Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-04-01 / 2. szám

2. ábra. Vonalas szintezés mód nyílott a jó gyakorlati megoldá­sok véghezvitelére. A mérőgyakorlat alatt a hallgatók­nak az alábbi hidrogeodéziai felada­tokat kellett megoldani: 1. A Vízügyi Igazgatóság Geodéziai Csoportja által külön e célra létesí­tett két V-rendű háromszögelési pont között mindkét végén tájékozott sok­szögvonal mérése és számítása. 2. A kijelölt sokszögpontok, és a Dunavölgyi Főcsatorna hektométer­­köveinek magassági meghatározása. 3. Csoportonként egy-egy terület­rész terepviszonyainak területszinte­zéssel való felmérése. 4. A sokszögpontok felhasználásá­val csoportonként előre meghatáro­zott terület felvétele tachimetrikus úton. 5. A létesített alaphálózatra tá­maszkodva a területen levő létesít­mények ortogonális bemérése. 6. A Dunavölgyi Főcsatorna men­tén keresztszelvények felvétele (a vasúti töltés lábától a Dunavölgyi Főcsatorna töltés mentett oldali lá­báig). 7. A Dunavölgyi Főcsatorna 50 méterenkénti mederfelvétele. A feladatokat a nappali tagozatos hallgatók nyolc, a levelező hallgatók 4—4 csoportra osztva, négy gyakor­latvezető irányítása mellett hajtották végre. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum igazgatójának felkérésére a gyakorlatvezetők kiváló hidrogeo­­déták voltak: Milasovszky Géza, a VIZITERV geodéziai osztályvezető­je, Jakab József, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, Novotny Iván az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság geodéziai cso­portvezetője és Aszalós János a Ti­szántúli Vízügyi Igazgatóság főelő­adója. A külső munkára rendelkezésre álló négy nap alatt az egyes munka­fázisokat a következő csoportosítás­ban gyakorolták a hallgatók: A. fel­adat: a sokszögvonal mérése és szá­mítása. B. feladat: alapszintezés. C. feladat: mederfelvétel, keresztszel­vény-felvétel. D. feladat: tachimetri­kus és ortogonális felvétel. A. feladat: sokszögvonal mérése és számítása: Ат. előre adott, s fakarókkal állan­dósított sokszögvonal bemérése és irodai feldolgozása. A szögmérést MOM Te—Dl típusú 6” leolvasóképességű teodolittal egy fordulóban, két távcsőfekvésben vé­gezték el. Az irányzott pontokon há­romlábú vasállvánnyal körkereszt­metszetű kitűzőrúd állt központosán. (1. sz. ábra.) A hosszmérést 50 méteres acélkere­tes mérőszalaggal végezték, oda-visz­­sza méréssel. A gyakorlóterepen a hosszmérést nehezítő terepakadályo­kat lépcsős méréssel kellett leküz­deni. A délelőtti terepmunka után, dél­után az Intézet gyakorlótermeiben a sokszögvonalakat és poláris ponto­kat hétjegyű trigonometriai táblázat és számológép segítségével számolták ki. Ennek keretében irányszögszámí­­tás és középtájékozási szögszámítást is kellett végezni. A meghatározás alapjául a koordináta-jegyzékben szereplő háromszögelési pontok szol­gáltak, melyek henger déli rendszer­ben vannak meghatározva. A kiszámított sokszögvonalakról sokszögelési vázlat készült. A sok­szögpontokat koordinátáik alapján az 1: 500 méretarányú részletes hely­színrajzra is fel kellett hordani. B. feladat: alapszintezés: Ezt a feladatot MOM 35 U-típusú szintező műszerrel kellett megoldani. A koordináta-jegyzékben szereplő magassági alappontokból kiindulva magassági értéket kellett adni a sok­szögpontoknak és a Dunavölgyi Fő­csatorna hektométer-köveinek a ki­jelölt szakaszon. (2. sz. ábra.) Ebbe a csoportba tartozott a terü­letszintezés is. A munka 20 méteres négyzetháló kitűzésével kezdődött, majd a hálózat sarokpontjainak, il­letve az esetleges közbeeső jellemző tereppontoknak a magasságát kellett szintezőműszerrel és léccel meghatá­rozni. A területen levő anyaggödrö­ket vízszintes értelemben a rácsháló­zatra vették fel. A területszintezés adatai az 1: 500 méretarányú részletes helyszínrajz szintvonal tervezéseinek képezte alapját. C. feladat: mederfelvétel, kereszt­szelvény-felvétel: A feladat a Dunavölgyi Főcsator­nán keresztszelvények 50 méteren-3. ábra. Mederfelvétel kifeszített szelvénykötél mellett 44

Next

/
Thumbnails
Contents