Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
ügyi Igazgatóság jég-ügyeletén, ahol a végzett munka kiértékelése után megkapták a felmentést a jégtörő szolgálat alól. A jugoszláv területen dolgozó két magyar jégtörőhajó az URH állomások leszerelése után viszszatért Magyarországra és február 14-ével felmentését megkapta. A jégügyelet február 15-ével befejezte irányító tevékenységét. Összefoglalásként megemlítendő, hogy a jugoszláv és magyar helyi összekötők négy al kalommal találkoztak jugoszláv és magyar területen, egy-egy alkalommal volt központi összekötői találkozás. Üzemi telefon-és URH kapcsolatot folyamatosan fenntartottuk az egész védekezés ideje alatt. Sok tapasztalattal gazdagodtunk és úgy érezzük, hogy még szervezettebben és ütőképesebben fogjuk megoldani az elkövetkező jég elleni védekezést. Kiss György ÖNTÖZÉSI TAPASZTALATOK A KISÚJSZÁLLÁSI „DÓZSA” TSZ-BEH Termelőszövetkezetünk 1949. március 18-án alakult- 110 kh. területen, 18 taggal. A közös gazdálkodás előnye hamar bebizonyosodott, mert 1952-ben már 400 tagot és 3000 kh-t tartottunk nyilván. A gazdaságunk területe és a tagjaink száma véglegesen a különböző átszervezések miatt csak 1959-re stabilizálódott. Azóta 460-an gazdálkodunk 4600 kh. területen. A kedves olvasók tájékozódása céljából nem árt áttekinteni termelőszövetkeztünk főbb adatait. Szántóterületünk 4200 kh., foglalkozunk növénytermesztéssel, állattenyésztéssel egyaránt. Termesztünk búzát, kukoricát, őszi árpát, rizst, lucernát, vörösherét, cukorrépát, napraforgót. Tenyésztünk szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot, baromfit is. Saját gépparkkal rendelkezünk, összesen 32 vegyes erőgépünk és 2 darab nagy teljesítményű esőztető berendezésünk is van. 20 főből álló műhelyünk maga végzi a javításokat, karbantartásukat. Külön üzemágunk a kertészet, 80 kh-on, főleg paradicsomot, paprikát, uborkát termesztünk öntözéses körülmények között. Öntözésre szántóterületünk 38 %-a van berendezve. Főbb eredményeink: közösvagyon 29 252 000 Ft. Egy szántóegységre jutó tisztavagyon 5 010 Ft., gazdálkodási eredménye 2249 Ft. Az állam felé a leadott évi húsmennyiség holdanként megközelíti az 1 q-t. Az 1 dolgozó tagra jutó átlag részesedés 1964-ben 15 514 Ft volt (benne vannak a termelőszövetkezetben tevékenykedő nyugdíjas tagok is). Eredményeinket tagságunk szorgalmának és az öntözésnek köszönhetjük. Az öntözés területén nagy utat tettünk meg, saját kárunkon sokat tanultunk — igaz, megérte a fáradságot —. Öntözési tapasztalatainkról szívesen beszélünk, hogy mások is okuljanak kudarcainkból és tapasztalatot szerezzenek eredményeinkről. Talaj- és éghajlati adottságaink. Talajunk túlnyomóan savanyú, mésszel terítetlen, kötött talaj. Területünk jelentős része szikes, vagy szikesedésre hajlamos. A közös gazdálkodás előtt nem volt ritka a 4—5 q-ás búzatermés, a szikes legelőkön pedig a jószág aszály idején a fű helyett a sziksót nyalta. Meteorológiai adatok arról tanúskodnak, hogy a 30 éves csapadékátlag 508 mm. Ebből a tenyészidő alatt átlagosan mindössze 313 mm esik. Ilyen körülmények között — öntözővíz nélkül — terméseredményeink alacsonyak, aszályos évben pedig katasztrofális lenne a helyzet mind az árugabona, mind a takarmánynövények termesztésében. Ezért tagságunk többsége helyesléssel fogadta kezdeményezésünket, melyet a kormány felhívása alapján tettünk. ' Minden lehetőséget meg kell ragadni az öntözésre. Igaz, voltak tagjaink között olyanok is, akik ellenezték javaslatunkat. Később azonban ezek a „vaskalaposok” lettek az öntözés leghívebb tagjai és segítői. Az öntözés beindulásáról: öntözéses gazdálkodásunk lényegileg 1957 óta fejlődött erőteljesebben. Rizstermesztés már 1950-ben a megalakuláskor is volt. Komolyabban azonban ez is csak 1957 óta folyik. A tagság segítségével ekkor készítettük el az öntözéses gazdálkodás távlati tervét. A távlati terv elkészítésénél az alábbi szempontokat vettük figyelembe. 1. Az öntözés hatásos agrotechnikai módszer, de korszerű talajművelés a talaj termékenységét fenntartó helyes növényi sorrend, valamint célszerű trágyázási, műtrágyázási eljárások és nemesített növényfajták megválasztása nélkül nem adhat kívánt eredményt. Ezért 2. a műszaki tervek készítésével párhuzamosan az agronómiái tervet is el kell készíteni. 3. Az öntöző telepek kivitelezését olyan mértékben szabad megvalósítani, amilyen mértékben gyarapodnak az öntözés hatására az eredményeink, termeléstechnikai tapasztalataink. Az öntözéses távlati tervet — szakembereink bevonásával — Megyei Vízügyi Igazgatóság tervező mérnökeivel készítettük el. Kezdetben előfordult, hogy szakembereink közreműködése nélkül készült el egyegy öntözőtelep terve. Ilyenkor 6—8 ezer forintba került egy kh. berendezése. Szakembereink helyi ismeretének felhasználásával ezt 2—4 ezer forintra lehetett holdanként csökkenteni. Olyan is előfordult, hogy agronómusaink túlzott öntevékenységével saját tervezésű kisebb telepet építettünk meg. Ezen megfelelő öntözést a helytelen csatornázás miatt végezni nem tudtunk. A műszaki tervezés ui. általában túlzottan alapos és drága megoldásokat választják, a helyi ismerettel rendelkező agronómusok pedig a kissé felületesebb, de olcsó berendezési módokat keresik. Tapasztalatunk szerint az a helyes, ha a tervező mérnök és a helyi ismerettel rendelkező agronómus megfelelően összehangolja álláspontját. Akkor a gyakorlat számára használható és elég olcsó öntözőtelepeket lehet építeni. VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOT ALAKÍTOTTUNK Kisújszálláson és környékén az öntözéssel is foglalkozó mezőgazdasági üzemek részvételével Vízgazdálkodási Társulatot létesítettünk. A társulat feladata, hogy minden taggazdaság részére biztosítson elegendőmennyiségű és jó minőségű öntözővizet. Azt juttassa el gravitációs módon (a csatornáról a víz a magasabb vízszint miatt a táblára gépi átemelés nélkül szabad kifolyással ömlik) vagy átemeléssel a termelőüzem táblaellátó csatornájába. Az öntözés során szaktanácsot adjon. Feladata továbbá a társulatnak a belvízcsatornák építése, karbantartása a tavaszi belvízkárok megelőzése, ill. a belvizek gyors levezetése. Ezért a szolgáltatásokért a társulatnak önköltségi térítést fizetünk. 1958-ban, a megalakuláskor holdanként 20 Ft-ot, 1964-ben pedig már csak 8 Ft-ot kellett fizetni kötelező tagdíj címén. Ezenkívül természetesen fizetni kell az. 64
