Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-12-01 / 6. szám
kijelöltek ahol gyorsított ütemű beruházással valósítják meg az optimálisnak vélt mezőgazdasági öntözőüzemet s ennek tapasztalatait felhasználják a későbbi beruházásoknál. A Hortobágyi Állami Gazdaságban az öntözés gyakorlati végrehajtásáról Götz Csaba főagronómus adott tájékoztatót, és a felületi öntözésnél a hagyományos és a mélybarázdás öntözési módszer eredményeit a gyakorlatban is a szépen kifejlődött kukoricaállományon mutatta be. Szólott arról is, hogy a gazdaságban 10 200 kh az öntözésre berendezett terület, de az idén nagy szárazság miatt s a kedvező vízbeszerzési lehetőségekkel 13 000 kh-t öntöztek meg. Három fő növényük szerepelt az öntözésben rét-legelő 4000 kh, pillangós 3000 kh, és kukorica 2000 kh. Ezenkívül ez évben először 1500 kh-on a gabonát is megöntözték. A kukorica korszerű, nagyüzemi öntözéseiről dr. Magyar Gábor tudományos munkatárs adott részletes ismertetést. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban Ny. Tóth Gábor főagronómus a kora tavaszi tárolóöntözésekről az öntözőtelepek kihasználása érdekében a kettős termesztésről szólott. A több mint 6700 hektáros gazdaságban több mint 1000 hektár az öntözésre berendezett terület. Az elmúlt évben az egy hektármilliméter öntözővíz összes költsége búzánál 7,— Ft, kukoricánál 10,— Ft, és lucernánál 7,30 Ft volt. Egy m3 öntözővíz-költség búzánál 1,56 Ft-ra, kukoricánál 1,09 Ft-ra, és lucernánál 1,04 Ft-ra alakult, az elmúlt öt év átlagában. A kisújszállási Búzakalász Tsz elnöke, Nyikos Károly a 105 kh-s öntözött legelő gazdaságos hasznosításáról beszélt. Elmondotta, hogy ez évben 185 db növendék, teljes takarmányellátását kora tavasztól, ez a terület biztosította. Jelenleg a harmadik legeltetése tart kb. 25—30 q zöldtömeg most is várható. A növendékek részére napi 60—65 kg zöldtömeget számoltak, és a súlygyarapodásuk 55—60 dkg volt naponta. A nagy termés elérése érdekében az öntözések előtt rendszeresen műtrágyát adagoltak, ez évben összesen 3,5 q/kh ammonnitrátot használtak fel. Szólott továbbá a több mint 2100 kh-s öntözésre berendezett területük hasznosításáról is. A mezőgazdaságilag művelt területük 32,5% öntözésre berendezett, amelynek 87,5%-a felületi 12,5%-a pedig esőszerű módon öntözhető. A felületi módon 16,8%-ban szántóföldi növényeket, 49,6%-ban rizst, és 21,1%-ban pedig legelőt öntöztek. Az öntözés költségei több év átlagában esőszerű öntözésnél 1,19 Ft/m3, szántóföldi felületi öntözésnél 0,43 Ft/m3, rizs öntözésnél 0,14 Ft/m3 és felületi legelőöntözésnél 0,26 Ft/m:!-re alakultak. A kisújszállási Kutató Intézeti Telep Kísérleti Gazdaságát dr. Mihályfalvi István tudományos kutató mutatta be, hangsúlyozta az öntözésre berendezett területek kettős termesztéssel történő hasznosításának fontosságát. . Martonvásáron, az Erdőháti Gazdaságban nagy költséggel megépített, de ehhez megfelelő gazdálkodási színvonalon gazdaságosan üzemeltethető öntözőberendezést láthattak a résztvevők. Az eredmények — 40 q/ha búza, 40—50 q/ha kukorica, 65—70 q/ha lucernaliszt — is ezt igazolják. A balatonaligai korszerű öntözőfürt a legintenzívebb termesztéssel — szőlő, gyümölcs — gazdaságosan üzemeltethető. Azonban egy bizonyos idő szükséges ahhoz, amíg a gazdaság áttér az öntözés nélküli termesztésről, az öntözéses termesztésre. Ezt igazolják e korszerű üzem eddigi tapaszalatai is. * A mezőgazdasági vízgazdálkodás kongresszusán elhangzottak és a gyakorlatban is látottak alapján határozottan mondhatjuk, — s ez csendült ki néhány külföldi szakember hozzászólásából is — a vízgazdálkodás tekintetében nemzetközi szinten is elölj árunk. A vízgazdálkodás, a tervezés s több műszaki megoldás tekintetében saját mértékkel mérve Európában talán a hollandok után mi következünk. