Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-06-01 / 3. szám

4. ábra. Nagyrada (belsőségi vízlevezető árok) bonyolítanak le. 1960-ban ala­kult meg a megyében a Princi­pális-menti vízgazdálkodási tár­sulat és 1965. év végére a me­gye egész területére kiterjedve már 5 társulat végezte munká­ját. Ezen társulatokból 4 a víz­rendezést választotta fő felada­tának, míg az ötödik, a nyugat­zalai vízgazdálkodási és talaj­védelmi társulat a talajvédelmi feladatokat is programjába ik­tatta. Ez a társulat a Göcsej és Hetés tájegységen, a lakosság életszínvonalának, kulturális le­hetőségeinek felemelkedése ér­dekében az országban elsőként indította meg a keszthelyi Ag­rártudományi Főiskola által e tájra kikísérletezett talaj javí­tási módszerének végrehajtását. (Mély talaj javítás és vakondré­­nezés) Ezzel az úgynevezett mecha­nikai talajjavítással a talaj je­lenlegi kb. 20—25 cm vastag­ságú termőrétegét 50—70 cm-re kívánjuk növelni. Egyrészt a vízbefogadóképesség növelésé­vel és felszín alatti elvezetésé­vel, másrészt a talaj szellőzte­tésével lehetőséget kívánunk biztosítani a morzsalékos szer­kezet kialakítására. Amennyi­ben a mechanikai talajjavítás — párosulva a kémiai, biológiai talajjavítással — megfelelő eredménnyel jár, lehetőség nyí­lik a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelésre e terü­leten is. A tapasztalatok alap­ján tovább fogunk kísérletezni ezen a tájon a komplex melio­rációs munkákkal és a lehető leggazdaságosabb és leghaszno­sabb módszereket alkalmazzuk. A megyei vízrendezési munka költségkihatását az alábbi táb­lázat szemlélteti: mill. Ft Feladatok II. ötéves tervben tényleges ráfordítás III. ötéves tervben tervezett ráfordítás Állami 100,0 115,0 Társulati 87,6 135,4 összesen: 187,6 250,4 Az elmúlt időszakban a ta­nácsi feladatot képező belsőségi vízrendezések is jó irányban haladtak. A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság útmutatása alapján közösén kijelöltük azokat a köz­ségeket, ahol a belsőségi víz­rendezést meg akarjuk valósí­tani. Ebből a célból fontossági sorrendet állapítottunk meg, melyben a megyeszékhely után a járási székhelyek és a kiemelt községek szerepelnek. Így kí­vánjuk biztosítani, hogy a hi­telek elaprózása helyett a ren­delkezésre álló szűkös anyagi lehetőségek koncentrálásával hatékonyabban végezzük el feladatunkat. Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Lentiben és Za­­laszen tgró ton már évek óta je­lentős építési munkák folynak. A megyében a II. ötéves terv folyamán összesen 10,8 millió Ft-ot fordítottunk a települések belsőségi vízrendezésére. A III. ötéves terv előirányzata pedig 13,5 millió forint. a) Folyószabályozás, árvízvéde­lem A Zala folyó szabályozása több mint 20 millió forint rá-5. ábra. Kehida (belsőségi vízlevezető árok és híd) 68

Next

/
Thumbnails
Contents