Vízgazdálkodás, 1967 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1967-02-01 / 1. szám
8 — 12,30 óráig 23 kapcsolás 12.30 — 14,20 óráig 12 kapcsolás 14,20 — 16,35 óráig 12 kapcsolás 16,35 — 18,30 óráig 12 kapcsolás 18.30 — 22 óráig 17 kapcsolás 22 — 24 óráig 8 kapcsolás napi ö$sz. kapcs. sz. 112 A hidropneumatikus berendezés működéséből adódik, hogy az a napi fogyasztás görbét minden időszakban követi és a fentiekben közölt kapcsolási számoknak megfelelően °/o í/ I az egyes fogyasztási szakaszokra fűrészgörbeszerűen rajzolódik fel. A tárolómedencés és hidropneumatikus rendszerek méretezésére vonatkozó főbb irányelvek előrebocsátása után a következő szempontok mérlegelése látszik indokoltnak, azon kérdés eldöntésénél, hogy mikor célszerű és gazdaságos a tárolómedencés, illetve hidropneumatikus rendszer alkalmazása az ivóvízellátásban. 1. Az esetben, ha a rendelkezésre álló vízbeszerzőhely nem teszi lehetővé a napi maximális vízszükséglet pillanatnyi értékének kétszeres vízmennyiségét, hidropneumatikus berendezés csak akkor alkalmazható, ha egy térszinti medence a kívánt kiegyenlítést biztosítani tudja. 2. Az esetben, ha a szivattyú-egység 10 kW-nál nagyobbra adódik, hidropneumatikus berendezés alkalmazása nem célszerű, mert a gyakori indítás, leállás energiavételezési szempontból is kedvezőtlen, de ilyen teljesítményű motoroknál már egyéb vonatkozásban is káros. Hidropneumatikus berendezésnél, amikor a vízbeszerzés mélyfúrású kútból történik, minden esetben szükséges közbenső térszinti tárolómedence alkalmázása, mert annak elhagyása esetén az óránként hatszor ismétlődő depresszió-változás a mélyfúrású kút idő előtti tönkretételét vonja maga után. 3. Általánosságban a gyakorlat azt mutatja, hogy 2000 főnél nagyobb településnél vagy annak megfelelő napi vízigényű ivóvízellátó műnél nem célszerű hidropneumatikus berendezés alkalmazása részben a már említett okok miatt, továbbá pedig azért, mert létesítési költség szempontjából sem jelent lényeges előnyt az alkalmazása. 4. Célszerű és gazdaságos viszont hidropneumatikus rendszer alkalmazása alárendeltebb szerepű és jelentőségű, általában 2000 főt meg nem haladó településeknél, ilyen települések vízigényének megfelelő ivóvízszolgáltató műveknél, ha egyéb szempontok alkalmazását nem zárja ki. 5. A hidropneumatikus berendezés egyébként üzemeltetési szempontból előnyös, mert automatikája egyszerű, a berendezés könnyen kezelhető. Mészáros Pál Ünnepi előadóest a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum az Országos Vízügyi Főigazgatóság felsőfokú oktatási intézménye öt év óta működik Baján. Az intézmény a felsőoktatás igényeinek megfelelő oktatáson kívül, jelentős társadalmi szerepet is vállalt Baja város életében. Az oktatói kar jelentős társadalmi munkát végez. Az ideológiai Tanszék vezetője a városi TIT elnöke. Az intézet égisze alatt működik a Hidrológiai Társaság bajai csoportja. Két év óta alakult meg a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportja, s programjául a vízügyi szolgálat beodéziai igényeit kiszolgáló „hidrogeodézia” kidolgozását tűzte ki feladatául. 1966. év jelentős rendezvénye volt a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportjának utolsó záróülése, hielyet a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikummal és a TIT bajai szervezetével közösen rendezett meg. Az ünnepi előadóestet a „Magyar artézikútfúrás” centenáris jubileuma alkalmából rendezték meg. Az ünnepi előadóesten a program szerint a megnyitót a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület titkára (dr. Babos Károly tanszékvezető tanár) tartotta. Üdvözölte a megjelenteket, megadta az est programját, s felolvasta az üdvözlő táviratokat. Az első előadást dr. Homoródi Lajos professzor, az Építés és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnökkar dékánja tartotta. Előadásának címe: „Mesterséges holdak felhasználása a geodéziai feladatoknál” volt. Értékes előadását diavetítéssel és ábrák bemutatásával szemléltette. Az előadás szünetében a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület bajai csoportjának fogadása volt megtartva. A kb. egy órás szünet alatt Baja város műszaki közönsége megismerkedett az intézettel és az ország különböző részéből összegyűlt szakemberekkel. A második előadást Ócsvár Rezső Alpár-díjas oki. mérnök tartotta „100 éves a magyar artézikútfúrás” — címmel. Előadásában kihangsúlyozta a Zsigmondyvállalkozás jelentős szerepét és úttörő munkáját az országos artézikútfúrás terén. A Zárószót Bándy István tanszékvezető tanár tartotta a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum nevében. Megköszönte a vendégek megjelenését, s méltatta az ünnepi előadóest eredményeit. A rendezvény végén a megjelent országos hírű vendégek tiszteletére a Felsőfokú. Vízgazdálkodási Technikum vacsorát adott, melyen Czédli György igazgató köszöntőt mondott. Megjelent az előadáson dr. Hazay István professzor, az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Rektora, az egyetem több oktatójával, Tóth Lajos a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója a Vállalat több osztályvezetőjével, dr. Kriván Pál az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem tanszékvezetője. Képviseltette magát az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Állami Földmérő és Térképészeti Hivatal, az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat, Vízügyi Tervező Vállalat, VITUKI és több Vízügyi Igazgatóság, és a Felsőfokú Földmérő Technikum. Jelen volt Baja Város Párt- és Tanácsi szerveinek több vezetője és képviselője. A Magyar Rádiótól Tomkai Judit készített helyszíni riportot, a Petőfi rádióban „Foglalkozásuk a víz” címmel adták elő. Az előadóest sikere bebizonyította, hogy Baja város műszaki érdeklődésű dolgozói igénylik a színvonalas műszaki előadásokat, s ez ösztönzőleg hat a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és Baja város jó viszonyának elmélyítésére. Dr. Babos Károly 18
