Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

jégverés és a gombabetegségek okozta károk kiküszöbölése ré­vén. Az előadás részletesen ki­tért a fasorok közti szántóföldi művelésű sávok optimális szé­lességére és irányára vonatkozó vizsgalatokra, melyeket a faso­rok közti terület árnyékolásá­val kapcsolatban végeztek. Meg­állapította, hogy a különböző lomborfák közül elsősorban a nyárfélék, a tűlevelűek közül pedig a vörösfenyő jöhet szá­mításba. A nyárfák közül főleg a gyorsan növekvő fajtákat al­kalmazzák, így az I. 214., a 194., a 275. és a 277. sz. Populus hybrideket, a Populus serofinát, a P. gelricát, a P. regeneratát és a P. robustát. Az ikersorban telepített fák közötti sávban takarmánynövényeket, kapás kultúrákat és fűféléket ter­mesztenek a fák magasságától, a sávszélességtől és az égtáj­iránytól függően. A Nehr-Nie­­derung-i területen több helyen is vannak így telepített nyár­fások, melyeket Lodz és Pabia­­nice szennyvizeivel öntöznek. Főként a P. robusta szerepel itt, melynek 18—20 éves korá­ban a mellmagasságban mért törzsátmérője 40—45 cm, és fa­hozama 17—20 m-es törzshossz mellett 1,2 m:5. Egyidejűleg a szennyvízzel öntözött kaszálón 100—150 q/ha-os fűtermést ér­tek el. A továbbiakban azoknak a vizsgálatoknak az eredményét ismertette, melyeket Wroclaw mellett, az 51° 10’ földrajzi szé­lességen végeztek a famagasság és a sávok napfényviszonyai összefüggésének tisztázására. Meghatározták az egyes hóna­pok napfénytartamait, majd fi­gyelték a fák közötti sávokban a napfényintenzitást. А К—Ny irányú, 14 m széles sávok nap­fényintenzitását 100-nak véve, 16 éves, 18—20 m magas nyár­faállományú sorok mellett a szántóföldi művelésű sávok napfényviszonyai az 1. táblázat adatai szerint alakultak a vizs­gált sávméretek és égtájirányok esetén. Ezeknek és egyéb összefüg­géseknek vizsgálata alapján megállapították, hogy a legelő­nyösebb a 14—15 m szélesség1! sávméret a fasorok között, К— 1. táblázat Napfényintenzitás (%-ban) a 16 éves nyárfasorok által árnyékolt szántó­földi művelésű sávokban. (Wroclwa, 1963. Wierzbicki nyomán.) Sáv­szélesség (m) Égtáj - irány Fény­intenzitás (%) 14 K—Ny 100,0 Ё—D 92,0 ÉNy—DK 75,2 12 K—Ny 92,5 Ё—D 87,4 ÉNy—DK 68,3 10 K—Ny 84,0 É—D 82,0 ÉNy—DK 61,8 Ny irányban. Az öntözés érde­kében természetesen a fasorok irányának megválasztásánál a terep esését is figyelembe kell venni. A fasorokban a fákat 5x8 m-es háromszögkötésben helyezik el. M. Novikov előadásában azok­ról a technikai, eljárásokról és eszközökről számolt be, melye­ket intézetükben dolgoztak ki, s melyeket a Moszkva környéki szennyvízöntözéseknél alkal­maznak. A módszerek illetve eszközök biztosítják a szenny­­vízöntözés higiénikus végrehaj­tását, megkönnyítik a téli öntö­zéseket és kis kézi munkaerő igényük révén javítják a munka termelékenységét. Több érdekes előadást tartot­tak a német kollégák is. D. Fin­­deisen az egész éves szennyvíz­öntözés munka- és üzemgazda­sági szempontjairól szólott, W. Krüger a szennyvizek talajhasz­nosítása esetén az egyes szenny­vízalkotórészek toxicitásának meghatározásához szolgáltatott Hydro­chinon Mustár 1,00 0,10 Hydro­chinon Rozs 1,00 0,06 KCN Mustár 1,00 0,42 összeg: 3,00 0,58 Átlag:____________1,00 0,19 néhány adalékot. Kísérletmeto­dikai szempontból is értékes összefüggéseket mutatott ki a többi közt a Hydrochinonnak és a Káliumcianidnak mustárra és rozsra talajkultúrában, víz­kultúrában és csírázási próba során gyakorolt toxikus hatásá­val kapcsolatban. Megállapí­totta, hogy míg a toxikus ha­tárérték érvényesülése terén egyértelműen a talajkultúra < csírázási próba < vízkultúra sorrend mutatható ki, a halálos dózis esetében az összefüggés nem ilyen egyértelmű, ott csak az a következtetés vonható le, hogy a hatás a talajkultúrában a leggyengébben érvényesül, vagyis csírázási próba talajkultúra < , , . vizkultura. Az összefüggésekre utaló szám­adatokat a 2. táblázat foglalja össze. Főleg mezőgazdasági szem­pontból volt értékes Dr. H. Ko­­riath előadása, mely a szenny­vízöntözéssel kapcsolatban a ta­karmány termesztésben hasz­nált leggyakoribb fűfélékkel könnyű homoktalajon végzett kísérletekről számolt be. A kí­sérletek során három főkérdés­sel foglalkoztak részletesen: 1. a különböző füvek telje­sítőképességének és termesz­tésre való alkalmasságának vizs­gálatával, 2. a szennyvízadagok legcél­szerűbb mértékének meghatá­rozásával egész éves szenny­vízhasznosításnál, 3. a szennyvíz- és műtrágya­adagolás kölcsönös hatásának vizsgálatával. 0,39 1,00 0,74 0,49 0,07 1,00 0,64 0,79 0,45 1,00 0,78 0,61 1,54 3,00 2,16 1,89 0,51 1,00 0,72 0,63 laoiazai A toxikus határérték és a halálos dózis tala.jkultúrára vonatkoztatott értékei a vizsgált kísérleti módszerek esetében. (Berlin. 1964. Krüger nyomán.) 73 Й1 ÜJQ N г >я i! Щ ß —э Toxikus határérték talaj­kultúra víz­kultúra csirázási próba Halálos dózis talaj- ! víz- csirázási kultúra kultúra ' próba 57

Next

/
Thumbnails
Contents