Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
4. ábra. Budapest csatornahálózatának kikapcsolt, illetve gázveszélyes szakaszai biológiailag tisztítani. A döntés folytán a Duna fővárosi szakaszán öszszesen négy állandó szennyvízbeömlési hely lesz, ezek közül a Duna jobb partján egy, a bal partján kettő a Dunába és egy, a negyedik, a soroksári Duna-ágba torkollik. Pesten a három nagy hálózati rendszer megmarad, Budán a Dunaparti mély zónában a szennyvizet összefogó és a kelenföldi szivattyútelepre vezető budai főgyűjtő részbeni módosítására kerül sor. Albertfalva szennyvizei a korábbi helyzettel egyezően nyomócsövön jutnak a kelenföldi szivattyútelepre. Nagytétény, Budatétény, Budafok és Csepelről átszivattyúzandó szennyvizek a mély zónában építendő főgyűjtőn folynak a Buda-déli szennyvíztisztító telepre. ÁTEMELŐ SZIVATTYÚTELEPEK A szivattyútelepek szerepe a jövőben változik, egyik része a szárazidei szennyvíz közbenső átemelését fogja végezni másik része a szennyvíztisztító telepről nyomja majd a tisztított szennyvizet a Dunába. A szivattyútelepek egy része elavult, teljesítményük elégtelen és lényeges felújításra szorulnak. Szükség van korszerű szennyvízszivattyúkra, melyek a rácsok és homokfogók elhagyását teszik lehetővé. A szivattyútelepek az üzembiztonság fokozása érdekében tartalék áramforrással látandók el. Az üzembiztonság fokozását és a személyzeti költségek csökkentését célozza az automatizálás, valamint a távjelző és távműködtető hálózat kiépítése. A tervek szerint körzeti alközpontba futnak majd be az egyes telepekről, állomásokról a jelzések és az innen kiinduló impulzusok a gépek ki- és bekapcsolására, valamint szabályozására fognak szolgálni. Végső fokon a főváros területén 31 szivattyútelep és állomás fog működni, ebből 18 átemelőhelyet kell felújítani, illetve megépíteni. Az összes^ szivattyúteljesítmény a mai 57 ms-ről 138 m:*/mp-re emelendő. TOVÁBBI FELADATOK összhangba kell hozni fenti telephelyek területének biztosítását a városperemen történő települések igényeivel. Az ipari szennyvizek okozzák az üzemvitel terén a legsúlyosabb gondokat. Az 1950-es évek elejéig a háztartási szennyvíz volt az uralkodó, attól kezdve azonban az ipari szennyvíz mennyisége rohamosan emelkedett és kezdetét vette a közcsatornába kerülő veszélyes ipari eredetű anyagok okozta szenynyeződés fokozódása. Ezzel egyidejűleg a csatornák fenntartási és tisztítási munkálatait a hálózat egyre nagyobb területén kellett korlátozni, sőt esetenként beszüntetni, az elszenvedett halálos balesetek következtében. Jelenleg a fővárosi közcsatorna-hálózat mintegy 300 km hosszban gázveszélyes. A csatornák szennyezettségét a Csatornázási Művek laboratóriumai indikátorokkal, illetve a Drager-féle készülékkel vizsgálja. AZ EGÉSZSÉGET veszélyeztető KÖRÜLMÉNYEK MEGJAVÍTÁSA érdekében kell az ipari szennyvizek előtisztítása kérdésében erélyesebb eszközökhöz nyúlni. Jellemző, hogy az ipartelepek jelenlegi eljárása folytán, midőn veszélyes anyagokat juttatnak közömbösítés nélkül a közcsatornába, a közcsatornákban előidézett korrózióhatás a népgazdaságnak évente 40—50 millió forintos kárt okoz. FELÚJÍTÁSI igények Az 1962-es év végén 350—380 km hosszú törzscsatorna várt felújításra. 1963—65 között 15 km törzscsatornát építettek át, 1966—76 évek között évenként 8—10 km, 1976—80 között pedig 15 km törzscsatorna lesz felújítandó évenként. Tájékoztatásul szolgálhat, hogy a helyi viszonyoktól függően egy m törzscsatorna építési költsége a jelenlegi árviszonyok között 2000— 3000 Ft. 1980 után a portlandcementbetoncsatornák felújítása is szükségessé válik évenként legalább 20 km hosszban. A hálózat jelenlegi leromlott állapota mellett számolni kell a következő években a hibák ugrásszerű emelkedésére. Az üzemeltetés biztosítása céljából és a karbantartó létszám csökkentése érdekében jól beváltak a WOMA csatornatisztító gépek, melyek nagynyomású (70 atm.) vízsugárral a csatornák állagának épségbentartása mellett napi 800— 1000 m csatorna tisztítását végzik. Jelenleg két WOMA-gép van a Csatorna Művek birtokában és a fejlesztés során további 3—4 WOMA gépre lesz szükség. A csatornamű fejlesztését szolgáló beruházásokkal egyidejűleg a Fővárosi Csatornázási Műveknek még egyéb szükséglet kielégítésére is elő kell készíteni a beruházások műszaki. munkaügyi, gazdasági terveit, hogy a kívánt szintre emelhesse közérdekű működését. Berényl László gm. IRODALOM: Szablya Ferenc főmérnök előadása a Magyar Hidrológiai Társaság 1963. június 6. ülésén. 29
