Vízgazdálkodás, 1969 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1969-06-01 / 3. szám

ségében az egy eljáráshoz tartozó mutatók közül egye­sek kedvezőek, mások viszont kedvezőtlenek. Egy mutatós hatékonysági elemzési módszer viszont jelenleg hazánkban nem alkalmazható, mert az egy mutató csak forint-bázisú lehet (az átszámított költség­­mutatóhoz hasonló), ez viszont az árakban jelenleg még meglevő torzulásokat is tartalmazza, ezért döntéseket csak egy ilyen mutató alapján nem szabad hozni. Ebből az is következik, hogy az átszámított költség­­mutatónak olyan arányban növekszik a megbízható­sága és szerepe, amilyen arányban közelednek az építő­ipari árak a tényleges értékekhez. A hatékonyság és hatásszámítás kapcsolata és különbözősége A hatékonysági elemzés tárgyalásakor elkerülhetet­len a hatásszámítás megemlítése, mert ezek a gyakor­latban olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy gyakran még a fogalmakat is összekapcsolva használ­ják. Pedig a hatásszámítás nem azonos a hatékonysági elemzéssel a következők miatt: A hatékonysági elemzések jellemzői: — Időben megelőzik a hatásszámítást és rendszerint bonyolult, nagy szakértelmet, sok figyelmet és munkát igénylő feladatok. — A hatékonysági elemzéshez volumen- (építési vo­lumen) adatokra nincs szükség. — A hatékonysági elemzésben jelentős feladat az összehasonlítandó — azonos használati értéket eredményező — eljárások kiválasztása, megterve­zése, lemodellezése. — A hatékonysági számítást nem követi minden eset­ben és nem egészíti ki a hatásszámítás. A hatékonyság-számítások tehát az egyes eljárások gazdaságosságáról, ill. meghatározott szempontból vett célszerűségéről adnak tájékoztatást. A hatásszámítások jellemzői: — Építési volumenek nélkül nem készíthetők. — Rendszerint nem szükséges, hogy különböző eljá­rásokat összehasonlítsunk, hiszen a számítás célja egy-egy eljárás különböző szempontokból vett, vagy összes hatásának bemutatása. — A számítás menete egyszerű, különösebb szakér­telmet nem igényel, hiszen a hatást a hatékony­­sági eredmények volumennel történő beszorzása útján nyerjük. összefoglalva tehát a hatásszámítás azt mutatja, hogy az egyes eljárások meghatározott nagyságrendben tör­ténő alkalmazása a népgazdaságban, illetve annak egyes egységeiben (ágazat, vállalat, stb.) milyen hatást vált ki, illetve milyen területeken milyen eredmények vár­hatók a figyelembe vett nagyságrendben történő beve­zetés esetén. A hatékonysági elemzés jelenlegi helyzete a vízépítésben Már említettük, hogy az építőipar távlati (1971—1985) műszaki fejlesztési koncepciói készítése során, a kon­cepcióalkotás szempontjából legfontosabbnak vélt egyes megoldások hatékonysági elemzése a vízépítés vonat­kozásában is a közelmúltban kidolgozásra került. A vízépítéssel kapcsolatban elkészített hatékonysági elem­zések száma a következő: Az elemzésbe bevont Megnevezés ,, ,, összes e a alternatívák száma (db) Sajátos vízi munkák 13 46 Közműépítés 22 37 Földmunkák 24 38 összesen: 59 121 Az elemzés készítésénél alkalmazott általános szem­pontokat a következőkben vázlatosan bemutatjuk: A vízépítés egyes területei olyan mértékben külön­böznek egymástól, hogy egységes metodika kialakítása nem volt lehetséges. Ezért fejezetenként, illetve a vizs­gált témacsoportok szerint alakítottuk ki az elemzés legcélszerűbbnek vélt módszerét: Természetesen tartalmaz a metodika közös vonásokat is. Ezek az alábbiak: Általánosságban a következő fajlagos mutatók kiszá­mítása történt meg: — építési költségek; — átszámított költségek; — élőmunkaigény; — beruházási igényesség; — főbb anyagmutatók. (A felsorolt mutatók mindegyikének kiszámítására nem volt minden esetben lehetőség.) A beruházási igényesség számításánál, a külföldi gé­pek és felszerelések beszerzési árának megállapításá­hoz, a következő átszámítási kulcsokat alkalmazták: — egy dollár = 65,— Ft. Feltételezték, hogy az így kapott forintértékek már a szállítással kapcsolat­ban felmerülő költségeket is tartalmazzák. A vám jelenlegi mértékét ezen felül vették figyelembe. (Ez dolláronként 20,— Ft többletet jelentett.) To­vábbi költségnövelő tényezővel (letét, stb.) nem számoltak; — egy rubel = 40,— Ft. Annak ellenére, hogy sok téma szerepelt az elemzés­ben, a vízépítésen belül lehetséges, illetve szükséges hatékonysági elemzéseknek csak rendkívül kis hányada nyert kidolgozást. Éppen ezért a kapott eredmények sok esetben általános következtetések levonására nem is nyújtottak lehetőséget. Az elvégzett vizsgálatok alapján — a részletes ered­ményeken felül — a legáltalánosabb megállapítás, hogy a vízépítés és vízgazdálkodás terén is szükséges — az új szerkezetek és technológiák bevezetését megelő­zően — rendszeres hatékonysági elemzésekkel kutatni a gazdaságossági, illetve meghatározott szempontok szerint vett célszerűségi kérdéseket. Ezek egyben me­todikai problémákat is felvetnek, amelyek további ku­tatást igényelnek. A következőkben vázlatosan bemutatjuk a vízépítés­sel kapcsolatban kimunkált hatékonysági elemzések három témacsoportjának eredményét. Hidromechanizációval végzett árvédelmi töltéserősítés A vizsgált megoldások: Az árvédelmi töltések megerősítési munkálatai a meglevő töltések magasítását és erősítését jelentik. Ebbe a fogalomkörbe tartoznak még a töltéselőterek, kopolyák, anyaggödrök feltöltési munkálatai is. Jelenleg ezeket földnyesővel, illetve kotró-dömperes technológiával és a hozzájuk rendelt tömörítő beren­dezésekkel készítik. Hidromechanizációs módszer alkalmazása esetén a munkafolyamatok megváltoznak a következők szerint: Hagyományos technológiával szorítógátakat kell épí­teni a hidromechanizációval feltöltendő terek befogla­lására. Az így kialakított tereket töltik fel hidromecha­nizációval. Az építendő töltés magasságának függvé­nyében a munkafázisokat ismétlik. Az elemzés csak a hidromechanizációval építhető „töltésmag”-ra terjedt ki. Az összehasonlítás tehát nem a teljes létesítményre, hanem csak a szerkezet egy ré­szére vonatkozik. Kiindulási feltételek: A mutatók kiszámítását az Építőipari Költségszámí­tási Normák előírásai alapján végezték el a szkréper és kotrós-dömperes esetekre, a hidromechanizációs mód­szernél pedig az OVH elszámolási előírásai szerint jár­tak el. Ä kétféle elszámolási mód egyeztetését elvégez­ték. ' A mutatókat könnyű és közepes talajféleségekre dol­gozták ki. A kötött, nehéz talajok értékelését nem vé­gezték el, mivel ezek a tárgyalt létesítményeknél nem építhetők be. 95

Next

/
Thumbnails
Contents