Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-04-01 / 2. szám

Egyéb természeti kincsek és a velük való gazdálkodás, továbbá a természetes készletek között ilyen természetű kapcsolat nem áll fenn. Épp így a vízgazdálkodás közgazdasági sajátosságaihoz tartozik, hogy nem statikus, hanem dinamikus készletekkel gazdálkodik és nyersanyagának, a víznek a természettel való kapcsolata a kitermeléssel és felhasználással nem szűnik meg, mert a víz újból visszatér a természet körio]yanfatába.

A vízgazdálkodás tevékenységének komplex jellege és koordináló szerepe abból adódik, hogy szerteágazó kölcsönhatások alakulnak ki a népgazdaság és a vízgazdálkodás különböző ágai között. A vízgazdálkodás igen bonyolult formában és széles területen kapcsolódik a telepítéspolitikához, a népgazdaság különböző ágazatához, a területfejlesztéshez. Hatása nagy térségekre terjed ki és ugyanakkor szabályozott kapcsolatot hoz létre a térségek és a felhasználó üzemek vízgazdálkodása között.

A vízgazdálkodás a vele összefüggő termelő, szolgáltató és védelmi tevékenység sajátos jellege alapján fejlődött önálló népgazdasági ágazattá. A kormány az új gazdasági mechanizmusra való áttérést előkészítő intézkedései során a vízgazdálkodás népgazdasági helyzete és jövő fejlődése szempontjából különösen fontos határozatot hozott: szabályozta a vízügyi ágazat irányítását és a vízügyet a népgazdaság egyik önálló ágazatává minősítette. A vízgazdálkodás főhatósági szervezetét olyan funkciókkal ruházta fel, amely egy ágazati minisztérium feladatkörének felel meg.

Az Országos Vízügyi Hivatal ágazati irányító tevékenysége és felelőssége kiterjed az egész vízgazdálkodásra, így különösen:

— a felszíni és felszín alatti vízkészlet kutatására, feltárására és elosztására, a vizek mennyiségi és minőségi védelmére,

— a vizek kártételei elleni védekezésre és a vízhasznosításra,

— az árvíz- és belvízvédelemre, folyószabályozásra (vízi utakra), a vízrendezésre,

— az ipari és lakossági víztermelésre, szolgáltatásra, hévízhasznosításra, csatornázásra, szennyvízelvezetésre és tisztításra,

— a mezőgazdasági vízhasznosításra,

— a vízerőhasznosításra,

— az árvíz- és belvízvédekezésre, valamint a helyi vízkárelhárításra,

függetlenül attól, hogy az ágazati keretbe tartozó tevékenységet folytató szerv (állami vállalat, intézet, intézmény, szövetkezet stb.) milyen szervezeti alárendeltségben működik.

A vízügyi igazgatáshoz szervezeti szempontból több mint 400 intézmény, vállalat, társulat tartozik. E szervezeti rendszernek fő alkotó részei: az OVH, mint az ágazatot irányító főhatóság, a területi v1' .ügyi igazgatóságok, a vízügyi vállalatok, a tudományos és oktatási intézmények, a tanácsi vízütíyi szakigazgatási szervek, a tanácsi víz- és csatornamű vállalatok, továbbá a különféle rendeltetésű vízgazdálkodási társulatok.

Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés során több szervezeti intézkedés történt a vízgazdálkodás területén. Ezek a vízügyi egységet erősítették. Differenciáltabbá, egyben koordináltabbá tették a sokfajta hatósági, igazgatási, termelő, gazdálkodó feladatot ellátó vízügyi szervezet tevékenységét. E szervezeti intézkedések során a főhatóság tevékenységét a vízgazdálkodás átfogó országos irányítására, népgazdasági koordinálására összpontosították. Egyes operatív feladatokat, amelyeket korábban az OVH látott el, ha ezek országos összefogást igényeltek, e célra szervezett országos jellegű vízügyi szervek: a Vízépítőipari Központ, a Központi Vízkészletgazdálkodási Felügyelőség, az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet hatáskörébe utaltuk. Túlnyomó részüket azonban a területi szervekre, a vízügyi igazgatóságokra, a tanácsok vízügyi szakigazgatási szerveire és a vízügyi vállalatokra decentralizáltuk.

Szélesítettük a vállalati gazdálkodás körét és költségvetési formában csak az olyan termelési, gazdálkodási jellegű tevékenységet tartottuk meg, amelynek üzemszerű, vállalati keretben való ellátása népgazdasági, vízgazdálkodási szempontból nem indokolt, vagy nem lehetséges (például: árvíz- és belvízvédekezés, a vízügyi igazgatóságok kezelésében levő művek fenntartása, üzemelése, kisebb beruházások stb.). A vállalati gazdálkodás körének kiszélesítése során hoztuk létre a Keletmagyarországi, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalatot. E lépés helyességét már az is igazolja, hogy e két építővállalat, a Vízügyi Építő Vállalattal együtt ez évben 700 millió Ft értékű olyan munkát végez, ami nélkül a vízellátás és csatornázás fejlesztése megfelelő építési kapacitás hiányában nem lenne megoldható. A vállalati gazdálkodás körének szélesítése során jött létre a Borsodi Regionális Vízmű Vállalaton kívül a Balatoni Regionális Vízmű Vállalat is. Az átszervezés egyik lényeges eleme a vízgazdálkodás társadalmi alapjainak kiszélesítése, a társulatok tevékenységi körének bővítése, önállóságának növelése, szervezeti életének fellendítése. A vízgazdálkodási társulatok szerepének megnövekedett jelentőségére utal az is, hogy az általuk végzett munkák értéke ez évben 800 millió Ft körül alakul. Ennek nyomán gyorsabban fejlődik a belvízlevezető főműveket az üzemi vízrendezési művekkel összekötő üzemközi vízrendezési művek rendszere: 45 községben épül ez évben vízmű. Ezzel együtt ez év végéig már 740 faluba közművek juttatják el az egészséges ivóvizet.

A vízügyi igazgatóságok egyre inkább működési területük vízgazdálkodásának felelős irányítóivá és koordinálóivá válnak. Szorosabb együttműködés alakult ki az igazgatóságok és a tanácsok vízügyi szakigazgatási szervei között. A vízügyi igazgatóságok és a tanácsok közötti együttműködés további elmélyítése egyik legfőbb biztosítéka a területi vízgazdálkodási tervek összehangolásának a különböző forrásból származó, de azonos vízgazdálkodási célt szolgáló pénzügyi források koncentrált, tervszerű felhasználásának.

34