 Mélyépítő 89,0 Hídépítő 79,6 Vízügyi Építő 60,4 Dunántúli Vízügyi Építő 34,0 Keletmagyarországi Vízügyi Építő 23,4 A fenti felsorolás adja meg a vizsgált hat vállalat 1968. évi eredményes működésének rangsorolását. A következtetések levonásánál azonban ügyelni kell arra, hogy egyrészt az új mechanizmus első évét vizsgáltuk csak, másrészt a vízügyi vállalatok csak egy-két éve alakultak meg, ill. alakulnak át a régi mélyépítőipari vállalatokkal összehasonlítható profilú vállalatokká és végül — és ez talán a legfontosabb — 1968. évben 1967-hez képest ugrásszerűen fejlődtek. Dr. Rajczi Kálmán műszaki-gazdasági tanácsadó Vízügyi Építő Vállalat 165