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás szerteágazását nem lehet külön-külön vizsgálni, különösen e rohamos ütemű fejlődésben. A mezőgazdasági és műszaki szakemberek ezt érzik és keresik az utat az egymásra ható munkák kedvező összehangolására, hogy ezáltal a fejlődésben nagyobb összhatást érjenek el. Ennek jegyében zárult ez a kongresszus is, amely kedvező hazai, és nemzetközi vélemények alapján maximális mértékben elérte a célját. Kovács János öntözési szakmérnök Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Degen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezetésével 1968. szeptember 10-én tárgyalások folytak Kiskörén a létesítendő öntözőrendszerek építésében legjobban érintett Szolnok és Heves megye vezetőivel. * * * A VIZITERV elkészítette a Paks községtől délre, a Duna mellé telepített „nyomottvizes”, szovjet gyártású 800 MW-os atomerőmű hűtővízcsatornáinak és az üzemi terület feltöltésének beruházási programját. Az atomerőmű 60 m3/sec (bővítés után 120 m3/sec) hűtővize mélyvezetésű, 1,2 km hosszú, az átlagos terepszinttől számítva 11 m mélységű hidegvízcsatornán folyik a feltöltés szélénél létesítendő szivattyútelephez, mely a vizet a szükséges magasságra emeli. A csatorna keresztszelvényének területe kereken 1000 m2. A felmelegedett hűtővizet a betonburkolatú melegvízcsatorna rekuperációs erőművön keresztül vezeti vissza a Dunába. 1968. október 3-án a Parlament Gobelin-termében kibővített ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, Bencsik István elnökletével. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. A napirenden többek között a vízgazdálkodásról szóló tájékoztatás és a vízügyi törvény egyes szakaszait módosító törvényerejű rendelet tervezete szerepelt. A tárgykör előadója Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke volt. Hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás ma már az anyagi termelés szférájához tartozik, értéktermelő jellege van. Korábban az államnak egyedül kellett biztosítania a tetemes anyagi támogatást erre a területre, holott a víz az üzemekben legalább annyira termelési nyersanyagnak számít, mint a gáz, a szén, az olaj, s ez utóbbiakért mindig is fizetni kellett. A reform bevezetése a vízzel kapcsolatban is változást hozott. A vízgazdálkodás nagyobb részének pénzügyi fedezetét a jövőben is az állami költségvetésből biztosítják, az új mechanizmusban azonban szélesedik az egyéb anyagi források köre is, jelentősen növekszik a vállalati, üzemi és a tanácsi fejlesztési alapokból megvalósuló vízügyi beruházások mértéke. Jól jellemzi a változott helyzetet, hogy olyan esetekben, amikor az érdekeltek nagyobb áldozatokat hoznak, az állam is nagyobb támogatást ad. A tanácskozás részvevői Dégen Imre vitára bocsátott beszámolóját, s a véleménycserében elhangzott kérdésekre adott válaszát elfogadták. Ügy határoztak, hogy elismerésüket fejezik ki az Országos Vízügyi Hivatal eredményes tevékenységéért. Az ugyancsak megvitatott — a vízügyi törvény egyes szakaszainak módosításáról szóló — törvényerejű rendelet tervezetével a bizottság egyetértett. * * * December 12-én Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Zala megyébe látogatott. A megyei párt- és tanácsi vezetőkkel megtárgyalták a megye vízgazdálkodási helyzetét, a soron következő fontosabb tervezési és építési feladatokat.
