Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
vények létesítéséhez újabban kormányengedély szükséges. Szőlőben és földimogyoróban a kivitel volumene is erőteljesen növekszik. Ennek magyarázata egyrészt a jó minőség és a versenyképes ár, továbbá a klímával összefüggő érési idő kedvező volta. A körtét, szilvát szinte erdősűrűségben ültetik. A korona alatt nyáron a gyom elhal. A fákat öntözik, de soha nem kapálják. A citruson kívül az állattenyésztés gazdasági jelentősége is egyre növekszik. Néhány éven belül a fejőstehén állomány 19 ezerről 72 ezerre növekedett. Az országos évi, tehenenkénti fejési átlag 4800 liter, az ellenőrzött gazdaságokban 5847 liter, de igen gyakori 6000—6500, sőt 7000 literes tehén is. Egész Izraelben az izraeli— friesi fekete tarka (ost-fries) szarvasmarhát tenyésztik. A fejőstehenet csak istállózva tartják. A húsmarhát ridegtartással legelőn nevelik. E célra az igénytelen, Jugoszláviából és Törökországból importált és főként helyi tenyészanyagot megfelelő célból választott apaállattal keresztezik. Ezt a marhafajtát legelőn nevelik és az állatok semmiféle abrakot nem kapnak. Az izraeli fejési átlag rendkívül magas. Még a kisparaszti gazdaság átlaga is eléri az 5000—6000 litert. A fejőstehén általában a következő összetételű abraktakarmányt kapja: Százalék 22 12 57 3 3 3 100% A tehenet önitatós, modern istállóban tartják és a fej és még a 6—10 ítehenes parasztgazdaságban is teljesen gépesítve van. A fejési művelet higiéniájára általában igen nagy gondot fordítanak. Legnagyobb gond az alomanyag hiánya. Szalma igen kevés terem az országban, és a világpiacon is nehezen hozzáférhető. Emiatt a legkulturáltabb istállóban is gyakori a nagy sár, ami a fejési átlagnak nyilván nem kedvez. Az egyik kibbucban láttam például, hogy almozásra szecskázott gyaluforgácsot használnak, ami egyrészt éles és merev anyag, savanyodásra is hajlamos és mindenképpen csak kényszermegoldásnak tekinthető. E látvány nyomán hazai viszonyainkra gondoltam, ahol mérhetetlen kukoricaszártömeg megy tönkre, miközben nincs elegendő szalmánk. Szecskázott kukoricaszárral nyilván számos országban kitűnően megoldanák a jószág almozásának nagy fontosságú nyitott kérdését. Tíz ország fejési átlagát (1959) a következő tábla mutatja: Egy tehénre jutó átlagos tejhozam Ausztria Kilogramm 2359 Belgium 3602 Dánia 3631 Hollandia 4029 Jugoszlávia 1126 Lengyelország 1981 Svájc 3146 Svédország 2767 Szovjetunió 1767 Magyarország 2160 Magyarország (1962) 2115 Amint a táblázat mutatja, Izrael mezőgazdasága a tejtermelésben rövid néhány év alatt igen szemrevaló eredményt ért el, mert az izraeli— friesi fekete tarka tartásával lényegesen nehezebb tartási körülményei ellenére a dán mezőgazdaságot is maga mögött hagyta, de maga mögé utasított olyan sokévszázados hagyományokra visszatekintő országokat is mint Svájc, Hollandia, Belgium stb. Az egy főre jutó nagy fogyasztás miatt az ország még ennek ellenére is behozatalra szorul tejtermékben, amelynek megszüntetését a mezőgazdaság vezetői Izraelben 1966—67-re tervezik. Mint minden termelési ágban, ma már a tejtermelésben is a rentabilitás a döntő szempont Izraelben. A Maabarot kibbuc egyik szakembere a következőkben adta elő, hogyan vizsgálják a tejtermelés rentabilitását. Számításuk 1000 takarmányegységre vonatkozik, amely — mint előbb közöltük —, különféle anyagokból tevődik össze. Az I. oszt. gazdaság 1000 egységből 1360—1400 liter a II. oszt. gazdaság 1000 egységből 1300 liter a III. oszt. gazdaság 1000 egységből 1210 liter tejet termel. A termelő a tej literjéért 33—35 agórát (1 líra = 100 agóra, 1 líra = 10 forint). A jól vezetett gazdaság az 1000 takarmány-egységet tejértékben 460 lírában, a rossz gazdaság 336 lírában hasznosítja. Az egyes gazdaságok közötti színvonalkülönbségre jellemző, hogy egyik az 1000 takarmányegységből 57—60 líra tiszta hasznot produkál, ugyanakkor a leggyengébb gazdaság 40—50 Urát ráfizet. Minthogy a gazdaságokat az árak a legintenzívebb termelésre kényszerítik, minden termelési ágban az a gazdaság versenyképes, amely a legkedvezőbb adottságokkal indul adott termelési ágban, vagy amihez a gazda a legjobban ért. Az állam csak a nyereségben „társ”, a termelés kockázata a termelőé. Ez a körülmény a gazdát maximális erőkifejtésre ösztönzi. Izraelben a pasztőrözött tej kiskereskedői ára 42 agóra, tehát csaknem azonos a magyar forintárral. Ez az ár az összes ráfordításokkal együtt az izraeli önköltség alatt van. A kormányzat ezt úgy ellensúlyozza, hogy a tejet 2 százalék zsírtartalommal hozzák forgalomba, amiből a fogyasztásra juttatott tej ártámogatása megtérül. Olajpogácsa korpa árpa, cirokmag, tengeri só és egyéb ásv. anyag lucernaliszt melasz A következő táblázat azt mutatja, hogy hazai tejtermelésünk az egyes társadalmi szektorokban miképpen alakul. Egy tehénre jutó átlagos évi tejhozam/liter > « Állami g.-ban Tsz közös g.-ban Háztáji és egyéb g.-ban összes g.-okban 1958 2306 2380 1990 2105 1959 3309 2160 2065 2160 1960 3306 2030 2100 2190 1961 2291 1960 2120 2170 1962 3160 1884 2080 2115 1963 3087 2124 2150 2235 A táblázat adatai az állami gazdaságok eredményei szerint már eléggé biztatóak. Elég vigasztalan képet mutat azonban a tsz és a háztáji gazdaságok eredménye. Aligha szorul bizonyításra, hogy a mi szarvasmarha-tartási adottságaink lényegesen kedvezőbbek, mint Izraelé és csak megfelelő szorgalom, érdekeltség kérdése, hogy eredményeinket mihamarabb megjavítsuk. A másik nagy tehertételünk teheneink rossz tbc-statisztikája. Izrael e téren is élenjár, mert tbc-s tehénállomány egyáltalán nincs. Vincze Oszkár Folytatás a következő számban Egy bolgár szakember olyan készüléket szerkesztett, amellyel a tenger hullámzásának erejéből ipari mértékben is villamosenergia fejleszthető. Az elmúlt 45 esztendő kísérletei során készülékének két változatát próbálta ki. A legutóbbi típus eredménye már igen bíztató. Alkalmazása révén lehetővé válik olyan erőművek építése, amelyek az 50 centiméternél magasabb hullámok energiájából áramot fejlesztenek. A feltaláló elképzelése szerint az épülő erőmű egységeit egymástól 40—50 méternyire helyezik el a tengerben a partvonallal párhuzamosan mintegy 1000 méter hosszúságban. Egy ilyen erőmű több mint 220 millió kilowattóra villamosenergiát ad. 28
