Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-02-01 / 1. szám
SVÉDORSZÁGI TAPASZTALATOK I. rész Az 1966-os esztendő folyamán — mint ösztöndíjas — hosszabb időt töltöttem Stockholmban az egyik legnagyobb skandináv tervezőintézetnél, a VATTENBYGGNADSBYRAN- nál. A csatornázás, szennyvíztisztítás témakörében készült tervezési munkák tanulmányozása mellett lehetőség nyílott néhány olyan gépészeti és egyéb berendezéssel való megismerkedésre is, melyek a meglevő, vagy tervezés alatt álló legkorszerűbb szennyvíztisztító telepeken ez idő szerint használatosak. Svédország a közművesítés, s azon belül a csatornázás, szennyvíztisztítás terén is rendkívül magas szintet ért el és a fejlett nyugati tőkés országokhoz viszonyítva is az elsők között foglal helyet. A szennyvíztisztítás svédországi helyzetét vizsgálva tehát jó képet kaphatunk a mai világszínvonalról is. Svédország lakoslétszáma 1964-ben 7,6 millió fő, 1966- ban 7,8 millió fő volt. (A továbbiakban az 1964. évi adatok kerülnek ismertetésre, mivel az 1966-ban közzétett statisztikai feldolgozások részletesen még csak az 1964. év végi állapotot közölték.) Az ország népességéből 1964-ben 5,7 millió fő 500- nál nagyobb létszámú településekben élt. A csatornázással ellátott lakoslétszám 5,12 millió fő, azaz az összlakosság 67,5 %-a. Az 500 főnél nagyobb lélekszámú települések lakosságának pedig 87 %-a (!) részesül csatornázásban. A szennyvíztisztító telepek a csatornázással ellátott népesség 65 %-ának — az összlakosság 46 %-ának — szennyvízét kezelik. (Tájékoztatásul: hazánkban 1964-ben az összlakosság közel 24%-a élt jsatornázott területen, szennyvíztisztításban pedig kb. 7— 8% részesült.) A svédországi településekben 1327 csatornamű, valamint 1198 szennyvíztisztító telep üzemelt. Szennyvíztisztításban részesülő lakoslétszám 3,33 millió fő volt, a szennyvízkezelés módjának megoszlása: 53 % mechanikai, 47 % biológiai tisztítás. A lakosság csatornázással és szennyvíztisztítással való ellátottságának magas szintjét elsősorban az elmúlt évtized ugrásszerű fejlődése eredményezte. A biológiai szennyvíztisztító telepek által kiszolgált lakoslétszám növekedésének üteme az alábbiak szerint alakult: 1940 50 000 fő 1950 100 000 fő 1955 150 000 fő 1960 770 000 fő 1964 1 570 000 fő 1966 (év elején) 2 200 000 fő A biológiai szennyvíztisztító telepek 64 %-a eleveniszapos technológiával működik. Az eleveniszapos telepeken az oxigénbevitel túlnyomórészt légbefúvásos rendszerrel történik, a forgókefés megoldást viszonylag ritkábban és csak kisebb telepeken alkalmazzák. A nagy szennyvíztisztító telepek általában mind hagyományos eleveniszapos tisztítási technológiával üzemelnek (BOI5 terhelés: % = 0,5—2,0 kg BOI5/m3nap, levegőztetési idő: t = 3—5 óra, iszaptartalom a levegőztető medencében: Gsz — 500—2500 mg/1, recirkuláció 15—50 %), az oxigénbevitelt leggyakrabban az „ШКА’’-rendszerű levegőztető csőrács alkalmazásával biztosítják. A légbefúvásos rendszerű levegőztetés nagyarányú elterjedtsége nem utolsósorban a modem szennyvíztisztítás terén úttörő munkát végző svéd INKA-gyár eredményeit tükrözi. Például az általuk gyártott „nagy teljesítményű levegőztető csőrács” a más külföldi gyárak hasonló célú berendezéseihez képest minden szempontból versenyképesnek bizonyult. Mindezek ellenére sem állítható, hogy az INKA-rendszer egyeduralkodóvá vált a svéd szennyvíztisztítási technológiában. Sőt, különösen a legutóbbi években kezdődött éles konkurrenciaharc a szennyvíztisztítás különböző gépészeti és egyéb berendezéseit gyártó cégek között. Jellemző példa említhető erre a stockholmi szennyvíztisztító telepek levegőztető berendezéseivel kapcsolatosan. INKA-rendszerrel épült meg 1963-ban a 100 000 lakosegyenérték kapacitású Eolshäll-i, majd 1966-ban a 235 000 lakosegyenérték teljesítményű Nockeby-i szennyvíztisztító telep. A Henriksdal-i szennyvíztisztító telep második (biológiai) tisztítási fokozata jelenleg tervezés és részben már kivitelezés alatt áll. A levegőztető berendezésre vonatkozóan a svéd A.B. TOLU gyár ajánlatát fogadták el. A gyár, mely egyúttal az amerikai „Chicago Pump Company” skandináviai vezérképviseletét is ellátja, ajánlatában a levegőztető medencék oxigénellátását a „Precision” nagynyomású, finombuborékos diffúzorokkal oldotta meg. A Stockholm környéki települések szennyvizét a „Käppala” regionális csatornarendszer szállítja a távlatban 1 millió lakosegyenérték kapacitású biológiai szennyvíztisztító telepre, melyet Lidingőben építenek meg, föld alatti elrendezéssel. A csatornarendszer építése már folyamatban van, a szennyvíztisztító telep az I. ütemben 450 000 lakosegyenérték teljesítményű lesz. Az eleveniszapos medencék itt is légbefúvásos rendszerűek, az oxigénbevitel azonban a nyugatnémet Schumacher-féle „Brandol” po-23
