Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

fokozódik. Az összes fogyasztást befolyásolni a fűtési normák betartásával, a helyes, gazdaságos tüzelési módszerek kialakításával és az előírás szerinti tárolással lehet. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert belvízvédelmi szivattyútele­peinken ma is átlag 7—10 ezer tonna szén tárol, néha éveken keresztül. Bár kellő takarás esetén a tárolást kevéssé tűrő barnaszenek kalóriaérték vesztesége sem emelkedik bizonyos idő után 10% fölé (szovjet és francia kutatási eredmé­nyek), a porlódás ezt a veszteséget tovább nö­veli. Lényeges javulás a készletek csökkentésé­vel, vagyis a telepek villamosításával és diesele­­sítésével érhető el. Gázolaj felhasználás. A gázolaj felhasználás kisebb mértékben a belvízvédelmi szivattyú­­telepek és öntözés, nagyobb mértékben a föld­­munkagépek, illetőleg a járművek felhasználásá­ból adódik (4. ábra). Az időjárás befolyásoló hatása itt lényegesen kisebb, az egyéb felhasz­nálást a munka jó szervezésével, a gépek és szál­lítóeszközök ésszerű kihasználásával lehet gaz­daságossá tenni. Ennek vizsgálata meghaladja jelen tanulmány kereteit, azonban igen fontos lenne pl. a gépesített földmunkák önköltségének vizsgálatánál ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkozni. Mint a diagrammból látható, az ossz fogyasztáson belül nőtt a járművek felhasználá­sának aránya, ami a járműpark fejlődésére, tel­jesítményének növekedésére utal. Villamosenergia felhasználás. A villamosener­gia felhasználás döntően a belvízvédelmi telepek, öntözőtelepek és javítóműhelyek fogyasztásából adódik (5. ábra). Itt is elég nagy az időjárástól való függőség, a műhelyek fogyasztása viszont közel állandónak tekinthető. A felhasználás ro­hamos emelkedése egyes belvízi és öntözőtelepek villamosításával, továbbá a műhelyek fejleszté­sével és új műhelyek létesítésével függ össze. Bár minden lényeges nagy fogyasztó fel van ma már szerelve fázisjavító kondenzátorokkal, a gazdaságosabb üzemeltetésnek még sok lehe­tősége van. Például a terhelési tényezők nagy­mértékű és sokszor helytelen változtatása gyak­ran komoly többletveszteséget eredményez. Mi vei a jövőben — főleg az öntözés várható nagy arányú fejlődése miatt — ennél az energia faj­tánál várható a legnagyobb felfutás, a gazdasá­gos üzemelés kérdéseivel itt kell a legbehatób­ban foglalkozni. 103MWÓ II. Az energetikusi szervezet kialakítása A tervszerű és gazdaságos energiafelhasználás feltétele a kiépített, szakképzett energetikus szervezet. Az energetikusi szervezet felépítését és működését a 483.883/1952. (Tg. É. 74.) BEM. számú utasítás, majd a végrehajtásra vonatkozó 484.341/1952. BEM. számú közlemény és a 331.216/1954. NIM. számú utasítások szabályoz­ták. Az energiagazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében előírták, hogy 1 millió forint évi energiafelhasználás felett függetlenített energe­tikust kell rendszeresíteni. Fenti rendeleteket többé-kevésbé sikerült csak végrehajtani. El­értük azt, hogy minden szervünknél van már megfelelő alapképzettséggel rendelkező megbí­zott energetikus (gépészmérnök vagy gépész­­technikus). Mindegyik elvégezte az előírt és az OVILLEF által rendezett energetikusi tanfolyam valamelyikét és abból vizsgát is tett. Nem sike­rült viszont elérni a függetlenítést. Gyakorlatilag függetlenített energetikus csak a FOKA-nál, a szolnoki és gyulai Vízügyi Igazgatóságnál van. Egyéb helyeken sajnos az energetikusok túl van­nak terhelve más feladatokkal úgy, hogy ener­giagazdálkodás helyett legfeljebb csak energia­adminisztrálást végeznek. Az illetékes vezetők sokszor nem látják be, hogy az energetikus sok 90

Next

/
Thumbnails
Contents