Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
A főváros csatornázásának sajátosságát a szennyvizek elhelyezésének lehetősége és a domborzati viszonyok szabják meg. A várost átszelő Duna folyam közvetve vagy közvetlenül a főváros összes szennyvizeinek a befogadója. A Duna mindkét partja mentén mélyebb területek húzódnak, melyekhez csatlakoznak a pesti oldalon enyhén emelkedő, a budai oldalon hegyes jellegű vidékek. A Dunába torkolló vízfolyások és a hegyvidék völgyei önként kínálják a főgyűjtők vonalvezetését. A pesti oldalon három nagy önálló szennyvízelvezetési rendszer alakult ki. Az északi rendszer főgyűjtői a Cserhalom utcai és a Rákos völgyi, melyek az angyalföldi szivattyútelepre szállítják a szennyvizeket. A középső rendszer főgyűjtőin keresztül a Duna-parti, a nagykörúti, a magasan fekvő kőbányai, a Könyves Kálmán körúti és a Soroksári úti főgyűjtőbe érkező vizeket a Ferencvárosi Központi Szivattyútelep emeli át a Dunába. A déli rendszer Torontál utcai főgyűjtője a Délpesti Szennyvíztisztító Telepre vezeti a szennyvizeket. A budai oldalon, a pesti főgyűjtőhöz hasonló, a mély zónában a régebben megépült csatornák vízét összefogó főgyűjtő nincsen. Számos kisebb-nagyobb vízgyűjtő terület csatornahálózata közvetlenül a Dunába torkollik. Magas Duna-vízállás idején ezeken a helyeken 31 időszakos átemelőhelyet kell üzemeltetni. A szennyvizek — a délpesti szennyvizek kivételével —, tisztítatlanul kerülnek a Dunába. A budai oldalon radiálisán a Dunába torkolló csatornák szennyvizeinek öszszefogása és tisztítása megoldatlan. A főváros csatornahálózatának teljes hossza 1965 végén 1955 km volt. Nagy-Budapest kialakítása előtt (1950) a főváros csatornázottsága 32 százalék volt, a peremvárosoké 4,2 százalék, ennek folytán a jelenlegi Nagy-Budapest csatornázottsága 16 százalékra tehető. A szivattyútelepek és szivattyúállomások száma 28, ebből 10 személyzettel ellátott, a többi automata berendezéssel működik. A lefolyó, szárazidei szennyvíz mennyisége jelenleg 10 m3/sec, amelynek csak 1,4 százaléka van biológiailag tisztítva. A budapesti szennyvizek minőségi romlása szükségessé tette azok vizsgálatát és ezt a Fővárosi Csatornázási Művek laboratóriuma látja el. Sugárzó anyagok vizsgálatának lehetősége előkészítés alatt áll. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JELENLEGI HELYZETE A Csatornázási Művek szükségesnek tartotta a budapesti Dunaszakasz szennyeződési viszonyainak megvizsgálását. A megejtett vizsgálatok alapján megállapították, hogy közegészségügyi és járványügyi szempontból a szennyvizek nagyobbfokú tisztítása feltétlenül szükséges. A vonatkozó biológiai kutatások kimutatták, hogy a szennyvíz közvetítésével az emberi szervezetbe esetleg visszajutó káros organizmusok ellen az egyetlen hatékony védelem a szennyvizek biológiai tisztítása. Megemlítjük, hogy 1. ábra. Budapest Csatornázási Műveinek szennyvíztisztító és átemelő telepei és hálózatának vázlata 2. ábra. Budapest szennyvizeinek megoszlása (napi átlag 1000 m.3-ben) [ezerrrr1] 27
