Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
jégverés és a gombabetegségek okozta károk kiküszöbölése révén. Az előadás részletesen kitért a fasorok közti szántóföldi művelésű sávok optimális szélességére és irányára vonatkozó vizsgalatokra, melyeket a fasorok közti terület árnyékolásával kapcsolatban végeztek. Megállapította, hogy a különböző lomborfák közül elsősorban a nyárfélék, a tűlevelűek közül pedig a vörösfenyő jöhet számításba. A nyárfák közül főleg a gyorsan növekvő fajtákat alkalmazzák, így az I. 214., a 194., a 275. és a 277. sz. Populus hybrideket, a Populus serofinát, a P. gelricát, a P. regeneratát és a P. robustát. Az ikersorban telepített fák közötti sávban takarmánynövényeket, kapás kultúrákat és fűféléket termesztenek a fák magasságától, a sávszélességtől és az égtájiránytól függően. A Nehr-Niederung-i területen több helyen is vannak így telepített nyárfások, melyeket Lodz és Pabianice szennyvizeivel öntöznek. Főként a P. robusta szerepel itt, melynek 18—20 éves korában a mellmagasságban mért törzsátmérője 40—45 cm, és fahozama 17—20 m-es törzshossz mellett 1,2 m:5. Egyidejűleg a szennyvízzel öntözött kaszálón 100—150 q/ha-os fűtermést értek el. A továbbiakban azoknak a vizsgálatoknak az eredményét ismertette, melyeket Wroclaw mellett, az 51° 10’ földrajzi szélességen végeztek a famagasság és a sávok napfényviszonyai összefüggésének tisztázására. Meghatározták az egyes hónapok napfénytartamait, majd figyelték a fák közötti sávokban a napfényintenzitást. А К—Ny irányú, 14 m széles sávok napfényintenzitását 100-nak véve, 16 éves, 18—20 m magas nyárfaállományú sorok mellett a szántóföldi művelésű sávok napfényviszonyai az 1. táblázat adatai szerint alakultak a vizsgált sávméretek és égtájirányok esetén. Ezeknek és egyéb összefüggéseknek vizsgálata alapján megállapították, hogy a legelőnyösebb a 14—15 m szélesség1! sávméret a fasorok között, К— 1. táblázat Napfényintenzitás (%-ban) a 16 éves nyárfasorok által árnyékolt szántóföldi művelésű sávokban. (Wroclwa, 1963. Wierzbicki nyomán.) Sávszélesség (m) Égtáj - irány Fényintenzitás (%) 14 K—Ny 100,0 Ё—D 92,0 ÉNy—DK 75,2 12 K—Ny 92,5 Ё—D 87,4 ÉNy—DK 68,3 10 K—Ny 84,0 É—D 82,0 ÉNy—DK 61,8 Ny irányban. Az öntözés érdekében természetesen a fasorok irányának megválasztásánál a terep esését is figyelembe kell venni. A fasorokban a fákat 5x8 m-es háromszögkötésben helyezik el. M. Novikov előadásában azokról a technikai, eljárásokról és eszközökről számolt be, melyeket intézetükben dolgoztak ki, s melyeket a Moszkva környéki szennyvízöntözéseknél alkalmaznak. A módszerek illetve eszközök biztosítják a szennyvízöntözés higiénikus végrehajtását, megkönnyítik a téli öntözéseket és kis kézi munkaerő igényük révén javítják a munka termelékenységét. Több érdekes előadást tartottak a német kollégák is. D. Findeisen az egész éves szennyvízöntözés munka- és üzemgazdasági szempontjairól szólott, W. Krüger a szennyvizek talajhasznosítása esetén az egyes szennyvízalkotórészek toxicitásának meghatározásához szolgáltatott Hydrochinon Mustár 1,00 0,10 Hydrochinon Rozs 1,00 0,06 KCN Mustár 1,00 0,42 összeg: 3,00 0,58 Átlag:____________1,00 0,19 néhány adalékot. Kísérletmetodikai szempontból is értékes összefüggéseket mutatott ki a többi közt a Hydrochinonnak és a Káliumcianidnak mustárra és rozsra talajkultúrában, vízkultúrában és csírázási próba során gyakorolt toxikus hatásával kapcsolatban. Megállapította, hogy míg a toxikus határérték érvényesülése terén egyértelműen a talajkultúra < csírázási próba < vízkultúra sorrend mutatható ki, a halálos dózis esetében az összefüggés nem ilyen egyértelmű, ott csak az a következtetés vonható le, hogy a hatás a talajkultúrában a leggyengébben érvényesül, vagyis csírázási próba talajkultúra < , , . vizkultura. Az összefüggésekre utaló számadatokat a 2. táblázat foglalja össze. Főleg mezőgazdasági szempontból volt értékes Dr. H. Koriath előadása, mely a szennyvízöntözéssel kapcsolatban a takarmány termesztésben használt leggyakoribb fűfélékkel könnyű homoktalajon végzett kísérletekről számolt be. A kísérletek során három főkérdéssel foglalkoztak részletesen: 1. a különböző füvek teljesítőképességének és termesztésre való alkalmasságának vizsgálatával, 2. a szennyvízadagok legcélszerűbb mértékének meghatározásával egész éves szennyvízhasznosításnál, 3. a szennyvíz- és műtrágyaadagolás kölcsönös hatásának vizsgálatával. 0,39 1,00 0,74 0,49 0,07 1,00 0,64 0,79 0,45 1,00 0,78 0,61 1,54 3,00 2,16 1,89 0,51 1,00 0,72 0,63 laoiazai A toxikus határérték és a halálos dózis tala.jkultúrára vonatkoztatott értékei a vizsgált kísérleti módszerek esetében. (Berlin. 1964. Krüger nyomán.) 73 Й1 ÜJQ N г >я i! Щ ß —э Toxikus határérték talajkultúra vízkultúra csirázási próba Halálos dózis talaj- ! víz- csirázási kultúra kultúra ' próba 57
