Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1967-02-01 / 1. szám

8 — 12,30 óráig 23 kapcsolás 12.30 — 14,20 óráig 12 kapcsolás 14,20 — 16,35 óráig 12 kapcsolás 16,35 — 18,30 óráig 12 kapcsolás 18.30 — 22 óráig 17 kapcsolás 22 — 24 óráig 8 kapcsolás napi ö$sz. kapcs. sz. 112 A hidropneumatikus berendezés működéséből adódik, hogy az a napi fogyasztás görbét minden időszak­ban követi és a fentiekben közölt kapcsolási számoknak megfelelően °/o í/ I az egyes fogyasztási szakaszokra fű­­részgörbeszerűen rajzolódik fel. A tárolómedencés és hidropneu­matikus rendszerek méretezésére vo­natkozó főbb irányelvek előrebocsá­tása után a következő szempontok mérlegelése látszik indokoltnak, azon kérdés eldöntésénél, hogy mi­kor célszerű és gazdaságos a tároló­medencés, illetve hidropneumatikus rendszer alkalmazása az ivóvízellá­tásban. 1. Az esetben, ha a rendelkezésre álló vízbeszerzőhely nem teszi lehe­tővé a napi maximális vízszükséglet pillanatnyi értékének kétszeres víz­­mennyiségét, hidropneumatikus be­rendezés csak akkor alkalmazható, ha egy térszinti medence a kívánt kiegyenlítést biztosítani tudja. 2. Az esetben, ha a szivattyú-egy­ség 10 kW-nál nagyobbra adódik, hidropneumatikus berendezés alkal­mazása nem célszerű, mert a gyakori indítás, leállás energiavételezési szempontból is kedvezőtlen, de ilyen teljesítményű motoroknál már egyéb vonatkozásban is káros. Hidropneu­matikus berendezésnél, amikor a vízbeszerzés mélyfúrású kútból tör­ténik, minden esetben szükséges közbenső térszinti tárolómedence al­­kalmázása, mert annak elhagyása esetén az óránként hatszor ismét­lődő depresszió-változás a mély­fúrású kút idő előtti tönkretételét vonja maga után. 3. Általánosságban a gyakorlat azt mutatja, hogy 2000 főnél nagyobb településnél vagy annak megfelelő napi vízigényű ivóvízellátó műnél nem célszerű hidropneumatikus be­rendezés alkalmazása részben a már említett okok miatt, továbbá pedig azért, mert létesítési költség szem­pontjából sem jelent lényeges előnyt az alkalmazása. 4. Célszerű és gazdaságos viszont hidropneumatikus rendszer alkalma­zása alárendeltebb szerepű és jelen­tőségű, általában 2000 főt meg nem haladó településeknél, ilyen telepü­lések vízigényének megfelelő ivóvíz­szolgáltató műveknél, ha egyéb szempontok alkalmazását nem zárja ki. 5. A hidropneumatikus berendezés egyébként üzemeltetési szempontból előnyös, mert automatikája egyszerű, a berendezés könnyen kezelhető. Mészáros Pál Ünnepi előadóest a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság felsőfokú oktatási intéz­ménye öt év óta működik Baján. Az intézmény a felsőoktatás igényeinek megfelelő oktatáson kívül, je­lentős társadalmi szerepet is vállalt Baja város életé­ben. Az oktatói kar jelentős társadalmi munkát vé­gez. Az ideológiai Tanszék vezetője a városi TIT el­nöke. Az intézet égisze alatt működik a Hidrológiai Társaság bajai csoportja. Két év óta alakult meg a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportja, s programjául a vízügyi szolgálat beodéziai igényeit kiszolgáló „hidrogeodézia” kidolgozását tűzte ki feladatául. 1966. év jelentős rendezvénye volt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportjának utolsó záró­ülése, hielyet a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum­mal és a TIT bajai szervezetével közösen rendezett meg. Az ünnepi előadóestet a „Magyar artézikútfúrás” centenáris jubileuma alkalmából rendezték meg. Az ünnepi előadóesten a program szerint a megnyi­tót a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület titkára (dr. Babos Károly tanszékvezető tanár) tartotta. Üdvözölte a megjelenteket, megadta az est programját, s felol­vasta az üdvözlő táviratokat. Az első előadást dr. Homoródi Lajos professzor, az Építés és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnökkar dékánja tartotta. Előadásának címe: „Mesterséges hol­dak felhasználása a geodéziai feladatoknál” volt. Ér­tékes előadását diavetítéssel és ábrák bemutatásával szemléltette. Az előadás szünetében a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportjának fogadása volt megtartva. A kb. egy órás szünet alatt Baja város műszaki közönsége meg­ismerkedett az intézettel és az ország különböző részé­ből összegyűlt szakemberekkel. A második előadást Ócsvár Rezső Alpár-díjas oki. mérnök tartotta „100 éves a magyar artézikútfúrás” — címmel. Előadásában kihangsúlyozta a Zsigmondy­­vállalkozás jelentős szerepét és úttörő munkáját az országos artézikútfúrás terén. A Zárószót Bándy István tanszékvezető tanár tar­totta a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum nevé­ben. Megköszönte a vendégek megjelenését, s méltatta az ünnepi előadóest eredményeit. A rendezvény végén a megjelent országos hírű ven­dégek tiszteletére a Felsőfokú. Vízgazdálkodási Tech­nikum vacsorát adott, melyen Czédli György igazgató köszöntőt mondott. Megjelent az előadáson dr. Hazay István professzor, az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Rektora, az egyetem több oktatójával, Tóth Lajos a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója a Válla­lat több osztályvezetőjével, dr. Kriván Pál az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem tanszékvezetője. Képvi­seltette magát az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Állami Földmérő és Térképészeti Hivatal, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, Vízügyi Tervező Vállalat, VITUKI és több Vízügyi Igazgatóság, és a Felsőfokú Földmérő Technikum. Jelen volt Baja Város Párt- és Tanácsi szerveinek több vezetője és képviselője. A Magyar Rádiótól Tomkai Judit készített helyszíni ri­portot, a Petőfi rádióban „Foglalkozásuk a víz” cím­mel adták elő. Az előadóest sikere bebizonyította, hogy Baja város műszaki érdeklődésű dolgozói igénylik a színvonalas műszaki előadásokat, s ez ösztönzőleg hat a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és Baja város jó viszo­nyának elmélyítésére. Dr. Babos Károly 18

Next

/
Thumbnails
Contents