Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1969-02-01 / 1. szám
JE LM A GY A RÁZ AT: *■-nod 5. ábra. A vegetációs sávok elhelyezése víztároló partvonala mentén (sematikusan) a kotrást a vízfolyás tengelyében mozgó géppel végezzük. Homorú parton a partéi csatlakozó sávjában mély gyökérzetű olyan fafajok telepítése célszerű, amelyeknek víz felé törekvő erőteljes gyökérzete, alsó terelőműként is tekintetbe jöhet. A szemben levő domború parton, a partéltől olyan távolságban, hogy árnyékhatásuk erőteljesebb növényzet kialakítását megfelelő szélességben gátolja, zárt lombozatú , erős árnyékhatású fafajok telepítése a kívánatos. A gyepes, ill. cserjesávhoz csatlakozóan a nagyvízi szintben — az erdészeti előírásoknak megfelelő hálózatban1 — kerülhet telepítésre a fás vegetáció, külső, jól záró cserjesávval. E külső záró cserjesáv a part és a parti sáv védelmét szolgálja és a völgyfenéki rét-legelő terület szénatermésének a mederbe sodrását iS gátolja. Erős igénybevételnek kitett homorú parton a lépcsőzetes telepítés adja a legkedvezőbb hatást. Meg kell szakítani az erdősávot azokon a helyeken, ahol a csatlakozó mezőgazdasági terület legeltetéssel történő hasznosítása itató- vagy átkelőhely biztosítását kívánja. Célszerű az e célra kijelölt helyeken a meder és a partrézsű technikai burkolása, más helyeken pedig a jószágnak a parttól való távoltartása, mert a taposás igen gyakori oka a nagyobb mérvű mederelfajulásoknak. A kis folyóvizek medrének növényi védőelemekkel történő konszolidációja — az erodálódó — általában felső jellegű szakaszokon kell kezdődjék, miután a vízmosásoknak, mint a hordalékterhelés fő forrásainak a megkötése megtörtént és ki akarjuk kapcsolni a nagyobb arányú parterózióból származó hordalékot is. Nagyon kedvező természetesen, ha a vízgyűjtő egész területe rendezett vízgazdálkodási szempontból. Csak az erodálódó szakaszok stabilizálódása és a töltődő szakaszok kotrása után kerülhet sor a közép- és alsófolyás jellegű szakaszok biológiai módszerekkel való védelmére. Ha a vízmosások megkötésével és a felső szakaszok medrének konszolidálásával lecsökken a hordalékterhelés, alkalmazható a teljes növényi védelem a töltődő középső és alsó szakaszokon is, hiszen nem valószínű, hogy rendezett vízgyűjtőn a kotrás a fás zóna vágásérettségének elérése előtt szükségessé válik. Kivált, ha a közvetlenül csatlakozó mezőgazdasági terület gyeppel, vagy más kedvező hordalékkiszűrő hatást nyújtó növényzettel fedett. A hegy- és dombvidéki víztárolók, halastavak létesítésénél általában elmarad a vízgyűjtő terület talajvédelme és vízrendezése. A feliszapolódás gátlása szempontjából fontos, hogy legalább a közvetlen vízgyűjtő terület rendezése megtörténjék, s a parti vegetációt, mint a feliszapolódás hatékony gátló eszközét alkalmazzuk. Alkalmas a parti vegetáció a legtöbb esetben a tápláló vízfolyás hordalékának a tároló területén kívüli ülepítésére is és így esetenként helyettesítheti a költségesebb megoldást jelentő hordalékfogó gátak, előtárolók létesítését is (5. ábra). Ilyen céllal a növényi védőelemek alkalmazása az 5. ábra szerinti elrendezésben történhet. Megfelelő méretezéssel a parti vegetáció a töltések hullámvédelmére is alkalmas. Hazai vonatkozásban a parti vegetáció céltudatos és szakszerű kialakítása és kezelése mind ez ideig nem kapott megfelelő súlyt. Az eddig megtörtént, jelentős kiterjedésű nyárfatelepítés nem annyira a meder konszolidálás céljait, mint inkább az e területeken csak másodlagosan tekintetbe jövő fatermelési célokat szolgálta. Figyelemre méltó, hogy egyes szomszédos államok kormányai — éppen a kedvező műszaki és gazdasági tapasztalatok alapján — határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy „a vízfolyásokat úgy kell szabályozni, a levezető csatornákat úgy kell megépíteni, hogy a rézsüket és a medret gyeptéglával, fűvetéssel, bokrok és fák ültetésével lehessen elsősorban erősíteni.” A vízügyi törvény megtiltja ezekben az államokban a védelmi rendeltetésű part menti növényzet kiirtását és károsítását, a vízgyűjtő terület mezőgazdasági üzemeinek pedig kötelességévé teszi, hogy az eróziót gátolják és a nem állami kezelésben levő folyóvizek medrét és partjait tartsák jó karban. A hazai jogszabályok csak a fás növényzet elhelyezését korlátozzák. A 2 m széles szabadon hagyandó sáv határán azonban már ültethető fa is és így kialakítható az az élő védőkeret, ami felerősödésével és kiegyenlítődésével gátolja az e kereten túl lépő nagyobb arányú mederelfajulást. JELMA GYÁR AZАГ FÁK: Alsó terelőmű kialakító lom lombozatú л Felsőszintű laza lombozató t) CSEbJEjt laza lombozatú'V sóró lombozatú a sűrű lombozató I sóró lombozatú V Meúerszilárdítá laza lombozató □ Középső szintű laza lombozató о Szegély cserjék zs. sóró lombozató ■ sóró lombozató ® 6. ábra. Fás parti vegetáció alkalmazása a meder állékonyságának növelésére 14
