Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-12-01 / 6. szám
ját, a megvalósítás, a gyorsabb ütemű előrehaladás lehetőségeit. Az ilyen példák adnak ösztönzést, új lendületet arra, hogy az ország községeinek százaiban, számos járásban meggyorsíts ük a kívánatos cél elérését: valamennyi belterületi lakos jó ivóvízzel való ellátását. Kilátásaink kedvezőek. A következő ötéves tervidőszakban az eddiginél lényegesen gyorsabb ütemben haladhatunk előre ezen a területen is. Ennek pénzügyi, anyagi-műszaki feltételei megvalósulóban vannak. A fejlődés azonban nem állhat meg az elért eredményeknél. Éppen az elért eredmények és az előttünk álló nagy feladatok újabb munkára, alkotásokra sarkallnak. Szélesíteni kell a megépült vízműhálózatot. Makó városában a kiváló helyi kezdeményezések ' felkarolásával, meg kell gyorsítani a víz- és csatornamű építését. A vízellátás megvalósítása után szükségszerűen jelentkeznek a szennyvízelvezetés, csatornázás megoldásának gondjai. Itt az elmaradottság jóval nagyobb, mint a vízellátásban. Nem tűzhetjük ki célul, hogy valamenynyi községben központi csatornaművek épüljenek, de a jelentősebb járási székhelyeken és nagyobb községekben a vízműépítést követnie kell a csatornázásnak is. Ehhez természetszerűleg nagyobb állami támogatás szükséges — amivel számolunk is — de a megvalósítás célszerű formája itt is a társulat. Népünk történetében, életében új korszakot megnyitó felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó megünneplése a makói járásban, a falvak vízművesítésének befejezése. Ennek a vállalkozásnak sikerében is megmutatkozik a felszabadult nép alkotó ereje. Köszönetét mondok a Kormány nevében a járás lakosságának öntevékeny, áldozatkész közreműködéséért, ennek a nagyszerű és példamutató alkotásnak a valóra váltásáért. A járás közművesítésének teljes befejezését megörökítő emléktáblát leleplezem, egyben üzemelésre átadom Kövegy község vízmüvét. Kívánom, hogy ez a mű hirdesse az emberi akarás és öszszefogás erejét. Lelkesítse a járás lakosságát újabb alkotó tettekre saját boldogulására, népgazdaságunk erőforrásainak gyarapítására, népünk jólétének, további felemelkedésének javára. az új mechanizmus első évében Rövid ismertetésben az OVH Vízépítőipari Központ irányítása alá tartozó vízügyi építővállalatok 1968. évi működését vizsgáljuk, összehasonlítva három rokon profilú és nagy múltú vállalattal. Termelési volumen vonatkozásában — a vállalatok átlagához mérve a befejezett és befejezetlen építőipari termelés és értékesített ipari termelés együttes összegét — a vizsgált vállalatok sorrendje a következő: Sorrend Felügyeleti szerv Vállalat megnevezése Nagyság %-ban 1. ÉVM Mélyépítő 130,0 2. ÉVM Közmű- és Mélyépítő 127,8 3. OVH Vízügyi Építő 116,6 4. KPM Hídépítő 112,5 5. OVH Dunántúli Vízügyi Építő 64,6 6. OVH Keletmagyarországi Vízügyi Építő 49,0 1967-hez viszonyítva a fejlődés az OVH vállalatainál nagyobb ütemű volt, mint a többi vállalatnál. Tekintve azt, hogy az utóbbi vállalatok jól felszereltek és nagy szakmai múlttal rendelkeznek, az OVH vállalatainál az új mechanizmus első évében tapasztalt erős ütemű termelésfelfutás arra figyelmeztet, hogy elsőrendű feladatként jelentkezik e vállalatok nagyságának megfelelő technológiai, munkaszervezési, anyag-, gép- és munkaerőgazdálkodási fejlesztések megvalósítása. A termelés összetételének vizsgálatánál megállapítható az, hogy a vízügyi építmények az OVH vállalatainál abszolút értékben és százalékosan is nagyobb súllyal szerepelnek, mint a többi tárca vállalatainál. Ez azt mutatja, hogy termelésünkben biztosítani tudjuk a vízügyi ágazat érdekeit. Utak, hidak és egyéb mélyépítmények vonatkozásában az ÉVM és KPM vállalatok megelőzik vállalatainkat. 163
