Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
7. ábra. Szájtus-kezelés fürdőfejlesztés az első világháború miatt elmaradt. 1924-ben azonban felépítették és 1933-ban kibővítették a Hungária forrás ivócsarnokát. 1932-ben megnyílt a Juventus kádfürdőosztály is. Ugyanebben az évben a fürdő gyógyvízigényének kielégítésére, a természetes források mellett próbafúrásokkal feltárták az Attila és a Juventus kutak vizét. A belügyminiszter 211.213/1933 — XV. sz. határozatával engedélyezte az úrn „fürdőtörvény” előírásai szerint a gyógyfürdővé való nyilvánítást. 1936-ban a próbafúrásokkal feltárt Attila és Juventus kutak végleges kialakítására is sor került. Ugyanebben az évben fúrták a Hungária II. számú kutat is. 1936—37-ben bővült a Juventus kádosztálya, orvosi kezelő és rendelő létesült, az emeleti részen pedig 23 szobás korszerű gyógyszálló részleget alakították ki. 1942-ben korszerűsítették a gőzfürdőt. A Rudas gyógyfürdő 1944. XII. 24-ig, amikor a háborús események miatt bezárták, a gőzfürdő, a kádfürdők, az uszoda, a szálloda, az ivócsarnok, az ásványvízüzem részlegekkel üzemelt. A második világháborúban a főváros ostroma alatt a fürdő is súlyos károkat szenvedett. Teljesen elpusztult az épület szállodai, éttermi szárnya. Súlyosan megrongálódott az uszoda, a gőzfürdő egy része és a kádfürdő osztály. A háborús károk nagyságrendje kb. 60—70 %-os volt. A fürdő dolgozóinak önfeláldozó, lelkes munkája eredményeként, ideiglenes helyreállítás után 1945. szeptember 1-én megnyílt a gőzfürdő, 1946. július 15-én a Juventus kádosztály és 1948. augusztusában pedig az uszoda. 1953-ban elkészült a gyógyfürdő — a gőz- és kádosztályok — újjáépítése, melynek során a fürdőépület és az úszócsarnok közti utcaköz helyén új fürdőelőcsarnok épült. 1954-ben pedig üzembe helyezték a fürdő 30 ágyas rheumakórház részlegét. Az uszoda végleges újjáépítése anyagi nehézségek miatt sokáig váratott magára. 1965-ben megnyílt az új ivócsarnok, melyet az Erzsébet-híd, déli hídlejárója alatt, park felőli bejárattal alakították ki. Az ivócsarnok a Hungária, Attila és Juventus források vízével szinte elválaszthatatlan a Rudas fürdő mai képétől. A Juventus rádiumos kádosztályát szinte kizárólag gyógykezelés végett, az úszócsarnokot pihenés, sport, edzés céljából tartják nyitva, néha egyes mozgásszervi betegségek gyógyítására is használják. A fürdő személyforgalmának alakulása azt bizonyítja, hogy mind a gyógyfürdő, mind az uszoda népszerűsége állandóan nő. Tájékoztatásképpen látható, hogy 1878-tól 1965-ig miképpen alakult a fürdő személyforgalma. Év Uszoda Gőz Kád összesen 1878 75 000 1888 194 957 1898 257 443 1908 62 949 62 811 85 083 210 843 1910 63 329 99 071 59 421 220 821 1920 128 624 187 148 131 387 477 183 1925 96 363 157 306 87 033 340 702 1935 96 448 72 769 19 114 188 331 1938 98 374 70 752 19 234 188 360 1946 42 671 3 304 45 975 1948 16 061 57 585 12 953 86 599 1949 62 410 71 214 15 890 149 514 1952 226 151 118 785 27 269 372 205 1960 164 978 236 472 72 016 473 466 1965 — 300 217 76 236 376 453 A Gellért, Széchenyi, Lukács gyógyfürdők mellett az aránylag kisebb befogadóképességű Rudas gyógyfürdő 1965-ben az összes fővárosi gyógyfürdő-kezelések kb. 10 %-át látta el és az SZTK-betegek közül szintén 10 %-ot gyógyított. Mivel hazánkban 1960-ban kezdődött meg Hévízen az ínysugárfürdőkezelés, azért annak tapasztalatai alapján alakították ki ezt az újszerű kezelési módot. A kezelés lényege abban áll, hogy a kezelőfejeken, az ún. szájzuhanyrózsákon át aránylag nagy nyomással vizet porlasztanak a beteg szájrészre. A víz hőfoka kb. 37—45 C°. A történeti fejlődés áttekintése után igyekeztem bemutatni — néhány kiragadott példával —, hogy a Rudas fürdő mai állapotában, felújítva, szerkezetében megerősítve, megszépítve, de műemléki értékét megtartva ismét a fővárosi, vidéki, valamint a külföldi közönség rendelkezésére áll. Végezetül megállapítható, hogy a ma társadalmának szintén sikerült megőrizni az ún. „zöldoszlopos” fürdő emlékét és remélhetőleg sikerülni fog a jövőben is. Matusek Géza Svájc természetes vizei nagymértékben elszennyeződtek. Nemrégiben Basel halászati bérlői gerjedtek jogos haragra, mert a folyóba bocsátott ciánkáli az egész halállományt kipusztította. Basel-kanton vezető ügyésze Dr. W. Burkard azonban elutasította a halászati jog bérlőinek feljelentését, kijelentve, hogy a gyanúsított üldözése nem az ő, hanem a vízvédelmi bizottság feladata, amely viszont az építési kormánynak van alárendelve. (Első változat. A szerk.) A Vízvédelmi Hivatal viszont tüstént sietett kijelenteni, hogy nem érzi magát illetékesnek a feljelentés átvételére, mert a kanton vegyészének írásbeli jelentését be kell várnia. (Második változat. A szerk.) A kanton vegyésze, Dr. Müller viszont azt az álláspontot képviselte, hogy e vízszennyezés esetében egyértelmű súlyos életveszély forog fenn. Egyetlen milligramm ciánkáli „egy kiló ember” halálát okozhatja. (Harmadik változat) A kanton vegyészének átadott, viszonylag későn érkezett minta (amikor a méreghullám már alaposan felhígult) literenként még mindig 3 milligramm ciánkálit tartalmazott. (Negyedik változat.) A baseli hatóságok ilyen habozó döntései nyomán egyik halászati jogbérlő az Országos Rendőrségi Hivatalhoz nyújtott be feljelentést. Feltehető volt ugyanis, hogy a szennyeződést Nyugat-Németországban okozták. A nyugatnémet hatóságok mindenesetre közölték, hogy őket a báseliek még nem tájékoztatták. (Ötödik változat.) A másik halászati jogbérlő (ügyvéd) Baselban feljelentést akart tenni. Az ügyvéd arra az álláspontra helyezkedik ugyanis, hogy ezúttal valóságos veszély forog fenn, mert a, Wiese-ben sok baseli lakos fürdik. A nagyobb koncentrációjú ciánkáli beszivárgása a talajvíz tisztaságát is nagymértékben veszélyezteti. (A cikk megjelenésekor az illetékest még fürkészik. Ügy látszik viszont: az egész világ egy város,) 22
