Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-06-01 / 3. szám
Víz gazdálkodás AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG FOLYÓIRATA *• 1966. MÁJUS —JÚNIUS Dr. Török Lajos, a Zala megyei Tanács v. b. elnöke A víz mindennapi életünk egyik nélkülözhetetlen eleme. Ezért a vízgazdálkodásnak — több szempontból —• megyei viszonylatban is nagy jelentősége van. Az üzemek Vízellátása, az üzemi szennyvíz ártalmainak megelőzése, a vízgazdálkodást az ipari termelés fontos részévé teszi. A növekvő vízigények kielégítése céljából a vízszerzési lehetőségek feltárása, a víz minőségének szükségszerinti átalakítása egyre fontosabb feladattá válik. A jó ivóvíz a lakosság egészséges életkörülményének, a korszerű lakáskultúrának és a településhygiénia biztosításának legfőbb követelménye. Egyre nagyobb igény jelentkezik a városokban és a nagyobb falvakban is a vezetékes vízellátás és a szennyvíz elvezetés iránt. A mezőgazdaságban a víz kártételeinek elhárítása (árvízvédelem, belvízrendezés) mellett a vízgazdálkodási munka mindinkább kiterjed a folyók, tavak vizének, de a talaj és rétegvíznek is a növénytermelés és állattenyésztés hozamait növelő hasznosítására. Zala megye területe tipikus pannon dombvidék, melyet patakok, vízfolyások völgyei tagolnak. E terület nagyjából a kerkavidéki (Őrség—Hetés), a Zalai dombság (Göcsej) táját foglalja magába. Az éghajlat itt hűvös és csapadékos. A napsütéses órák évi átlagos öszszege 1750—1950 között van. Besugárzásban e megye hazánk legszegényebb vidéke. Az évi csapadékmennyiség viszont eléri a 800 mm-t. A nyári félévben mintegy 450—500 mm, a tenyészidőszakban pedig átlagosan 350—400 mm eső hull. Megyénk népgazdaságilag kifejezetten mezőgazdasági jellegű, és az ország legerdősültebb területei közé tartozik. Az összes terület 26,2%-a erdő. Emiatt viszonylag kevés itt a szántóföld (az összterület 40,7 %-a), de mintegy 68 000 kh jó termő természetes rét, valamint 36 000 kh jó minőségű legelő van a megyében. Ezek az adottságok és a kedvező csapadékviszonyok megfelelő lehetőséget teremtenek az állattenyésztés számára. Főleg a szarvasmarha tenyésztés fejlett, a 100 ha szántóra jutó állomány az országos átlagnak közel kétszerese. A szarvasmarha tenyésztés pedig mind a tej- és hústermelés, mind tenyészállat nevelés szempontjából fontos népgazdasági érdek. 1. VÍZRENDEZÉS Tekintettel megyénk adottságaira az itt folyó vízgazdálkodás munkájában a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek vízrendezésének elsődleges jelentőséget tulajdonítunk. Mivel megyénkben általában a talaj kis vízbefogadó és rossz vízáteresztő képességű, ezért nagyfokú a felületi vízképződés. Esős időszakban hamar megáll a víz a földeken és vízkárokat, a lejtős területeken pedig eróziót okoz. Emiatt a vízrendezést igen fontosnak tartjuk. Ennek nagy szerepe van a szántóföldi növénytermelés, a korszerű rét- és legelőgazdálkodás, valamint a nagyüzemi kertészetek kialakítása szempontjából. A megyén belül eredő vízfolyások részben a Zala, részben a Mura vízrendszeréhez tartoznak. A Zala folyó főbb mellékvizei megyénk területén a Felső-Válicka és a Szévíz. A Murába torkollik a Cserfával és az Alsó-Válickával bővülő 65
