Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-04-01 / 2. szám
évben várható vízkésziet-kihasználtságát ínutatja be TVK-egységek szerinti bontásban. A vízkészletek kihasználtsága ekkor országos átlagban mintegy 46%, a 2. TVK területén azonban csak 9%, míg a 8. és 12. TVK területén 79%, ugyanakkor az 5. TVK területén a felszíni vízkészletben 4,8 m3/s hiány mutatkozik. Külön ki kell emelni a Tisza vízkészletgazdálkodási helyzetét, amelyet az 1970. évi vízmérleg alapján szerkesztett vízgazdálkodási hossz-szelvény szemléltet. (3. ábra.) Az adatok azt mutatják, hogy amennyiben a folyómenti szomszédos országokban levő vízhasználatok a mérlegben figyelembe vett érték fölé nem növekednek, a vízigények a kritikus augusztusi hónapban 80%-os biztonsággal kielégíthetők. Várható azonban a mellékfolyók völgyében a külföldi vízfelhasználás növekedése, ezért a vízpótlórendszerek további tervezése során nemcsak a hazai vízhasználatok növekedésével, hanem a számunkra felhasználható készletek csökkenésével is számolni kell. A tiszai vízhasználatok engedélyezése szorosan összefügg a mellékfolyók vízmérlegével és a külföldi vízhasználatokkal, ezért a Tisza völgyében a vízigények a Kiskörei vízfelhasználásnak kb. 75%-a felszíni és 25%-a felszín alatti készletből származik. A legnagyobb vízfelhasználó az ipar, mely 1,8 milliárd m3-nyi friss vizet fogyaszt. Teljes vízfelhasználása azonban ennél jóval nagyobb, minthogy a teljes ipari vízfelhasználásnak kb. 40%-át az üzemen belüli ismételt vízfelhasználás, vízforgatás biztosítja. Ezt az eljárást a vízzel való takarékos gazdálkodás érdekében a jövőben még nagyobb mértékben kell alkalmazni. Az 1970. évi vízigény 5,3 milliárd m3-re becsülhető, ebből 2,9 milliárd az ivó- és ipari víz. Az ország vízkészletének 1970-re várható kihasználtságát vizsgálva, megállapítható, hogy a vízmérleg a nagy területi egységekre általában egyensúlyban van. A részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy a III. ötéves terv időszakában jelentkező vízigények Veszprém, Fejér, Pest, Nógrád, Heves, Borsod, Szolnok, Csongrád és Békés MlOnR/s DRÁVA (Murával) □ 0-10% £3 11-307. И 31 SO 7. SI-701 Ш >70% п. кг 2% ох т ох Kihasználtság У.-ban-gfe-i»; S; 55 Nj •Sate'i-ss Hasznaltvlzvisszavezetés Felhasználatlan vízkészlet---Vízfelhasználás m. Százalékos kihasználtság Fő fal у ók partiszőrésa vízkészlete ^ ша. Területi felszínalatti vízkészlet n ve m Százalékos kihasználtság SO m>/s 2.TVK 97. Felszíni es felszínalatti vízkészlet területi, átlagos kihosznóltsoga 2. ábra. Magyarország vízkészletének várható kihasználtsága 1970-ben (augusztusi 80%-os előfordulási valószínűség) megyék egyes területein már csak tárolók építésével elégíthetők ki, míg Zala, Somogy és Baranya területén a Dráva vízkészletének fokozottabb kihasználására kell törekedni. Fontos tehát — különösen a vízhiányos területeken — az összes vízigények feltárása, a helyi és központi kezdeményezések összehangolása, a vízgazdálkodási beruházások koordinálása, és a többcélú, leggazdaságosabban megvalósítható vízpótló rendszerek helyes kiválasztása. A vízhasználatok nyilvántartása az 1. ábrán feltüntetett kartonrendszer segítségével történik. A vízhasználatok legfontosabb adatait feltüntető nyilvántartási rendszer alapján alkothatunk képet vízkészleteink jelenlegi helyzetéről és a várható mezőgazdasági, kommunális, ipari fejlesztési igények kielégítésének jövőbeli lehetőségéről. A 2. ábra — az augusztusi 80%-os előfordulási valószínűségű kisvizekre vonatkoztatva — az ország 1970. Vízlépcső üzembe helyezéséig csak a legtakarékosabb vízkészletgazdálkodással, korlátozott mértékben elégíthetők ki. A következő időszakban módszeresen tovább kell folytatni a hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészletek pontosabb meghatározását, a vízkészletek mennyiségi és minőségi jellemzői közötti összefüggések feltárását, a műszakilag és gazdaságilag megalapozott vízhasználati normák és normatívák megállapítására irányuló munkát. Meg kell határozni az egyes vízfolyások szennyvízzel való terhelhetőségének kritériumait. A meglevő vízhasználatok műszaki felülvizsgálatát ez évben be kell fejezni. A vízkészletek nyilvántartási rendszerét összhangba kell hozni a vízjogi engedélyezési eljárással, és meg kell szüntetni az engedélyezési eljárásban fennálló ügyintézési hátrálékot. Ugyanakkor lényegesen egyszerűsíteni és a felesleges formális elemektől mentesíteni kell a vízjogi 35
